Talán a korábbiaknál is erősebben világított rá a kínai gazdaság gyengeségében rejlő kockázatokra az Apple a napokban. A világ legnagyobb cégének vezérigazgatója Tim Cook szerdán levélben tájékoztatta a cég részvényeseit, hogy a csoport utolsó negyedéves bevételei jóval elmaradtak a várakozásoktól. Korábban azt vetítették előre, hogy 89 és 93 milliárd dollár közötti forgalmat hozhatnak össze az október és december közötti három hónapban, ez azonban végül a levél szerint csak 84 milliárd lett.
A magyarázat pedig elsősorban a kínai piac gyengélkedése. A világ legnépesebb országában nagyon nem fogyott az iPhone az elmúlt három hónapban, ez pedig már önmagában elegendő volt ahhoz, hogy a technológiai óriás ne tudja hozni tervezett számait.
Egyáltalán nem az Apple ikonikus terméke azonban az egyetlen, ami iránt hanyatlik a kereslet Kínában. A világ második legnagyobb gazdaságában megtorpant a lakosság fogyasztásának rohamos mértékű növekedése, ami azért gond, mert az utóbbi években ez volt a gazdaság motorja. 2017-ben a kínai GDP gyarapodásának háromnegyede a háztartások egyre csak növekvő vásárlásainak volt köszönhető. A becslések szerint azonban ez az arány tavaly már a kétharmadot sem érte el.
Bár európai szemmel a kiskereskedelmi forgalom novemberben mért 8,1 százalékos emelkedése még mindig rendkívül magasnak tűnhet, ott ez 15 éves mélypontnak számít. Sokat mondó adat, hogy még a válság mélypontján, 2009 elején is csak 11,6 százalékig esett vissza a növekedés üteme, ezt megelőzően pedig általános volt, hogy egy-egy hónapban 15-20 százaléknál is nagyobb mértékben nőtt a lakosság költése éves összevetésben.
Azóta azonban a kínaiak lakhatási kiadásai durván megugrottak. Egy ottani háztartás teljes költésének jelenleg ötöde ilyen célra megy el, a nagyobb városokban, így például Pekingben és Sanghajban pedig ennél is jóval magasabb, 30 százalék körüli ez az arány. Ez is nem valószínű, hogy a jövőben megváltozna, már csak azért sem, mert novemberben hetven olyan város volt az országban, ahol éves összevetésben több mint tizedével ugrottak meg a lakhatási költségek. Emellett a mindennapi élelmiszerek, és az üzemanyag is rohamosan drágulnak, utóbbiért a jelenleg hetedével kell többet fizetni, mint egy esztendővel korábban.
Emiatt a fogyasztók sokkal óvatosabban költenek, mint korábban, és ez jó néhány, elsősorban luxustermék keresletét visszavetette. A Wall Street Journal a témában írt cikkében megszólaltatott egy ékszerüzletet üzemeltető vállalkozót, aki arra panaszkodott, hogy míg korábban csak elvétve próbáltak alkudozni vevői, mára ez általánossá vált, a bolt forgalma pedig nagyjából felére esett egy év alatt.
A kínai háztartások látványosan elkezdték elhalasztani a nagyobb befektetést igénylő vásárlásaikat
és ennek esett áldozatul az ékszerbolt, illetve az Apple is. Nem jártak azonban jobban az autógyártók sem, amelyek már 2018 elejétől érzékelik ezt a trendet. A Ford például az előző év első 11 hónapjában 30 százalékos bevételcsökkenést volt kénytelen elkönyvelni az országban. Ráadásul a helyzet az év során folyamatosan romlott, novemberben már csak feleannyi autót adtak el, mint egy évvel korábban.
A belső fogyasztás visszaesése pedig nem csak az országba exportáló nyugati nagyvállalatoknak (sőt, ezen a keresztül a magyar beszállítóknak) fáj, a kínai gazdaság többi részébe is továbbgyűrűzik. A helyi feldolgozóipar rendelésállománya esik és novemberben három év után először csökkent a – többnyire állami tulajdonban lévő – helyi ipari vállalatok nyeresége is.
A folyamatokat a kínai vezetés is aggódva figyelheti, különösen, hogy úgy tervezték, a lakossági fogyasztás a következő években is meghatározó szerepet játszik majd a növekedésben. Ez biztosíthatta volna a gazdaság szerkezetének szép fokozatos és többnyire zökkenőmentes átalakulását, úgy, hogy a környezetszennyező ipar súlya csökkenjen a szolgáltatásoké pedig nőjön. Ehelyett most a kormányzat korábban félretolt fejlesztésekkel, például gigantikus vasúti beruházásokkal próbálja fenntartani a gazdasági növekedést.
A kedvezőtlen trendek miatt azonban egyre kevesebben hisznek benne, hogy ez sikerülhet. Korábban az volt az elemzők általános álláspontja, hogy bár a kínai növekedés lassulhat, de a jó nemzetközi kereskedelmi kapcsolatoknak hála viszonylag stabil marad. Az ország és az Egyesült Államok között kirobbant kereskedelmi háború azonban már ezt az utolsó biztos pontot is aláásta, így most a többség úgy kalkulál, hogy 2019-ben látványosan visszaeshet a világ második legnagyobb gazdaságának bővülése.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
