A répafogyasztás segít a megfelelő A-vitamin-, kálium- és antioxidáns-bevitelben, ami védelmet nyújt az Indiában oly gyakori farkasvakság ellen. A répa emellett a szennyezés okozta egészségügyi problémák ellen is jó.
Ennyit sikerült hozzáfűznie az indiai egészségügyi miniszternek ahhoz, hogy Új-Delhiben a múlt hét végén közegészségügyi vészhelyzetet kellett elrendelni a brutális szmog miatt.
Éjszaka nem veszélyes, csak egészségtelen lélegezni
A világ második legnépesebb országának fővárosában vasárnap órákon keresztül a levegő minden köbméterében több mint 800 mikrogramm szálló por volt, és a hétvégén a legalacsonyabb mért érték is meghaladta a 180 mikrogrammot. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint egész napos átlagban ez nem lehetne több köbméterenként 25 mikrogrammnál, a 35 mikrogramm feletti értéket pedig már veszélyesnek tartják.
Légszennyezettségi pillanatkép november 4-én
A helyzet nemcsak Új-Delhiben kritikus, hanem lényegében egész Észak-Indiában, méghozzá azért, mert a térség falvaiban ezekben a hetekben égetik fel a tarlót. Ez pedig akkora füsttel jár, hogy azt még az űrből is látni lehet, nemhogy a közelben lévő, amúgy is szennyezett levegőjű tízmilliós nagyvárosokból. A valós idejű adatokon jól látszik, hogy éjszaka – amikor vélhetően kevesebb tűz ég – mindig kicsit javul a helyzet, de ilyenkor is tulajdonképpen egész Észak-India levegője egészségtelen, a nappali órákban pedig már messze túllép a szennyezettség ezen a szinten, és a veszélyes besorolásba kerül.
A helyiek nem viselik különösebben jól a helyzetet, és nemcsak azért, mert fuldoklanak, hanem mert a napi életükre is kihatással van a légszennyezés. A vészhelyzet miatt napokig nem mehettek iskolába a gyerekek, az autós közlekedést korlátozták, az építkezéseket pedig egy egész hétre leállították. Különösen ezeknek a fényében megdöbbentő, hogy a helyi kormányzat mennyire nem képes mit kezdeni a problémával, és – ahogy ez a Quartz összefoglalójából is kiderül – milyen döbbenetesen rosszul kommunikál róla.
Szakrális tüzek, politikai blöff és költözés
Az egészségügyi miniszter tweetje még a szórakoztató kategóriába tartozott, olyannyira, hogy az internet népét is megihlette, és több mém is született a témában. A kormány, illetve a politikai elit többi tagjának kommunikációja azonban inkább bosszankodáshoz vezetett. Az egyik szövetségi állam, Uttar Pradesh vezetője például azt mondta, hogy nem szerencsés kritizálni a tarlóégetést, hiszen az hosszú ideje bevett gyakorlat. A kritikák helyett javaslata szerint a helyi kormányzatok tarthatnának hindu rituálékat, amelyek során szakrális tüzek mellett az esőistenhez imádkoznak.
Ennél a megjegyzésnél is nagyobb felzúdulást keltett a környezetvédelmi miniszter, Prakash Javadekar, aki azzal támadt Delhi vezetésére, hogy az átpolitizálja a légszennyezés kérdését, miközben a központi kormányzat már szervezett államközi egyeztetéseket a témában. Utóbbi valószínűleg igaz is, sőt, valójában három találkozót is szerveztek október-novemberben. A gond csak az, hogy – amint ez egy később nyilvánosságra került dokumentumból kiderült – ezekből a megbeszélésekből semmi nem lett, mert Javadekar az összeset lemondta vagy telefonon, vagy e-mailben.
