Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. október 2. 16:08 Közélet

Még nehezebb lett bekerülni a felsőoktatásba az ország legszegényebb vidékeiről

2010 és 2017 között egyértelműen romlott a hátrányos helyzetű kistérségekből kikerülő fiatalok esélye arra, hogy bekerüljenek a felsőoktatásba – állapítja meg egy a KSH októberi Statisztikai Szemléjében megjelenő tanulmány. Ugyanakkor, ha csak az államilag finanszírozott helyeket nézzük, a hátrányos helyzetű területekről érkezők bekerülési esélye nem rosszabb az átlagnál.

A felsőoktatásba évente bekerülő hallgatók száma 2010 óta jelentősen fogyott, ráadásul gyorsabban, mint amennyire azt a népességcsökkenés indokolná.

A hallgatói létszám csökkenéséhez a demográfiai folyamatokon túl ugyanis a megváltozott oktatáspolitika is hozzájárult: szigorodtak a bejutási ponthatárok és a kétszintű érettségit követelő szakok száma is növekedett. Az oktatáspolitika tudatosan törekedett rá, hogy visszafogja a hallgatói létszámot és így “visszaelitizálja” a felsőoktatást. 

Ez az irányváltás a nemzetközi gyakorlatban is példátlan volt. Miközben az OECD-tagországokban és az EU-ban is tovább nőtt a felsőoktatásban való részvétel az elmúlt években, a magyar mutató csökkent, ráadásul 2012-től jelentősen (2010 és 2015 között 62 százalékról 51 százalékra esett.)

 

A folyamatnak nyilvánvalóan azok a társadalmi rétegek a vesztesei, amelyeknek fiataljai nem tudnak magas színvonalú oktatáshoz hozzáférni, akiknek anyagi helyzete – és egyáltalán az ilyen szolgáltatások szűkössége – nem teszi lehetővé a korrepetálás, a különórák, az idegen nyelvi különórák, azaz az árnyékoktatás igénybevételét.

Polónyi István, a Debreceni Egyetem professzorának tanulmánya ezt alá is támasztja. Ebben a felvi.hu adatai alapján leghátrányosabb helyzetű és a legjobb helyzetű kistérségekből kikerülők bejutási esélyeit hasonlította össze.

A felvettek és jelentkezők hányadosának területi alakulása alapján megállapították, hogy a legnagyobb „esélyvesztés” 2008 és 2017, illetve 2013 és 2017 között is a leghátrányosabb helyzetű régiók fiataljai esetében volt tapasztalható, ami különösen igaz az alap- (és osztatlan), nappali tagozatos képzésre.

Forrás: Statisztikai Szemle 2018/10, Polónyi (2018)

Ám ha csak az államilag finanszírozott helyekre felvettek körét nézzük, úgy jóval kisebb az eltérés az esélyekben, az elmúlt években javult, 2017-ben pedig az átlag körül alakult a hátrányos helyzetű kistérségekből kikerülő fiatalok bekerülési esélye a felsőoktatásba.

A szerző szerint ez valószínűleg két tényezőnek köszönhető: egyrészt annak, hogy az államilag finanszírozott létszámban szerepelnek a mesterképzés hallgatói is, akiknél (miután alapképzettségüket már megszerezték) valószínűleg nincs akkora jelentősége a származási térségnek. Másrészt a hátrányos helyzetű kistérségekben élő fiatalok hátránykompenzálásra kapott többletpontszámának is nyilvánvalóan pozitív hatása van a bekerülésére az államilag finanszírozott helyekre. Ám a pontos okokat a felvi.hu adatai alapján nem lehet feltárni.

Közélet diploma felsőoktatás felvételi hátrányos helyzetű térségek KSH Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Váczi István
2019. június 23. 16:46 Közélet

Egy lesorosozott civilszervezet ellenőrzi Mészáros Lőrinc közpénzes munkáját

Egy uniós program keretében, a kormány áldásával az általa évek óta támadott Transparency International ellenőriz egy projektet, ahol Mészáros egyik cége dolgozik.

Avatar
2019. június 23. 07:48 Közélet, Tech

Zuckerberg király saját dénárt akar verni, és ennek sokan nem örülnek

A pénzügyi adatainkat összefésülik a médiafogyasztási szokásainkkal, az okoseszközök és szenzorok által biztosított adatokkal, és az egészet egybecsomagolva eladhatják bárkinek.

Hajdu Miklós
2019. június 22. 17:12 Közélet

A kiszolgáltatottság és a kuncsorgás szinte természetes eleme lett a művészet finanszírozásának

A művészet területén nem csak az alkotók megélhetési lehetőségei rendhagyók, hanem a velük foglalkozó szakma finanszírozása is.

Fontos

Kasnyik Márton Hajdu Miklós
2019. június 21. 06:43 Adat

Kettészakadt a budapesti panelmezőny, már nem a Pók utca a legdrágább lakótelep

Új adatbázist építettünk, hogy eldöntsük az örök kérdést: melyik a legdrágább és melyik a legolcsóbb panel lakótelep? Az utóbbi évek eszeveszett áremelkedése nem ugyanúgy érintette a paneleket.

Jandó Zoltán
2019. június 20. 06:50 Közélet

Kiszámoltuk, hány milliárdot vitt haza Heinrich Pecina a NER-média körüli ügyletekből

A médiában több üzletet is kötött Mészáros Lőrinccel a Népszabadságot bezáró Heinrich Pecina, aki számításaink szerint igencsak vaskos haszonnal szállt ki ezekből a bizniszekből.

Jandó Zoltán
2019. június 17. 06:50 Vállalat

Szinte munkások nélkül kaszálnak tízmilliárdokat a kormány kedvenc építői

Összeszedtünk néhány adatot, amelyek elég jól megmutatják, hogy lényegében „üzletszerzési jutalékot” szednek az állami tendereken rendszeresen arató cégek.