Noha az Egyesült Államok kongresszusa védelmet ígért Tajvannak egy esetleges kínai invázióval szemben, az ország hosszú ideje tartózkodott attól, hogy igazán korszerű fegyverekkel lássa el a szigetet, amelyet Kína saját lázadó tartományának tekint. Most ez megváltozni látszik, legalábbis a Bloomberg pár napja arról írt, hogy az amerikai kormány valószínűleg engedélyezni fogja 60 F-16-os vadászbombázó eladását.
A hírügynökség által megszólaltatott szakértők szerint ennek nem annyira a katonai, hanem a szimbolikus jelentősége nagy. Ilyen volumenű fegyverüzlet 1992 óta nem köttetett Washington és Tajpej között, és ha most valóban létrejön, az azt üzenheti Pekingnek, hogy az Egyesült Államok nem törődik a kínai kormány érzékenységével. Főleg azok után, hogy nemrég egy amerikai hadihajó haladt át a Tajvani-szoroson – amelyet az egy Kína elv alapján Peking saját felségvizének tart –, és megengedte, hogy egy diplomáciai útról hazafelé tartva a tajvani elnök gépe megálljon Hawaiion.
Egyelőre azonban indokolt a feltételes mód, hiszen a hírek szerint egyre közelebb a nagy amerikai-kínai kereskedelmi megállapodás megkötése, és meglepő lenne, ha a kínaiak nem próbálnák egyéb előnyökért cserébe elérni, hogy az amerikaiak álljanak el a tajvani fegyverüzlettől. Amely pénzügyileg nyilván jól jönne az F-16-osokat gyártó Lockheed Martinnak és beszállítóinak. A korlátozások ellenére Tajvan a negyedik legjelentősebb amerikai fegyverimportőr, 2013-17 között mért 5,7 százalékos részesedését csak Ausztrália (6,7 százalék), az Egyesült Arab Emírségek (7,4) és Szaúd-Arábia (18) múlta felül.
Az F-16V jelű modell a gyártó szerint a világ legfejlettebb negyedik generációs harci gépe – az ötödik generációba már a lopakodó képességekkel rendelkezők tartoznak -, az elérhető legjobb radarral és elektronikával. Kína katonai fölénye azonban olyan nagy Tajvannal szemben, hogy abból még ez a 60 repülő is alig faragna valamit. Az ország 1997-ben még csak kétszer annyit költött fegyveres erőire, mint Tajvan, 2017-ben már 23-szoros volt a különbség.
„Tajvannak továbbra is költenie kell rakétákra, elektronikai hadviselési eszközökre, aknákra, valamint egyéb konvencionális és aszimmetrikus képességeire, hogy elrettentse vagy adott esetben megakadályozza Kínát az erőszakos országegyesítés végrehajtásában”
– fogalmazott a Bloombergnek Scott Harold, a Rand Corporation biztonságpolitikai szakértője.
A Rand egy 2016-os elemzése szerint a Tajvani-szoros nyugati partjára telepített kínai precíziós rövid hatótávolságú rakéták egy háború kezdetén képesek lennének mind a hat fő tajvani légi bázis futópályáit használhatatlanná tenni, valamint még a földön elpusztítani a repülőket. A mégis levegőbe emelkedő vadászoknak pedig egyebek mellett az ötödik generációs J-20-as gépekkel kellene szembeszállni. Tajvan szívesen venne ötödik generációs F-35-ösöket is az Egyesült Államoktól, de jelen állás szerint ezt még a Trump-kormány sem fogja engedélyezni.
Az F-16-osokat legalább könnyebb beilleszteni a tajvani flottába, mivel a légierő jelenleg is használja a típus korábbi verzióit. Térségünkben a lengyel és a román légierőben szolgálnak F-16-osok.
Világ
Fontos