3 meetings of NCR env ministers under d chairmanship of Union Env min @PrakashJavdekar for ' prevention, control and mitigation of air pollution' were scheduled and postponed thrice betn Sept and Oct 2019
Dy CM @msisodia asks Union Env Min to spare some time #airpollution pic.twitter.com/cBjRyQD0is— Rupashree Nanda (@rupashreenanda) November 2, 2019
Ha mindez nem lett volna elég, a Niti Aayog kormányzati kutatóközpont vezetőjének sikerült még tovább hergelnie az internetező indiaiakat. Az elvileg épp az ország fenntartható fejlődésének megteremtésén dolgozó think-tank első embere ugyanis épp most látta elérkezettnek az időt, hogy nyugdíjazása utáni terveiről beszámoljon követőinek. Ezek kulcseleme pedig az volt, hogy elköltözik Delhiből a posztolt képek alapján egy olyan helyre, ahol kicsit jobb a levegő.
Megújuló szemétégetés
Indiában a State of Global Air (SoGA) legutóbbi jelentése alapján bő másfél évvel csökkenti a várható élettartamot csak annak a szállópornak a magas koncentrációja, amelyik most is gondot okoz. Ez az egyik legmagasabb érték az egész világon, mindössze néhány környező és egy-két afrikai országban vesz el ennél is többet az emberek életéből a légszennyezés*Valójában ez csak a 2,5 mikronnál kisebb szemcséjű szállópor okozta várható élettartam-vesztés, a teljes légszennyezés ennél is több életévbe kerül. Utóbbinál a globális átlag is 20 hónap.. Összehasonlításképpen, a SoGA szerint a dohányzás sem rövidíti meg ennél sokkal nagyobb mértékben az átlagos várható élettartamot, ott mínusz 1 év 10 hónap a globális átlag.
Az elemzés egyébként arra jutott, hogy ha Indiában valahogy sikerülne a WHO által megadott határérték alá szorítani a szállópor mennyiségét a levegőben, akkor a helyiek átlagosan egy évvel élnének tovább, mint most. (Vagyis még akkor is vesztenének körülbelül fél évet az életükből.)
Magyarországon nagyjából négy hónap plusz élettartamot nyerhetnénk a WHO-határérték betartásával, a szállópor ugyanis nálunk is kifejezetten komoly gondokat okoz az ország egyes pontjain.
A magyarok életét átlagosan közel 10 hónappal rövidíti meg a szálló por,
ez pedig Európában kiugróan magas értéknek számít. Csak néhány balkáni országban és szovjet utódállamban rosszabb a helyzet.
Korábban már írtunk róla, hogy itthon különösen a Sajó völgyében vannak gondok, az a térség Magyarország egyik legszennyezettebb levegőjű része, és az Európai Unióban is csak kevés terület számít szennyezettebbnek. Míg azonban az olaszoknál és a lengyeleknél az ipari kibocsátás miatt vannak hasonló régiók, addig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a fűtési szezonban válik mérgezővé a levegő, miután sokan hulladékot, ruhákat égetnek a kályhákban.
Ráadásul Magyarország részben ezzel a nagyon szennyező gyakorlattal teljesíti az Európai Unió felé vállalt zöldkvótát. A statisztikákban ugyanis az elégetett szemét és ruha sokszor faként jelenik meg, mivel a szemétégetés illegális, így ha valaki azzal fűt, akkor ezt nem valószínű, hogy egy felmérés során bevallja. A fa viszont megújuló, azaz a fának hazudott, eszméletlenül szennyező szemétégetés papíron zöldenergia-termelésnek számít.
Ami az indiai egészségügyi miniszter javaslatát illeti, azt valószínűleg még sehol sem vizsgálták, hogy kifejezetten a répafogyasztás mennyiben segít megküzdeni a légszennyezés káros hatásaival. Más, vitaminokat és antioxidánsokat szintén tartalmazó zöldségekhez hasonlóan minden bizonnyal jót tesz az egészségnek, de azt például nem akadályozza meg, hogy a miniatűr szemcsék lerakódjanak a tüdőben.
Közélet
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Fontos
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
