Soha nem látott nyereséggel zárta a 2018-as évet a Liszt Ferenc repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. A társaság tavaly 76,4 millió eurós, azaz jelenlegi árfolyamon közel 25 milliárdos adózott eredményt ért el, durván két és félszer akkorát, mint egy évvel korábban és ötször nagyobbat, mint 2016-ban, amikor hosszú idő után először termőre fordult a cég. Ezt megelőzően hatalmas veszteséggel működött: 2007 és 2015 között összesítve közel 340 millió euró volt a mínusz.
A mostani kiugró eredmény annak köszönhető, hogy miközben a cég bevételeit hetedével növelni tudta, költségei kismértékben még csökkentek is. A reptér utasforgalma hosszú évek óta dinamikusan emelkedik. Tavaly közel 15 millió utas fordult meg Ferihegyen, 1,8 millióval több, mint 2017-ben, és majdnem másfélszer annyi, mint három esztendővel korábban. A bevételek is nagyjából ezzel párhuzamosan emelkedtek: a 2018-as 297 millió euró az egy évvel korábbit 36, a 2014-est viszont már több mint 100 millió euróval haladja meg.
A sikerben egészen biztosan komoly szerepe van a Wizz Airnek, amely a forgalom elég jelentős hányadát adja. A reptér bevételének nagyjából háromnegyede jött a légitársaságoktól, és ennek durván fele volt belföldi értékesítés, ami vélhetően jórészt a magyar fapados társaságot takarja. Itt ráadásul a növekedés is nagyobb volt, mint az exportértékesítés, azaz a külföldi légitársaságok esetében.
A vállalat – amelyre piaci pletykák szerint Mészáros Lőrinc is szemet vetett – ezúttal tetemes osztalékot is fizet, miután a tulajdonos úgy döntött, hogy a teljes tavalyi nyereséget kiveszi. Bár a cég nem először ad osztalékot, egyrészt korábban a nyereség alacsonyabb volt, másrészt ezt sem vették ki teljes egészében. A 2016-os profitot például egy az egyben a cégben hagyták, tavaly pedig 30 millió eurót, azaz nagyjából 10 milliárd forintot fizettek ki.
Elégedettek lehetnek tehát a tulajdonosok, akik közül a többség a kanadai közszolgálati nyugdíjalapé 55,44 százalékkal. Egy szingapúri állami alapnak 23,33 százaléka van, egy québec-i befektetési alapkezelőnek pedig 21,23 százaléka.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
