A répafogyasztás segít a megfelelő A-vitamin-, kálium- és antioxidáns-bevitelben, ami védelmet nyújt az Indiában oly gyakori farkasvakság ellen. A répa emellett a szennyezés okozta egészségügyi problémák ellen is jó.

Ennyit sikerült hozzáfűznie az indiai egészségügyi miniszternek ahhoz, hogy Új-Delhiben a múlt hét végén közegészségügyi vészhelyzetet kellett elrendelni a brutális szmog miatt.

Éjszaka nem veszélyes, csak egészségtelen lélegezni

A világ második legnépesebb országának fővárosában vasárnap órákon keresztül a levegő minden köbméterében több mint 800 mikrogramm szálló por volt, és a hétvégén a legalacsonyabb mért érték is meghaladta a 180 mikrogrammot. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint egész napos átlagban ez nem lehetne több köbméterenként 25 mikrogrammnál, a 35 mikrogramm feletti értéket pedig már veszélyesnek tartják.

Légszennyezettségi pillanatkép november 4-én

A helyzet nemcsak Új-Delhiben kritikus, hanem lényegében egész Észak-Indiában, méghozzá azért, mert a térség falvaiban ezekben a hetekben égetik fel a tarlót. Ez pedig akkora füsttel jár, hogy azt még az űrből is látni lehet, nemhogy a közelben lévő, amúgy is szennyezett levegőjű tízmilliós nagyvárosokból. A valós idejű adatokon jól látszik, hogy éjszaka – amikor vélhetően kevesebb tűz ég – mindig kicsit javul a helyzet, de ilyenkor is tulajdonképpen egész Észak-India levegője egészségtelen, a nappali órákban pedig már messze túllép a szennyezettség ezen a szinten, és a veszélyes besorolásba kerül.

A helyiek nem viselik különösebben jól a helyzetet, és nemcsak azért, mert fuldoklanak, hanem mert a napi életükre is kihatással van a légszennyezés. A vészhelyzet miatt napokig nem mehettek iskolába a gyerekek, az autós közlekedést korlátozták, az építkezéseket pedig egy egész hétre leállították. Különösen ezeknek a fényében megdöbbentő, hogy a helyi kormányzat mennyire nem képes mit kezdeni a problémával, és – ahogy ez a Quartz összefoglalójából is kiderül – milyen döbbenetesen rosszul kommunikál róla.

Szakrális tüzek, politikai blöff és költözés

Az egészségügyi miniszter tweetje még a szórakoztató kategóriába tartozott, olyannyira, hogy az internet népét is megihlette, és több mém is született a témában. A kormány, illetve a politikai elit többi tagjának kommunikációja azonban inkább bosszankodáshoz vezetett. Az egyik szövetségi állam, Uttar Pradesh vezetője például azt mondta, hogy nem szerencsés kritizálni a tarlóégetést, hiszen az hosszú ideje bevett gyakorlat. A kritikák helyett javaslata szerint a helyi kormányzatok tarthatnának hindu rituálékat, amelyek során szakrális tüzek mellett az esőistenhez imádkoznak.

Ennél a megjegyzésnél is nagyobb felzúdulást keltett a környezetvédelmi miniszter, Prakash Javadekar, aki azzal támadt Delhi vezetésére, hogy az átpolitizálja a légszennyezés kérdését, miközben a központi kormányzat már szervezett államközi egyeztetéseket a témában. Utóbbi valószínűleg igaz is, sőt, valójában három találkozót is szerveztek október-novemberben. A gond csak az, hogy – amint ez egy később nyilvánosságra került dokumentumból kiderült – ezekből a megbeszélésekből semmi nem lett, mert Javadekar az összeset lemondta vagy telefonon, vagy e-mailben.

3 meetings of NCR env ministers under d chairmanship of Union Env min @PrakashJavdekar for ' prevention, control and mitigation of air pollution' were scheduled and postponed thrice betn Sept and Oct 2019
Dy CM @msisodia asks Union Env Min to spare some time #airpollution pic.twitter.com/cBjRyQD0is

— Rupashree Nanda (@rupashreenanda) November 2, 2019

Ha mindez nem lett volna elég, a Niti Aayog kormányzati kutatóközpont vezetőjének sikerült még tovább hergelnie az internetező indiaiakat. Az elvileg épp az ország fenntartható fejlődésének megteremtésén dolgozó think-tank első embere ugyanis épp most látta elérkezettnek az időt, hogy nyugdíjazása utáni terveiről beszámoljon követőinek. Ezek kulcseleme pedig az volt, hogy elköltözik Delhiből a posztolt képek alapján egy olyan helyre, ahol kicsit jobb a levegő.

