Hollandiában és az Egyesült Királyságban már csütörtökön elkezdődik az európai parlamenti választás, amelyet idehaza vasárnap tartanak, és európai szinten is aznap ismerhetjük majd meg az eredményeket. Az esélylatolgatás előtt néhány technikai információ: az Európai Parlament (EP) az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény, feladatai közé tartozik egyebek mellett a – végrehajtó feladatokat ellátó – Európai Bizottság elnökének megválasztása és az uniós jogszabályok jóváhagyása.
A 751 mandátum a lakosság arányában oszlik meg az országok között, Magyarország 21 képviselőt küldhet Strasbourgba. Minden országban a hazai pártok indulnak, amelyek aztán európai szinten pártcsaládokba, frakciókba rendeződnek. A legtöbb képviselővel rendelkezők tudják érdemben befolyásolni az uniós döntéshozatalt, 1999 óta a jobbközép pártcsalád a legerősebb. Ennek az Európai Néppártnak (EPP) a tagja a Fidesz is, de tagságát nemrég felfüggesztették a magyar demokrácia állapotával kapcsolatos aggályok miatt.
Nálunk csak a Fidesz-KDNP győzelmének mértéke a kérdés, európai szinten pedig úgy tűnik, hogy minden korábbinál erősebbek lesznek a populista, euroszkeptikus pártok. A választás előtti utolsó felmérés elemzése alapján a Bloomberg arra számít, hogy a populista pártok – amelyek közé nem sorolta be a Fideszt – 29 százalékot, 218 képviselői helyet szerezhetnek, ami százalékban mérve kétszámjegyű erősödés lenne.
Ezzel szemben az Európai Néppárt 24, a balközép Szocialisták és Demokraták Európai Szövetsége – ahol az MSZP-s és DK-s képviselők politizálnak – pedig 20 százalékra számíthat. Így először fordulhat elő, hogy közösen sem birtokolják majd a képviselői helyek többségét az EP-ben.
Ez az összehasonlítás annyiban megtévesztő, hogy míg az utóbbi kettő létező politikai pártcsalád, a populista bélyeget megkapta egy sor olyan politikai alakulat, amelyek biztosan nem alkotnának egyetlen frakciót. Idesorolták például a baloldali görög Szirizát, a spanyol Podemost és az olasz Öt Csillag Mozgalmat ugyanúgy, mint a jobboldali olasz Ligát, a francia Nemzeti Tömörülést és a német AfD-t.
A Ligát vezető Matteo Salvini nagy erőkkel igyekszik összekovácsolni az utóbbi társaságot, elsősorban a bevándorlás közös elutasítására építve. A Politico előrejelzését alapul véve 80 körüli képviselői helyet szerezhetnek, így a száz mandátum még a Fidesz esetleges csatlakozásával sem lenne meg. A Jog és Igazságosság ehhez hozzátehetne még legalább 20-at, de erősen kétséges, hogy a lengyel kormánypárt képviselői szeretnének-e csatlakozni egy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szimpatizáló frakcióhoz. Az EPP viszont még a Fidesz nélkül is számíthat legalább 150 helyre.
Az is kérdés, hogy mennyire sikerül egyben tartani a jobboldali populista frakciót. A legutóbbi parlamenti ciklusban az euroszkeptikus képviselők harmada (51 fő) ült át egy másik csoportba. Ettől függetlenül az ilyen erők előretörésének messzemenő következményei lehetnek. Például
jó időre lekerülhet a napirendről az eddiginél szorosabb uniós integráció, a nemzeti hatáskörök további feladása.
A meghatározó vezetők közül csak Emmanuel Macron francia elnök állt ki teljes mellszélességgel emellett, így érdekes lesz figyelni, hogy az ő mozgalma vagy a Nemzeti Tömörülés szerepel-e jobban. A további integrációt óvatosabban pártoló Angela Merkel német kancellár számára az lehet a tét, hogy ki tudja-e tölteni a negyedik ciklusából hátralévő két és fél évet. Ha ugyanis pártja a visszafogott várakozásokhoz képest is rosszabbul szerepelne, akkor újraindulhat az egyelőre visszavert támadás ellene.
Olaszországban az elemzők egy ideje arra számítanak, hogy ha a Liga sokkal erősebbé válik a mostani kormányban nagyobb befolyással bíró Öt Csillagnál, akkor Salvini felrúghatja a koalíciót, hogy más szövetségesekkel kormányozzon, akár miniszterelnökként. A parlament összetételéről ősszel szavazó Lengyelországban és a koalíció minapi összeomlása után Ausztriában belpolitikai erőfelmérésre is szolgál az EP-választás.
Az más kérdés, hogy erre mennyire alkalmas, hiszen ezt az alkalmat a szavazópolgárok néha arra használják, hogy kieresszék a gőzt, jelezzék a kormánynak, ha nem értenek egyet az irányvonallal. Pedig, mint a fentiekből kiderült, ez a választás tényleg jó időre meghatározhatja az európai integráció sorsát. Emellett pedig olyan témák kifutását is erősen befolyásolja, mint a Brexit, a szabadkereskedelmi tárgyalások és az Oroszországgal vagy Kínával fenntartott viszony.
Világ
A románok fogyasztanak, a magyarok beruháznak, de ki lesz ettől gazdagabb hosszú távon?
Románia fogyasztásorientált gazdasági stratégiával hagyta le egy főre eső GDP-ben Magyarországot. A magyar gazdaságpolitika viszont még inkább a beruházásokra fókuszálna.
Már egészen messziről is átjárnak a magyarok Szlovákiába élelmiszerért
Tényleg megéri 80-100 kilométerről rendszeresen kijárni cigiért, sörért, sajtért és sok minden másért? Egyre többen gondolják úgy, hogy igen.
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Fontos
Durván az olcsó élelmiszerek felé lökte az infláció a bevásárlásokat
A vásárlások értéke jóval nagyobb mértékben csökkent tavaly is, mint a volumen, vagyis nagyon nagy arányú volt a lefelé vásárlás.
Uniós élmezőnyben van az összes magyar régió az autók számának növekedése alapján
Csak román régiók hagyták le a magyarokat a lakosságarányos autók számának bővülésében. A legszegényebb magyar régiókban volt a legnagyobb növekedés.
A kormány és a multik sem járnak rosszul az ország gazdasági függőségével
A magyar és a lengyel nemzeti kormány is jobban támogatta a multik beruházásait az elődeinél. Egy új tanulmány szerint ez nem ellentmondás, az EU szabályaiból következik.
