Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. október 2. 16:08 Közélet

Még nehezebb lett bekerülni a felsőoktatásba az ország legszegényebb vidékeiről

2010 és 2017 között egyértelműen romlott a hátrányos helyzetű kistérségekből kikerülő fiatalok esélye arra, hogy bekerüljenek a felsőoktatásba – állapítja meg egy a KSH októberi Statisztikai Szemléjében megjelenő tanulmány. Ugyanakkor, ha csak az államilag finanszírozott helyeket nézzük, a hátrányos helyzetű területekről érkezők bekerülési esélye nem rosszabb az átlagnál.

A felsőoktatásba évente bekerülő hallgatók száma 2010 óta jelentősen fogyott, ráadásul gyorsabban, mint amennyire azt a népességcsökkenés indokolná.

A hallgatói létszám csökkenéséhez a demográfiai folyamatokon túl ugyanis a megváltozott oktatáspolitika is hozzájárult: szigorodtak a bejutási ponthatárok és a kétszintű érettségit követelő szakok száma is növekedett. Az oktatáspolitika tudatosan törekedett rá, hogy visszafogja a hallgatói létszámot és így “visszaelitizálja” a felsőoktatást. 

Ez az irányváltás a nemzetközi gyakorlatban is példátlan volt. Miközben az OECD-tagországokban és az EU-ban is tovább nőtt a felsőoktatásban való részvétel az elmúlt években, a magyar mutató csökkent, ráadásul 2012-től jelentősen (2010 és 2015 között 62 százalékról 51 százalékra esett.)

 

A folyamatnak nyilvánvalóan azok a társadalmi rétegek a vesztesei, amelyeknek fiataljai nem tudnak magas színvonalú oktatáshoz hozzáférni, akiknek anyagi helyzete – és egyáltalán az ilyen szolgáltatások szűkössége – nem teszi lehetővé a korrepetálás, a különórák, az idegen nyelvi különórák, azaz az árnyékoktatás igénybevételét.

Polónyi István, a Debreceni Egyetem professzorának tanulmánya ezt alá is támasztja. Ebben a felvi.hu adatai alapján leghátrányosabb helyzetű és a legjobb helyzetű kistérségekből kikerülők bejutási esélyeit hasonlította össze.

A felvettek és jelentkezők hányadosának területi alakulása alapján megállapították, hogy a legnagyobb „esélyvesztés” 2008 és 2017, illetve 2013 és 2017 között is a leghátrányosabb helyzetű régiók fiataljai esetében volt tapasztalható, ami különösen igaz az alap- (és osztatlan), nappali tagozatos képzésre.

Forrás: Statisztikai Szemle 2018/10, Polónyi (2018)

Ám ha csak az államilag finanszírozott helyekre felvettek körét nézzük, úgy jóval kisebb az eltérés az esélyekben, az elmúlt években javult, 2017-ben pedig az átlag körül alakult a hátrányos helyzetű kistérségekből kikerülő fiatalok bekerülési esélye a felsőoktatásba.

A szerző szerint ez valószínűleg két tényezőnek köszönhető: egyrészt annak, hogy az államilag finanszírozott létszámban szerepelnek a mesterképzés hallgatói is, akiknél (miután alapképzettségüket már megszerezték) valószínűleg nincs akkora jelentősége a származási térségnek. Másrészt a hátrányos helyzetű kistérségekben élő fiatalok hátránykompenzálásra kapott többletpontszámának is nyilvánvalóan pozitív hatása van a bekerülésére az államilag finanszírozott helyekre. Ám a pontos okokat a felvi.hu adatai alapján nem lehet feltárni.

Közélet diploma felsőoktatás felvételi hátrányos helyzetű térségek KSH Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Tóth István János Hajdu Miklós
2020. március 27. 19:44 Közélet

Két példa arra, hogy miért fontos a hálózatelemzés a koronavírus-járvány megfékezésében

Egyáltalán nem mindegy, hogy a kormányok kiknek biztosítanak elsősorban védőfelszerelést, a sokakkal személyesen érintkezők ugyanis szuperterjesztőkké válhatnak.

Avatar
2020. március 26. 11:39 Közélet

„Nem a vírus, hanem a téboly szabadult el” az oktatásirányításban

Ahol felkészültek a 21. századra, ott később még előnyt is hozhat majd a jelen helyzet, ahol nem, ott biztosan katasztrofális következményekre számíthatunk. A magyar oktatás nem készült fel.

Bucsky Péter
2020. március 25. 06:54 Közélet

A fejlett világ legszűkmarkúbb ellátása vár a sok százezer magyar munkanélkülire

A munkanélküli segélyezés hazai rendszere kirívóan és szükségtelenül szigorú. Ez már nem a munkára ösztönöz, hanem válság esetén rontja a kilábalás esélyeit.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. március 27. 12:30 Élet

Teljes félreértés, hogy választani lehet a gazdaság megmentése és a járvány feltartóztatása között

Álomvilágban él, aki azt gondolja, hogy meg lehet menteni a gazdaságot, ha nem teszünk súlyos lépéseket a járvány megállításáért.

Fabók Bálint
2020. március 27. 06:50 Vállalat

Szakácsként 800 ezret keresett, most örül, hogy elmehetett futárnak minimálbérért

Még a 2008-as válság idején sem kerestek annyian munkát, mint most a legnagyobb magyar munkaerő-kölcsönzőnél. Mit látnak a munkaerőpiacon a válságból?

Avatar
2020. március 26. 18:37 Pénz

Most dől el, hogy a krízis milyen maradandó károsodást okoz Magyarországon

A visszaesést csak akkor követi nagyon erős fellendülés, ha a költségvetés is odateszi magát.