Megújuló szemétégetés

Indiában a State of Global Air (SoGA) legutóbbi jelentése alapján bő másfél évvel csökkenti a várható élettartamot csak annak a szállópornak a magas koncentrációja, amelyik most is gondot okoz. Ez az egyik legmagasabb érték az egész világon, mindössze néhány környező és egy-két afrikai országban vesz el ennél is többet az emberek életéből a légszennyezés^*Valójában ez csak a 2,5 mikronnál kisebb szemcséjű szállópor okozta várható élettartam-vesztés, a teljes légszennyezés ennél is több életévbe kerül. Utóbbinál a globális átlag is 20 hónap..  Összehasonlításképpen, a SoGA szerint a dohányzás sem rövidíti meg ennél sokkal nagyobb mértékben az átlagos várható élettartamot, ott mínusz 1 év 10 hónap a globális átlag.

Az elemzés egyébként arra jutott, hogy ha Indiában valahogy sikerülne a WHO által megadott határérték alá szorítani a szállópor mennyiségét a levegőben, akkor a helyiek átlagosan egy évvel élnének tovább, mint most. (Vagyis még akkor is vesztenének körülbelül fél évet az életükből.)

Magyarországon nagyjából négy hónap plusz élettartamot nyerhetnénk a WHO-határérték betartásával, a szállópor ugyanis nálunk is kifejezetten komoly gondokat okoz az ország egyes pontjain.

A magyarok életét átlagosan közel 10 hónappal rövidíti meg a szálló por,

ez pedig Európában kiugróan magas értéknek számít. Csak néhány balkáni országban és szovjet utódállamban rosszabb a helyzet.

Korábban már írtunk róla, hogy itthon különösen a Sajó völgyében vannak gondok, az a térség Magyarország egyik legszennyezettebb levegőjű része, és az Európai Unióban is csak kevés terület számít szennyezettebbnek. Míg azonban az olaszoknál és a lengyeleknél az ipari kibocsátás miatt vannak hasonló régiók, addig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a fűtési szezonban válik mérgezővé a levegő, miután sokan hulladékot, ruhákat égetnek a kályhákban.

Ráadásul Magyarország részben ezzel a nagyon szennyező gyakorlattal teljesíti az Európai Unió felé vállalt zöldkvótát. A statisztikákban ugyanis az elégetett szemét és ruha sokszor faként jelenik meg, mivel a szemétégetés illegális, így ha valaki azzal fűt, akkor ezt nem valószínű, hogy egy felmérés során bevallja. A fa viszont megújuló, azaz a fának hazudott, eszméletlenül szennyező szemétégetés papíron zöldenergia-termelésnek számít.

Ami az indiai egészségügyi miniszter javaslatát illeti, azt valószínűleg még sehol sem vizsgálták, hogy kifejezetten a répafogyasztás mennyiben segít megküzdeni a légszennyezés káros hatásaival. Más, vitaminokat és antioxidánsokat szintén tartalmazó zöldségekhez hasonlóan minden bizonnyal jót tesz az egészségnek, de azt például nem akadályozza meg, hogy a miniatűr szemcsék lerakódjanak a tüdőben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAhol a szegényeknek kiosztott ruhákkal fűtenekA Sajó völgyében európai szinten is kimagasló a légszennyezés. A mélyszegénységben élők hulladékkal, ruhákkal vagy az erre már száz éve sem javasolt lignittel fűtve próbálnak túlélni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzmogban úszó falvak segítségével próbáljuk teljesíteni a zöldkvótát, de így sem megyZsinórban a negyedik olyan év volt 2017, amikor csökkent a megújuló energiaforrások felhasználásának részaránya a hazai energiafogyasztáson belül. Pedig még csalunk is.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet india légszennyezés légszennyezettség szálló por Olvasson tovább a kategóriában