Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2019. július 25. 17:05 Élet

Érdemes elit iskolába járatni a gyereket, de nem azért, mint amit várnak tőle

Mikor arra kerül a sor, hogy a gyerek középiskolába menjen, sok szülőnek fontos, hogy gyermeke mindenképp bejusson valamelyik elit gimnáziumba. Azt gondolják, hogy ezzel tudják leginkább biztosítani a lehető legjobb jövőt számukra. Diether W. Beuermann és Kirabo Jackson friss tanulmányukban azt vizsgálták meg, hogy valójában milyen hatással van a gyerekek jövőjére, ha bekerülnek az elit iskolákba.

A motivációjuk abból fakadt, hogy az általuk ismert irodalomban meglepő módon szinte senki sem talált lényegi kapcsolatot a szülők által preferált iskolák és a gyerekek középiskola végi tesztpontszáma között. Ez alapján nem érthető, hogy miért akarják a szülők mégis annyira, hogy gyerekeik elit iskolába járhassanak. Beuermannék ezért nemcsak a pontszámokat nézték meg, hanem más középiskola utáni mutatókat is figyelembe vettek.

A tanulmányban barbadosi oktatási adatokat használtak, az 1987 és 2011 között középiskolába járók adatait elemezték. A barbadosi rendszer hasonló az itthonihoz, van egy központi teszt, amit minden végzős általános iskolás megír, majd minden gyerek leadja a választott iskolai rangsorát. A tesztpontszám és a jelentkezés sorrendje határozza meg, hogy ki melyik iskolába kerül.

A szerzők meg tudták nézni a diákok bekerülési pontszámát, és azokat a diákokat hasonlították össze, akik épphogy bejutottak vagy épphogy nem jutottak be elit iskolába. Az volt a feltevésük, hogy aki egy ponttal csúszott le a felvételről, az nem különbözik lényegesen azoktól, akik épphogy bekerültek, tehát őket követték időben, és hasonlították össze az iskola utáni eredményeiket. Ha van különbség, az csak az iskola minősége miatt lehet.

Az ismert irodalom alapján nem túl meglepő eredményre jutottak, ugyanis

a középiskola végén írt tesztek pontszámaira egyáltalán nem volt hatással, hogy a diákok elit iskolába jártak-e vagy sem.

Akik majdnem ugyanannyi pontot szereztek a belépő teszten, azok a kilépő teszten sem szereztek lényegesen eltérő pontszámokat.

De nem csak a rövid távú kognitív képességek fontosak a jövő szempontjából, ezért a szerzők megvizsgálták azt is, hogy a bérek különböznek-e ezeknél a diákoknál. Azt találták, hogy nőknél felfedezhető magasabb kereset az elit iskolákba járók között, de nem az az oka, amit várnánk. Az adatokból kiderült, hogy

sokkal kevesebb a tini terhesség az elit gimnáziumba járó lányok között, és valószínűleg ennek köszönhetően magasabb a középiskola utáni továbbtanulók aránya.

Ennek tudható be, hogy magasabb átlagos keresetet érnek el azok a lányok, akik jobb minőségű középiskolába jártak. Férfiaknál a bérekre sem mutatható ki semmilyen hatás.

Amiben viszont egyértelmű különbség van mindkét nemnél, azok a hosszú távú egészségi mutatók. A jobb minőségű iskola tanulói később is rendszeresen mozognak, szűrésekre járnak, és ennek köszönhetően egészségesebb a testtömegindexük. Ez és a tini terhességek elkerülése arra enged következtetni, hogy még ha a

kognitív képességek fejlődésében nem is számít sokat az iskola minősége, de életviteli hatásai vannak.

Ez árnyalja a képet, hogy milyen pozitív hatásai vannak a jó iskoláknak, és miért akarják a szülők, hogy a gyerekeik oda járjanak.

Itthon is inkább az a tapasztalat, hogy a gyerekek családi háttere, illetve a korai oktatás minősége határozza meg leginkább a jövőjüket. Fontos, hogy minél hamarabb elkezdődjön a felzárkóztatás, mivel középiskolában már nagyon nehéz változtatni az addigra kialakult képességeken, ahogy ez a fenti tanulmányból is látszik. Nálunk az egyik legnagyobb kihívás, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket fel tudják zárkóztatni, és ne hagyják, hogy idő előtt kikerüljenek az iskolából. Az már kevésbé számít, hogy utána elit iskolában szerzik-e meg az érettségit vagy máshol.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb mint 80 ezer tanulót fenyeget a veszély, hogy idő előtt kiesik az iskolábólA kormánynak köszönhetően csak 16 éves korukig kell várniuk, hogy kudarcokkal tele otthagyhassák az iskolát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég nehezebb lett bekerülni a felsőoktatásba az ország legszegényebb vidékeirőlAz elitet építi az oktatáspolitika, és ez megtette a hatását.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet elit középiskola oktatás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Stubnya Bence Torontáli Zoltán
2025. április 3. 17:00 Élet, Közélet

A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram

Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.

Stubnya Bence
2025. március 31. 06:01 Élet, Pénz

Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat

Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.

Vámosi Ágoston
2025. március 30. 06:07 Élet

Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen

Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.

Fontos

Vámosi Ágoston
2025. április 3. 15:42 Közélet

Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal

A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.

Jandó Zoltán Váczi István
2025. április 3. 06:01 Közélet, Világ

Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal

Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.

Gajda Mihály
2025. április 2. 17:00 Világ

Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél

Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.