Magyarországon a keleti és a nyugati országrész közötti fejlettségbeli különbségek számos társadalmi és gazdasági mutatóban tetten érhetőek, így például a cégek számának alakulásában is. Az ezer főre jutó vállalkozások száma keletről nyugat felé haladva az ország megyéi között jellemzően növekszik (a fővárosban pedig kiugróan magas) a KSH legutolsó 2013 és 2016 közötti statisztikái szerint. A Bisnode legfrissebb, 2018 első félévre vonatkozó adatai alapján megvizsgálhatjuk, hogy a két országrész közötti törés hogyan alakult az utóbbi években számos további mutató alapján.
A működő cégek száma Magyarország összes megyéjében csökkent 2017 és 2018 között, de kiemelhető Békés megye, ahol több, mint öt százalékos visszaesés volt. Jól látszik az is az alábbi térképen, hogy a nyugati megyéket kevésbé érintette a jelenség, mint a kedvezőtlenebb gazdaságföldrajzi helyzetben lévő déli és keleti térségeket.
A Bisnode Bedőlési Index (BBI)*A vizsgált időszakban indított csőd és felszámolási eljárások számát viszonyítja a Magyarországon működő cégek számához. tavalyi és az idei év közötti változása Csongrád és Somogy megyékben a legszembetűnőbb. Míg a csongrádi cégek körében egy százalékponttal megnőtt a bedőlés kockázata, addig a somogyiaknál fél százalékpontos csökkenés történt. A változásoknak köszönhetően egyrészt Heves megye megszabadult a legkockázatosabb térség címétől, amit éveken át viselt, ugyanis Csongrád a helyébe lépett, másrészt hangsúlyosabbá vált az ország két fele közötti különbség – ez az alábbi térképen a 2017-es és a 2018-as évek között váltogatva jól látszik.
A fizetési fegyelmet szemléltető Bisnode Paydex mutatónál viszont már nehezebb túl nagy folytonosságot találni területileg: 2017 és 2018 között teljesen átrendeződtek a megyei rangsorok. Komárom, Jász-Nagykun és Somogy megyében viszonylag stabilan alacsony az átlagos fizetési késedelem, a messze legtöbb cégnek otthont adó Budapesten pedig a fizetési határidők rövidebbek, mint a legtöbb megyében.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
