Elfordultak a kft.-ktől, és beleszerettek az egyéni vállalkozásokba a magyarok az elmúlt években – derül ki a KSH kedden kiadott jelentéséből. Míg 2013 előtt egyértelműen a kft. volt a hazai vállalkozók kedvenc vállalkozási formája, 2016-ban már alig feleannyi ilyen típusú gazdasági társaságot alapítottak, mint öt esztendővel korábban.

A hirtelen fordulat magyarázata ugyanaz, ami a kft.-k tíz évvel ezelőtti népszerűség-növekedésének is volt: az alapításhoz szükséges pénz összegének változása. A kft.-k iránt ugyanis akkor kezdtek el rajongani a magyar vállalkozók, amikor 2007-ben a kötelező törzstőkét a korábbi 3 millióról 500 ezer forintra szállították le. 2008-ban több mint másfélszer annyi kft.-t jegyeztek be, mint egy évvel korábban és több mint kétszer annyit, mint a vállalatalapítások szempontjából rekordnak számító 2002-es évben.

Sőt, a kft.-lázat a gazdasági válság sem hűtötte le: 2011-ig folyamatosan emelkedett az újonnan életre hívott korlátolt felelősségű társaságok száma. Fordulatot csak a törzstőke visszaemelésének belengetése, majd későbbi bevezetése hozott, ez viszont jelentőset. Miközben 2010 és 2012 között minden második bejegyzett vállalkozás kft. volt, 2016-ban már a 24 százalékot sem érte el az arányuk.

Érdekes módon a kft.-k helyét viszont nem a korábbi nagy kedvenc betéti társaságok vették át, hanem az egyéni vállalkozások. Tavalyelőtt tízből hét frissen alapított vállalkozás ilyen volt, ami abszolút rekordnak számít, és darabszámban is csak 2002-ben hoztak létre több egyéni vállalkozást.

Komoly változást vélhetően 2017 sem hozott ezekben a folyamatokban. Bár ugyanezeket az adatokat az elmúlt másfél évre még nem közölte a KSH, ettől csak egy hajszállal eltérő tartalmú számokat minden hónapban közzétesznek. Ezekből pedig az látszik, hogy miközben az újonnan alapított kft.-k száma 2017-ben stagnált, 2018-ban pedig eddig kissé csökkent, addig egyéni vállalkozásból még a 2016-osnál is többet hoztak létre tavaly, és idén is további növekedés jöhet.

A működő kft.-k számát ráadásul minden bizonnyal tovább csökkentette, hogy tavaly elvileg a 2014 előtt 500 ezer forinttal alapított társaságoknak is fel kellett emelni a törzstőkéjét, amire nem minden cég volt képes. A tulajdonosok a gyakorlati tapasztalatok alapján három út közül választottak:

• a jogszabályi előírásnak megfelelően felemelték a törzstőkét
• nem csináltak semmit, és majd lépnek akkor, ha valahogy felszólítják őket (vagy akkor sem)
• más jogi formát választottak vállalkozásuknak, átalakították azt például betéti társasággá, ahol nincs törzstőke-minimum.

Nehéz megjósolni, hogy mindennek hosszabb távon milyen hatásai lesznek, a korábbi adatok alapján azonban nem lenne meglepő, ha a szerkezeti változások miatt egyre rövidebb ideig működnének a hazai vállalkozások. A KSH szerint ugyanis a kft.-k túlélési képessége sokkal erősebb, mint az egyéni vállalkozásoké.

A 2011-ben alapított korlátolt felelősségű társaságoknak például 44 százaléka működött még 2016-ban is, miközben az egyéni vállalkozásoknál ugyanez az arány a 30 százalékot sem érte el. A kedveltebb vállalkozói formák közül előbbi a legmagasabb, utóbbi a legalacsonyabb.

A gazdálkodási formák népszerűségének alakulásán kívül más nagyon komoly változást nem mutatnak a KSH adatai. A legnagyobb számban továbbra is kereskedelmi, illetve tudományos és műszaki területen működnek vállalkozások, míg új céget a pénzügyi ágazatban és a szolgáltató szektorban alapítottak a legtöbbet, de itt is szűntek meg a legnagyobb arányban vállalkozások.

Abban sincs változás, hogy Budapesten, ezen belül is a belvárosban a legnagyobb a vállalkozási kedv. Az ötödik kerületben ezer lakosra 273 vállalkozás jut, ami több mint tizenötszöröse az ebből a szempontból utolsó helyen álló cigándi járásban mért 17-nek, de durván tízszerese a putnoki, a kunhegyesi, a mezőcsáti, az ózdi és a kemecsei járásokban regisztráltnak is.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat egyéni vállalkozás kft részvénytársaság túlélési ráta vállalkozások Olvasson tovább a kategóriában