Matolcsynak vagy Vargának van igaza? Kétszer nyolc grafikon a vita eldöntéséhez
Az elmúlt hetekben mi is többször foglalkoztunk azzal az első látásra elég furcsa jelenséggel, hogy a német gazdaság legtöbb kulcsfontosságú mutatója egyre rosszabb eredményeket produkál, Magyarországon azonban mintha még nem látnánk ennek a konkrét hatásait. Mindez azért furcsa, mert azt gondolnánk, hogy a magyar ipar német kitettsége akkora, hogy a kettő szinte össze van nőve, így a németek gyengélkedése előbb-utóbb hozzánk is begyűrűzik.
Igaz, erről erősen megoszlik a gazdaságpolitikusok véleménye. A múlt heti közgazdász vándorgyűlésen Matolcsy György jegybankelnök arról beszélt, hogy a német problémák 6-9 hónap alatt begyűrűznek Magyarországra. Varga Mihály pénzügyminiszter viszont azt mondta, nem gyűrűzik be Magyarországra a német ipar lassulása, hiszen az már közel egy éve tart, nálunk ennek még sincs érzékelhető hatása. Matolcsy aztán nem hagyta szó nélkül az ellenvéleményt.
Most ugyanennek a témának adunk még egy megközelítést annak kapcsán, hogy Imko Meyenburg, az Anglia Ruskin Egyetem tanára egy most publikált cikkében nyolc grafikonon foglalta össze közérthető formában, hogy szerinte miért valószínű Németország recesszióba csúszása.
Mi most ezt a nyolc grafikont mutatjuk be, de érdekességképpen a magyar verziójukat is mellé tesszük (ugyanabból a forrásból, a tradingeconomics.com-ból merítve).
Meyenburg elsőként az éves GDP-növekedést citálja, és azt hangsúlyozza, hogy a német össztermék növekedési üteme 2018 közepe óta szinte szabadesésben van a korábbi szintekhez képest.
Ugyanez Magyarországon így néz ki:
Amikor a német GDP beesik, a magyar éppen meglódul.
Meyenburg szerint azonban a németek szempontjából ennél sokkal aggasztóbb az ipari termelés adatának változása, mert az az esés, amit szintén körülbelül 12 hónapja látunk, 2012-13 óta példa nélküli.
Magyarország ebben az időszakban így teljesített ebben a mutatóban:
A 2011-13 körüli visszaesés nálunk is megvan, akkor még követtük a németeket, most azonban érdekes módon már nem.
A harmadik grafikonpáros ugyanezt mutatja meg közelebbről, először nézzük a német adatot az elmúlt 12 hónapban:
És ehhez képest a magyar ilyen volt:
Az iparon belül a feldolgozóipar elmúlt 12 hónapja – amelyben például az autóipari termelés is benne van – német optikával még ennél is rosszabbnak látszik.
Ezzel szemben a magyar (az utolsó, júniusi adatot kivéve) egyáltalán nem borzasztó, mintha mi sem történt volna. Sőt, a tradingeconomics.com adatbázisában ugyan még nem jelent meg, de a KSH-nak köszönhetően már tudjuk, hogy júliusban hatalmas felívelés jött, az előző év azonos időszakához viszonyított 12,1 százalékos növekedés kiütné az alábbi grafikonmező tetejét.
Az okokról Meyenburg azt írja, hogy a németek az utóbbi időben egyre nehezebben exportálnak, részben a kínai-amerikai kereskedelmi háború közvetett hatásai miatt. A német kereskedelmi mérleg (az export és az import egyenlege) így alakult az elmúlt 12 hónapban:
A magyar ezzel szemben ilyen volt:
Ezzel párhuzamosan a német belső fogyasztás növekedése is megtorpant (a grafikon közepén majdnem kiegyenesedik a vonal), legalábbis 2018 második felében, és csak mostanában élénkül – részben ezzel magyarázható az ipari termelés ekkori magára találása is.
Ezalatt azonban a magyar fogyasztás (sokkal kisebb volumenben és sokkal nagyobb karácsonyi szezonalitás mellett) folyamatosan emelkedett.
Meyenburg azt magyarázza, hogy szerinte a németek 2018 második felében és 2019 elején a fogyasztás helyett inkább a hiteleik visszafizetésére koncentráltak (készültek a recesszióra), és erre utalhat a lakossági hitelállomány 2018-as, visszaesést mutató trendje.
A magyarok eközben teljesen más úton járnak, fokozatosan egyre bátrabban veszik fel a hiteleket, mintha nem kellene tartani a recessziótól.
Végül pedig az állami költések grafikonját érdemes megnézni, amelyen az látszik, hogy a német központi beruházásokat 2018-ban szintén kissé visszafogták, és csak 2019-ben engedték újra érdemben növekedni.
Magyarországon azonban nincs nyoma visszafogásnak:
Adat
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
