A világ autóiparának jelentős része a nagy piacok visszaesése miatt nincs a legjobb formában, de ez nem tántorít el néhány gyártót attól, hogy nagy célokat, például a Hold meghódítását tűzze ki célul. A kínai BAIC-csoport kedden a sanghaji autószalonon jelentette be, hogy az ország holdkutató intézetével társulva laboratóriumot hoz létre a közös fejlesztés érdekében. Ennek egyik célja egy holdjáró megépítése.
Nem csoda, hogy a kínai vállalatok lelkesek, hiszen szeretnének egy-egy szeletet kihasítani az ország évi 8 milliárd dolláros űrkutatási költségvetéséből, amelynél csak az amerikai nagyobb. A kínai vezetés azt a célt tűzte ki, hogy a 2030-as évtizedben embereket juttasson a Holdra. Az ország robottal már most is jelen van az égitesten: a Jáde Nyúl 2 a Hold „sötét” oldalán végez méréseket.
A világ egyik legnagyobb autógyártója, a Toyota sem akar lemaradni, a cég nemrég közölte, hogy az ország űrkutatási ügynökségével közösen egy hatkerekű, önvezető járgányt fejleszt, amely valahogy így nézhet majd ki:
Forrás: Japán Űrkutatási Ügynökség
A tervek szerint az üzemanyagcellákkal meghajtott jármű 10 ezer kilométert tud majd megtenni két emberrel a fedélzetén, akiknek odabent nem kell majd szkafandert viselniük. Demovideó is készült arról, hogyan csapathatják majd a Hold felszínén:
A Japán Űrkutatási Ügynökség oldalán található leírás szerint a jármű tervezett mérete nagyjából két mikrobuszénak felel meg, a lakóterület 13 négyzetméteres lesz, és vész esetén kettő helyett négy embert is be tud fogadni. A tervek szerint az expedíció 2029-ben landol majd a Holdon.
Ekkorra az égitest felszíne egészen zsúfolttá válhat, jegyzi meg a Bloomberg cikke, Mike Pence amerikai alelnök ugyanis azt mondta, hogy öt éven belül az ország ismét embert akar küldeni a Holdra. Részben ezt szolgálhatják az amerikai vállalatok rakétafejlesztései, a Tesla-alapító Elon Musk, az Amazon-tulajdonos Jeff Bezos, valamint a légi- és űriparban is érdekelt Richard Branson cégei egyaránt azon dolgoznak, hogy üzleti alapon kifizetődővé váljon az űrutazás.
Idén nyáron lesz egyébként 50 éve, hogy az Apollo 11 expedíció keretében először lépett ember a Holdra.
Tech
Jöhetnek a pénztárgépek, amelyek már csak kérésre adnak papíros nyugtát
Az online pénztárgépet 2028 közepéig minden kereskedőnek e-pénztárgépre kell majd cserélnie, ezek már csak külön kérésre fogják kinyomtatni a nyugtát és az áfás számlát.
Világító kutyanyakörvektől jutott milliárdos regionális webshopig három magyar testvér
A pendrive, a longboard és a rovartelep nem jött be, a kutyatáp viszont nagyon, ez a Vargyas testvérek tanulságos útja a nullától az egymilliárdig.
Magyarországon alig ismert márkák hajtják a világ okostelefon-piacát
Az Apple és a Samsung egyaránt visszaesett, a hasító kínai márkáknak köszönhetően azonban tavaly újra nőttek az eladások.
Fontos
Trump fúj ébresztőt a klímapolitikának?
A háborús gondolkodás, a kockázatok kiszámítása nagyobbat lendíthet a klímaváltozás elleni erőfeszítéseken, mint az összes eddigi próbálkozás együttvéve.
Milyen világgazdasági hatásai lesznek Trump vámjainak?
Az amerikai vámok komoly fenyegetést jelentenek a globális növekedésre, de sok múlik majd az országok válaszreakcióin is.
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
