Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. május 8. 17:32 Világ

Izgalmas választásokat hoz a tavasz Európában

Az uniós választópolgárok több tagállamban is fontos politikai döntéseket mostanában, már azon túl, hogy megszavazzák május végén az Európai Parlamentbe küldött képviselőket. A május 26-i választás jelentősége Magyarországon is nagyobb annál, mint hogy ki lesz az a 21 képviselő, akiket, Brüsszelbe delegálunk (például mert az őszi önkormányzati választások előtt négy-öt hónappal megtudhatjuk, melyik politikai erők lesznek képesek mozgósítani egy várhatóan alacsony részvétel melletti választáson). De más országokban ennél komolyabb belpolitikai kérdések múlnak az EP-választás kimenetelén.

Litvániában épp elnökválasztásokat tartanak, az első forduló ezen a hétvégén lesz. Az ország jelenlegi miniszterelnöke, Saulius Skvernelis is az indulók között van, aki ígérete szerint lemond a mostani pozíciójáról, ha nem jut tovább a második körbe. A Skvernelist támogató Litván Gazdálkodók és Zöldek Szövetségében szintén az eddigi kormányzati munkájának próbájaként tekintenek az elnökválasztásokra és az uniós parlamenti szavazásra: ha a jelöltjeik nem szerepelnek sikeresen a megmérettetéseken, kilépnek a kormányból. Persze mindezt nem egészen önszántukból teszik, a litván törvények ugyanis előírják a kormány lemondását és újbóli felállítását az elnökválasztások után. A zöld párt vezetője, Ramunas Karbauskis egy tévényilatkozatában mindenesetre felkérte a litván választókat, hogy

a szavazólapokon fejezzék ki azt is, hogy valóban az ő vezetésüket szeretnék-e vagy sem.

A kormányon lévő erők gyenge szereplése esetén még arra is van esély, hogy időközi parlamenti választásokat kell majd kiírni az országban, amennyiben a most ellenzékben lévő Haza Szövetség nem tud kisebbségi kormányt alkotni.

Dániában június 5-én, tíz nappal az EP-választások után dönthetnek a következő kormány összetételéről a szavazók. A mostani jobb-közép koalíció a baloldalról kapott esélyes kihívót, a szociáldemokrata Mette Frederiksennel az élen, aki elsősorban a klímaváltozás elleni intézkedésekkel kampányol, miközben szigorú migrációs politikát is ígér, ami a jobboldaliak szemében is vonzó alternatíva lehet. A másik oldalról is nagy a nyomás Lars Løkke Rasmussen jelenlegi miniszterelnökön és kormányán. A mögöttük álló koalíciónak ugyanis minden tagja vesztett a népszerűségéből, jórészt azért, mert újabban egyre több szélsőjobboldali párt alakult, amelyek kemény bevándorlás-ellenes ígéretekkel csábítottak magukhoz szimpatizánsokat.

A dán szavazók számára kulcskérdés a jóléti államuk sorsa is, aminek a fenntartását egyre nehezebbé teszi a társadalom elöregedése és az elmúlt néhány évben tapasztalt viszonylag mérsékelt gazdasági növekedés.

Frederiksen nem lesz könnyű helyzetben, ha nyer, mert a lehetséges baloldali koalíciós partnerek nem osztják a bevándorlás-ellenes nézeteit. A pártok május 26-i szereplése mindenesetre jó alapot ad majd a másfél héttel későbbi általános választás eredményeinek előrejelzésére és annak megtippelésére, hogy milyen koalíciós felállások jöhetnek majd számításba.

Spanyolországban másfél hete tartottak előrehozott parlamenti választást, amit a korábban is kormányzó szocialista párt nyert meg. A viszonylag nagy arányú győzelem ellenére a 350 képviselői helyből csak 123-at tudtak megszerezni, így aztán bonyolult koalíciós tárgyalások indultak, a kívülállók számára sokszor szinte értelmezhetetlen eredményekkel. Tegnap például a szocialista miniszterelnök, Pedro Sanchez az ellenzéki polgári liberális Ciudadanos párt vezetőjével, Albert Riverával állapodott meg arról, hogy a liberális politikai erő bár marad az ellenzéki soraiban, mégis bizonyos államügyekben támogatja majd az új kormányt.

Lojális ellenzék leszünk.

– fogalmazott sajtótájékoztatóján Rivera. Sanchez számíthat majd a Ciudadanos támogatására többek között az oktatási rendszer fejlesztésében és a vidék elnéptelenedésének megfékezésében, illetve a katalán kormány szeparatista törekvéseinek megfékezésében. Mindeközben egyre biztosabbá válik, hogy Sanchez a radikális baloldali Podemos-szal próbál majd kormányra lépni. Velük azonban a liberálisok számos kérdésben mély vitában állnak, amit a későbbiekben sem fognak feladni. Mindenesetre az EP-választások előkészületei és a majdani eredmények is meghatározhatják az erőviszonyokat a koalíciós tárgyalások során.

Világ Dánia EP-választás Litvánia Spanyolország választás választások Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Avatar
2020. október 25. 06:54 Világ

Svájcban a gazdag családok gyerekeinek a fele is szakmunkásképzőbe megy

A szakmunkások nincsenek stigmatizálva, elismertek, jól keresnek és tovább képezhetik magukat, akkor minek menne mindenki egyetemre?

Torontáli Zoltán
2020. október 24. 06:57 Világ

Most fekszik csak rá igazán Kína a megújulókra, és ez nekünk is jó lehet

Saját céljainak elérése érdekében Kínának fel kell pörgetnie a megújuló energiás és a környezetvédelmi rendszerek fejlesztését, és ebből jó esetben globális előnyök származhatnak.

Kasnyik Márton
2020. október 21. 16:43 Világ

Biden szinte már elnöknek érezheti magát, de pont így volt ezzel négy éve Clinton is

Hónapok óta stabil és nagy a demokrata előny, két hét múlva jön az elnökválasztás. Maradt még bizonytalanság?

Fontos

Kasnyik Márton
2020. október 25. 16:09 Adat

Többen élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánk

Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.