Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. augusztus 1. 11:23 Piac

Ellepték az országot az egyéni vállalkozók, vége a kft.-k korának

Elfordultak a kft.-ktől, és beleszerettek az egyéni vállalkozásokba a magyarok az elmúlt években – derül ki a KSH kedden kiadott jelentéséből. Míg 2013 előtt egyértelműen a kft. volt a hazai vállalkozók kedvenc vállalkozási formája, 2016-ban már alig feleannyi ilyen típusú gazdasági társaságot alapítottak, mint öt esztendővel korábban.

A hirtelen fordulat magyarázata ugyanaz, ami a kft.-k tíz évvel ezelőtti népszerűség-növekedésének is volt: az alapításhoz szükséges pénz összegének változása. A kft.-k iránt ugyanis akkor kezdtek el rajongani a magyar vállalkozók, amikor 2007-ben a kötelező törzstőkét a korábbi 3 millióról 500 ezer forintra szállították le. 2008-ban több mint másfélszer annyi kft.-t jegyeztek be, mint egy évvel korábban és több mint kétszer annyit, mint a vállalatalapítások szempontjából rekordnak számító 2002-es évben.

Sőt, a kft.-lázat a gazdasági válság sem hűtötte le: 2011-ig folyamatosan emelkedett az újonnan életre hívott korlátolt felelősségű társaságok száma. Fordulatot csak a törzstőke visszaemelésének belengetése, majd későbbi bevezetése hozott, ez viszont jelentőset. Miközben 2010 és 2012 között minden második bejegyzett vállalkozás kft. volt, 2016-ban már a 24 százalékot sem érte el az arányuk.

 

Érdekes módon a kft.-k helyét viszont nem a korábbi nagy kedvenc betéti társaságok vették át, hanem az egyéni vállalkozások. Tavalyelőtt tízből hét frissen alapított vállalkozás ilyen volt, ami abszolút rekordnak számít, és darabszámban is csak 2002-ben hoztak létre több egyéni vállalkozást.

Komoly változást vélhetően 2017 sem hozott ezekben a folyamatokban. Bár ugyanezeket az adatokat az elmúlt másfél évre még nem közölte a KSH, ettől csak egy hajszállal eltérő tartalmú számokat minden hónapban közzétesznek. Ezekből pedig az látszik, hogy miközben az újonnan alapított kft.-k száma 2017-ben stagnált, 2018-ban pedig eddig kissé csökkent, addig egyéni vállalkozásból még a 2016-osnál is többet hoztak létre tavaly, és idén is további növekedés jöhet.

A működő kft.-k számát ráadásul minden bizonnyal tovább csökkentette, hogy tavaly elvileg a 2014 előtt 500 ezer forinttal alapított társaságoknak is fel kellett emelni a törzstőkéjét, amire nem minden cég volt képes. A tulajdonosok a gyakorlati tapasztalatok alapján három út közül választottak:

  • a jogszabályi előírásnak megfelelően felemelték a törzstőkét
  • nem csináltak semmit, és majd lépnek akkor, ha valahogy felszólítják őket (vagy akkor sem)
  • más jogi formát választottak vállalkozásuknak, átalakították azt például betéti társasággá, ahol nincs törzstőke-minimum.

Nehéz megjósolni, hogy mindennek hosszabb távon milyen hatásai lesznek, a korábbi adatok alapján azonban nem lenne meglepő, ha a szerkezeti változások miatt egyre rövidebb ideig működnének a hazai vállalkozások. A KSH szerint ugyanis a kft.-k túlélési képessége sokkal erősebb, mint az egyéni vállalkozásoké.

 

A 2011-ben alapított korlátolt felelősségű társaságoknak például 44 százaléka működött még 2016-ban is, miközben az egyéni vállalkozásoknál ugyanez az arány a 30 százalékot sem érte el. A kedveltebb vállalkozói formák közül előbbi a legmagasabb, utóbbi a legalacsonyabb.

A gazdálkodási formák népszerűségének alakulásán kívül más nagyon komoly változást nem mutatnak a KSH adatai. A legnagyobb számban továbbra is kereskedelmi, illetve tudományos és műszaki területen működnek vállalkozások, míg új céget a pénzügyi ágazatban és a szolgáltató szektorban alapítottak a legtöbbet, de itt is szűntek meg a legnagyobb arányban vállalkozások.

 

Abban sincs változás, hogy Budapesten, ezen belül is a belvárosban a legnagyobb a vállalkozási kedv. Az ötödik kerületben ezer lakosra 273 vállalkozás jut, ami több mint tizenötszöröse az ebből a szempontból utolsó helyen álló cigándi járásban mért 17-nek, de durván tízszerese a putnoki, a kunhegyesi, a mezőcsáti, az ózdi és a kemecsei járásokban regisztráltnak is.

Piac egyéni vállalkozás kft részvénytársaság túlélési ráta vállalkozások Olvasson tovább a kategóriában

Piac

Váczi István
2018. november 20. 15:23 Piac

Fény derült az aranykereskedelem egyik legrégebbi titkára

Mostanáig nem lehetett tudni, mennyi arany cserél gazdát az első számúnak tartott kereskedelmi központban, Londonban. Az eredmény kevesebb a korábbi szakértői becslésnél.

Torontáli Zoltán
2018. november 20. 06:50 Élet, Piac

Egyetlen gyümölcs sem jut el olyan nyakatekert módon a boltba, mint a banán

Az hagyján, hogy nagyon messziről és viszonylag kis adagokban kell behozni, de itthon kell megérlelni, és azonnal el kell adni, máskülönben megy a kukába.

Wiedemann Tamás
2018. november 19. 15:48 Pénz, Piac

Újabb legendás, milliárdokat kereső autóipari vezér bukott meg, miután megdézsmálta a cég pénzét

Őrizetbe vették Carlos Ghosnt, a Renault-Nissan-Mitsubishi csoport vezérét, aki évi közel 5 milliárd forintnak megfelelő összeget keresett, mégis milliárdokat titkolt el.

Fontos

Hajdu Miklós
2018. november 20. 12:50 Élet

A magyar iskolarendszer még mindig ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint 10-15 éve

Bár számos reform történt a közoktatásban, a kétezres évek problémáinak jelentős része még mindig aktuális.

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.