Miközben fél Európa nagyobb költekezésre próbálja rávenni az országot, 13,5 milliárd eurós pluszt hozott össze tavaly a német költségvetés, megdöntve a 2015-ös, 12,1 milliárdos rekordot. (Összehasonlításként, a magyar büdzsé 2019-ben átszámolva 3,7 milliárd eurós hiánnyal zárt.)
A német többlet egyebek mellett annak köszönhető, hogy a tervezetthez képest alacsonyabbak voltak a kamatok, vagyis olcsóbb volt az államadósság finanszírozása. A másik egyedi tényező, hogy nem következett be Nagy-Britannia rendezetlen kilépése az EU-ból, így nem kellett költeni a kaotikus helyzet kezelésére. Emellett az adóbevételek is kedvezőbben alakultak a tervezettnél.
A rekordtöbblet egyrészt azt mutatja, hogy Berlinben süket fülekre talált az Európai Központi Bank korábbi (Mario Draghi) és jelenlegi elnökének (Christine Lagarde) sürgetése, hogy a német kormány némi költekezéssel élénkítse a saját és ezen keresztül az eurózóna gazdaságát. Pedig a dolog nem tűnt esélytelennek, hiszen a német gazdaság növekedése tavaly fél százalékra lassult, miközben 2017-ben még 2,5 százalék volt. A jelek szerint azonban a német kormány csak akkor akar élénkíteni, ha recesszió ellen kell felvenni a harcot.
„Pénzügyi értelemben hatalmas mennyiségű puskaport tartanak szárazon szükség esetére, de folyamatosan azt mondják, hogy nincs rá szükség”
– mondta a Bloombergnek John Roe, a Legal & General Investment Management befektetési alap egyik vezetője.
Más országra nem nagyon lehet számítani ezen a téren, mert az eurózóna Németországot követő három legnagyobb gazdaságú tagállamában régóta mínuszos a költségvetés, az államadósság pedig sokkal magasabb szinten van. Mivel a német költségvetés hat éve nullás vagy többletes, az államadósság meredeken zuhan, és a kormány tervei szerint ez a következő években is így lesz.
Azért a német kormányon belül is vannak viták a költségvetési fegyelemről. Peter Altmaier gazdasági miniszter például azt javasolta, hogy csökkentsék a vállalatokat terhelő adókat, és szüntessék meg az újraegyesítéssel kapcsolatos kiadások fedezésére szolgáló szolidaritási adót. Olaf Scholz pénzügyminiszter azonban ezt ellenezte, tegnap pedig azt mondta, hogy inkább iskolákra és a klímaváltozás elleni küzdelemre használná a korábbról származó többlettel együtt 19 milliárd eurós összeget.
Ez azonban valószínűleg nem olyan kampányszerű pénzszórás lesz, mint amilyet a magyar kormány szokott december végén rendezni. Angela Merkel kancellárral együtt a pénzügyminiszter ugyanis rendre arra hivatkozik, hogy így is stabilan növekvő pályán vannak az állam fejlesztési kiadásai. Vagyis amíg a mostani kormány van hatalmon – és nem jön egy gazdasági válság – aligha változik meg gyökeresen a német költségvetési politika.
Világ
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond
Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.
A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb
Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.
Fontos
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
