Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. május 8. 17:32 Világ

Izgalmas választásokat hoz a tavasz Európában

Az uniós választópolgárok több tagállamban is fontos politikai döntéseket mostanában, már azon túl, hogy megszavazzák május végén az Európai Parlamentbe küldött képviselőket. A május 26-i választás jelentősége Magyarországon is nagyobb annál, mint hogy ki lesz az a 21 képviselő, akiket, Brüsszelbe delegálunk (például mert az őszi önkormányzati választások előtt négy-öt hónappal megtudhatjuk, melyik politikai erők lesznek képesek mozgósítani egy várhatóan alacsony részvétel melletti választáson). De más országokban ennél komolyabb belpolitikai kérdések múlnak az EP-választás kimenetelén.

Litvániában épp elnökválasztásokat tartanak, az első forduló ezen a hétvégén lesz. Az ország jelenlegi miniszterelnöke, Saulius Skvernelis is az indulók között van, aki ígérete szerint lemond a mostani pozíciójáról, ha nem jut tovább a második körbe. A Skvernelist támogató Litván Gazdálkodók és Zöldek Szövetségében szintén az eddigi kormányzati munkájának próbájaként tekintenek az elnökválasztásokra és az uniós parlamenti szavazásra: ha a jelöltjeik nem szerepelnek sikeresen a megmérettetéseken, kilépnek a kormányból. Persze mindezt nem egészen önszántukból teszik, a litván törvények ugyanis előírják a kormány lemondását és újbóli felállítását az elnökválasztások után. A zöld párt vezetője, Ramunas Karbauskis egy tévényilatkozatában mindenesetre felkérte a litván választókat, hogy

a szavazólapokon fejezzék ki azt is, hogy valóban az ő vezetésüket szeretnék-e vagy sem.

A kormányon lévő erők gyenge szereplése esetén még arra is van esély, hogy időközi parlamenti választásokat kell majd kiírni az országban, amennyiben a most ellenzékben lévő Haza Szövetség nem tud kisebbségi kormányt alkotni.

Dániában június 5-én, tíz nappal az EP-választások után dönthetnek a következő kormány összetételéről a szavazók. A mostani jobb-közép koalíció a baloldalról kapott esélyes kihívót, a szociáldemokrata Mette Frederiksennel az élen, aki elsősorban a klímaváltozás elleni intézkedésekkel kampányol, miközben szigorú migrációs politikát is ígér, ami a jobboldaliak szemében is vonzó alternatíva lehet. A másik oldalról is nagy a nyomás Lars Løkke Rasmussen jelenlegi miniszterelnökön és kormányán. A mögöttük álló koalíciónak ugyanis minden tagja vesztett a népszerűségéből, jórészt azért, mert újabban egyre több szélsőjobboldali párt alakult, amelyek kemény bevándorlás-ellenes ígéretekkel csábítottak magukhoz szimpatizánsokat.

A dán szavazók számára kulcskérdés a jóléti államuk sorsa is, aminek a fenntartását egyre nehezebbé teszi a társadalom elöregedése és az elmúlt néhány évben tapasztalt viszonylag mérsékelt gazdasági növekedés.

Frederiksen nem lesz könnyű helyzetben, ha nyer, mert a lehetséges baloldali koalíciós partnerek nem osztják a bevándorlás-ellenes nézeteit. A pártok május 26-i szereplése mindenesetre jó alapot ad majd a másfél héttel későbbi általános választás eredményeinek előrejelzésére és annak megtippelésére, hogy milyen koalíciós felállások jöhetnek majd számításba.

Spanyolországban másfél hete tartottak előrehozott parlamenti választást, amit a korábban is kormányzó szocialista párt nyert meg. A viszonylag nagy arányú győzelem ellenére a 350 képviselői helyből csak 123-at tudtak megszerezni, így aztán bonyolult koalíciós tárgyalások indultak, a kívülállók számára sokszor szinte értelmezhetetlen eredményekkel. Tegnap például a szocialista miniszterelnök, Pedro Sanchez az ellenzéki polgári liberális Ciudadanos párt vezetőjével, Albert Riverával állapodott meg arról, hogy a liberális politikai erő bár marad az ellenzéki soraiban, mégis bizonyos államügyekben támogatja majd az új kormányt.

Lojális ellenzék leszünk.

– fogalmazott sajtótájékoztatóján Rivera. Sanchez számíthat majd a Ciudadanos támogatására többek között az oktatási rendszer fejlesztésében és a vidék elnéptelenedésének megfékezésében, illetve a katalán kormány szeparatista törekvéseinek megfékezésében. Mindeközben egyre biztosabbá válik, hogy Sanchez a radikális baloldali Podemos-szal próbál majd kormányra lépni. Velük azonban a liberálisok számos kérdésben mély vitában állnak, amit a későbbiekben sem fognak feladni. Mindenesetre az EP-választások előkészületei és a majdani eredmények is meghatározhatják az erőviszonyokat a koalíciós tárgyalások során.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Dánia EP-választás Litvánia Spanyolország választás választások Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2024. február 29. 11:10 Közélet, Világ

Mi történik azokban az országokban, amelyeknek a szomszédait sújtják szankciókkal?

A jó szomszédok kiskapukat nyitnak a világra, ha nem csak elszenvedni akarják a szankciók rájuk nézve ártalmas hatásait.

Pálos Máté
2024. február 28. 09:37 Világ

Sem Izrael, sem a Hamász nem osztja Biden optimizmusát a tűzszünetről

Egy izraeli túszért tíz palesztin foglyot engednének szabadon egy kiszirvárgott javaslat szerint.

Váczi István
2024. február 26. 14:31 Világ

Minden eddiginél többet tudunk az orosz és az ukrán hadsereg veszteségeiről

Új veszteségadatok jelentek meg az Ukrajnában szemben álló hadseregekről az utóbbi napokban.

Fontos

Stubnya Bence
2024. február 29. 13:10 Közélet, Pénz

Eddig visszaszorította, most már védené a kormány a készpénzes fizetést

Persze a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást. Megfontolták a Mi Hazánk felvetését, és nem akadályoznák a készpénzes fizetés alkotmányos védelmét.

Kiss Péter
2024. február 29. 04:34 Vállalat

Felemás év után erős rajt a felelős befektetéseknél

Incent Mortier, az Amundi globális befektetési igazgatójának várakozásai szerint a jövőben a tematikus és a fenntarthatóságra pozitív hatást gyakorló befektetési stratégiák fogják uralni a piacot.

Torontáli Zoltán
2024. február 28. 14:08 Adat, Pénz

Minden jel szerint készülhetünk a 400-410 forint feletti euróra is

Ha a papírforma forgatókönyv teljesül, akkor a forint lassú ütemben, de folyamatosan gyengülni fog a következő időszakban.