A magyar sztrájk megbénította az Audi német gyárát, a legrosszabbkor
Az Audi ingolstadti gyárában – mint arról korábban részletesen beszámoltunk – tavaly ősz óta komoly gondokat okoz, hogy a cég nem készült fel időben egy új előírás betartására. Az autókba szerelhető motoroknak egy új, WLTP-nek nevezett teszten kell átesniük, amely abban különbözik az elődjétől, hogy az üzemanyag-fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást megpróbálja a valósághoz, azaz a hétköznapi használathoz sokkal jobban közelíteni, mint botrányos véget ért elődje.
A konkurens gyártókkal ellentétben azonban az Audinál a sok motor- és váltókonfigurációból nem sikerült időben elegendőt letesztelni, ezért a gyártósorokat vissza kellett fogni. Már tavaly is az volt a fő probléma, hogy a gyárban nem tudnak a karosszériákba motorokat rakni, mert nincs belőle elég.
Ebben a helyzetben érte a németeket a magyar Audi sztrájkja, ami azért roppant kellemetlen számukra, mert Győrben évente mintegy 2 millió motor készül. A német Manager Magazin azt írja, hogy Győrből ugyan nemcsak Ingolstadtba, hanem a csoport Volkswageneket gyártó üzemeibe is szállítanak motorokat, Ingolstadtban átmenetileg leállt a termelés.
A csoport neckarsulmi gyára egyelőre rendesen működik, de a Manager Magazin szerint ott is csak a hét közepéig tartanak ki a készletek. A béremelés mértéke miatt indított győri sztrájkot csütörtökig hirdették meg.
A WLTP-problémák egyébként olyan komolyak, hogy erősen csökkentik a bevételeket, és Bram Schot, az Audi nemrég kinevezett új vezérének 2022-ig drasztikus intézkedésekkel kell majd elérnie a nyereség növelését. Bár elbocsátásokkal a kollektív szerződésekben lévő kötöttségek miatt Schot nem tud élni, az üresen álló munkahelyekre új embert már nem vesznek fel, és abban bíznak, hogy a VW-vel közös elektromos autó platform 30 százalékkal csökkentheti a fejlesztési költségeiket.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
