2010 és 2017 között egyértelműen romlott a hátrányos helyzetű kistérségekből kikerülő fiatalok esélye arra, hogy bekerüljenek a felsőoktatásba – állapítja meg egy a KSH októberi Statisztikai Szemléjében megjelenő tanulmány. Ugyanakkor, ha csak az államilag finanszírozott helyeket nézzük, a hátrányos helyzetű területekről érkezők bekerülési esélye nem rosszabb az átlagnál.

A felsőoktatásba évente bekerülő hallgatók száma 2010 óta jelentősen fogyott, ráadásul gyorsabban, mint amennyire azt a népességcsökkenés indokolná.

A hallgatói létszám csökkenéséhez a demográfiai folyamatokon túl ugyanis a megváltozott oktatáspolitika is hozzájárult: szigorodtak a bejutási ponthatárok és a kétszintű érettségit követelő szakok száma is növekedett. Az oktatáspolitika tudatosan törekedett rá, hogy visszafogja a hallgatói létszámot és így “visszaelitizálja” a felsőoktatást. 

Ez az irányváltás a nemzetközi gyakorlatban is példátlan volt. Miközben az OECD-tagországokban és az EU-ban is tovább nőtt a felsőoktatásban való részvétel az elmúlt években, a magyar mutató csökkent, ráadásul 2012-től jelentősen (2010 és 2015 között 62 százalékról 51 százalékra esett.)

A folyamatnak nyilvánvalóan azok a társadalmi rétegek a vesztesei, amelyeknek fiataljai nem tudnak magas színvonalú oktatáshoz hozzáférni, akiknek anyagi helyzete – és egyáltalán az ilyen szolgáltatások szűkössége – nem teszi lehetővé a korrepetálás, a különórák, az idegen nyelvi különórák, azaz az árnyékoktatás igénybevételét.

Polónyi István, a Debreceni Egyetem professzorának tanulmánya ezt alá is támasztja. Ebben a felvi.hu adatai alapján leghátrányosabb helyzetű és a legjobb helyzetű kistérségekből kikerülők bejutási esélyeit hasonlította össze.

A felvettek és jelentkezők hányadosának területi alakulása alapján megállapították, hogy a legnagyobb „esélyvesztés” 2008 és 2017, illetve 2013 és 2017 között is a leghátrányosabb helyzetű régiók fiataljai esetében volt tapasztalható, ami különösen igaz az alap- (és osztatlan), nappali tagozatos képzésre.

Forrás: Statisztikai Szemle 2018/10, Polónyi (2018)

Ám ha csak az államilag finanszírozott helyekre felvettek körét nézzük, úgy jóval kisebb az eltérés az esélyekben, az elmúlt években javult, 2017-ben pedig az átlag körül alakult a hátrányos helyzetű kistérségekből kikerülő fiatalok bekerülési esélye a felsőoktatásba.

A szerző szerint ez valószínűleg két tényezőnek köszönhető: egyrészt annak, hogy az államilag finanszírozott létszámban szerepelnek a mesterképzés hallgatói is, akiknél (miután alapképzettségüket már megszerezték) valószínűleg nincs akkora jelentősége a származási térségnek. Másrészt a hátrányos helyzetű kistérségekben élő fiatalok hátránykompenzálásra kapott többletpontszámának is nyilvánvalóan pozitív hatása van a bekerülésére az államilag finanszírozott helyekre. Ám a pontos okokat a felvi.hu adatai alapján nem lehet feltárni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet diploma felsőoktatás felvételi hátrányos helyzetű térségek KSH Olvasson tovább a kategóriában