Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2018. november 21. 15:16 Élet

Több tízmillió cukorbetegnek nem jut inzulin, és ez a jövőben még rosszabb lesz

A világon már most is jelentős inzulinhiány van, és a jövőben ez tovább fokozódik egy most megjelent tanulmány szerint. A The Lancet tudományos folyóirat cikke szerint 2030-ra mintegy 40 millió cukorbeteg maradhat inzulin nélkül, ha nem javul jelentősen az ellátás.

A növekvő igény összefügg a világszerte egyre több embert érintő elhízással. A kettes típusú cukorbetegek száma leginkább a testmozgás hiánya, az elhízás és az egészségtelen táplálkozási szokások miatt nő. 

A kettes típusú cukorbetegséggel élők aránya 2030-ra világszerte 20 százalékkal nőhet, a mostani 406 millióról 511 millióra. Az egyes típusú cukorbetegekkel ellentétben nekik nem feltétlenül van szükségük inzulinra, a kettesek kezelése életmódváltással, fogyással kezdődik. Az elhízás csökkentése és a rendszeres mozgás önmagában jelentősen mérsékelheti a kettes típusú cukorbetegség tüneteit.

Jelenleg így is 63 millió olyan kettes típusú cukorbeteg van, akiknek szüksége van inzulinra.

Az inzulinhiány azonban már most is óriási, mivel a 63 millióból mindössze 30 millió tud inzulint használni.

A hiány elsősorban afrikai és ázsiai országokat érint, de a fejlett országokban is gondot okoz. Az Egyesült Államokban például meredeken nőtt az inzulin ára, Bernie Sanders demokrata szenátor szövetségi nyomozást is indítványozott az ügyben.

A tanulmány szerint 2030-ra összesen 79 millió olyan kettes típusú cukorbeteg lesz, akiknek szüksége lesz inzulinra, de mindössze 38 millió beteg igényeit tudják majd csak kielégíteni. Az inzulinos kezelés hiánya jelentősen növeli a szövődmények kialakulásának az esélyét. Az inzulinhiány vaksághoz, amputációhoz, veseelégtelenséghez vagy szívrohamhoz vezethet.

A cukorbetegség az 1920-as évekig halálosnak számított, ekkor fedezték fel az inzulin gyógyító hatását. Jelenleg három cég dominálja az inzulin előállítását: a dán Novo Nordisk, a francia Sanofi és az amerikai Eli Lilly. A WHO szerint Európában közel minden tizedik, 25 év fölötti ember cukorbeteg (míg Afrikában csak 3,3 százalék az arányuk).

 

Európában arányaiban a legtöbb cukorbeteg Portugáliában, Szerbiában és Törökországban él, és arányuk mintegy 50 százalékkal nőtt hét év alatt. Magyarország a középmezőnybe tartozik, a lakosság 9,5 százaléka cukorbeteg, arányuk 0,7 százalékponttal nőtt 7 év alatt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet cukorbetegség elhízás inzulin Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Bucsky Péter
2024. április 29. 04:33 Adat, Élet

Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján

Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.

Hajdu Miklós
2024. április 28. 04:33 Élet

Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt

Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.

Bucsky Péter
2024. április 25. 04:39 Adat, Élet

Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt

Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.

Fontos

Váczi István
2024. április 30. 04:37 Világ

Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve

Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.

Avatar
2024. április 27. 04:37 Világ

Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart

Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.

Váczi István
2024. április 26. 04:39 Adat, Világ

Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük

Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.