A Panama-csatorna a világ egyik legfontosabb vízi útvonala, évente a világ tengeri áruforgalmának 3 százaléka halad rajta keresztül. Az ország költségvetési bevételeinek nyolcadát adja, a teljes hosszának 40 százalékát kitevő Gatún-tó pedig a főváros vízellátását biztosítja egy másik mesterséges tóval együtt.
Az utóbbi években azonban egyre gyakrabban fordul elő, hogy a Gatún-tó annyira leapad, hogy az már veszélyezteti a hajózást. Korábban egy-egy esős évszak végére a vízszint a tengerszinthez képest jellemzően 26,5 méterre emelkedett, a száraz évszak végén pedig 25,9 métert mutatott a mérce. Csakhogy az utóbbi években ez megváltozott. Ez részben a főváros növekvő vízigényének, valamint a csatorna nagyobb forgalmának tudható be – egy-egy zsilip nyitásakor 200 millió liter víz távozik a tóból –, de a fő felelős valószínűleg a klímaváltozás.
Idén a száraz évszak a szokásosnál egy hónappal korábban kezdődött, és egy hónappal később ért véget. Ráadásul a mostani csak egy közepesen erős El Nino-ciklus – ez az éghajlati jelenség az egész Csendes-óceán időjárását befolyásolja, Panama térségében csökkenti a csapadék mennyiségét. Korábban (1998-ban, illetve 2015-16-ban) csak az extrém El Ninók okoztak aszályt az országban, most azonban ez megváltozott.
A Gatún-tó 24,4 méteres vízszintje alatt korlátozni kell az Új-Panamax méretű hajók által szállítható terhet a csatornán, 24 méter alatt pedig a korábbi, kisebb Panamax méretbe tartozókat is. (Utóbbi szabvány azt mutatja, hogy egy teljesen megrakott hajó át tud kelni a csatornán. Az előbbit azt követően vezették be, hogy 2016-ban új zsilipcsatornát adtak át.)
Idén az Új-Panamax hajók egy ideig csak könnyített terheléssel közlekedhettek, és nem sokon múlt, hogy ezt a Panamaxokra is kiterjesszék. De így is több millió dollárt vesztett a csatornát üzemeltető cég. Hosszú távon ennél is nagyobb baj, hogy elveszni látszik a csatorna megbízhatósága: ha rendszeresen korlátozásokkal kell számolni, akkor a hajótársaságok egy része inkább a hosszabb, drágább, de kiszámítható útvonalat fogja választani.
Ez nem feltétlenül Dél-Amerika megkerülését jelenti, hanem azt, hogy a szállítmányt vasúton juttatják el például az Egyesült Államok keleti partjáról a nyugatira. Idővel pedig a jeges-tengeri (északnyugati) átjáró is alternatíva lehet. Sanghaj és New York között ez az út 4000 kilométerrel rövidebb, mint a Panama-csatornán át vezető 19,5 ezer kilométer.
Persze a csatornaüzemeltető cég ezt nem nézi ölbe tett kézzel. Miközben víztakarékossági okokból felhagytak az áramtermeléssel a Gatún-gátnál, vizsgálják a vízpótlási lehetőségeket. Ezek között szerepel a vízátemelés az Indio folyóból, a főváros vízszükségletét pedig egy új mesterséges tó kialakításával biztosítanák. A Gatún-tó mélyítése nem opció, az Economist cikke szerint ugyanis akkor leomlana a környező hegyek egy része. Mindenesetre látszik, hogy bármelyiket választják is, komoly természeti beavatkozással jár majd.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
