A felelős alkoholfogyasztás valójában nem lehet az italgyártók érdeke
Az alkoholos italok gyártói és forgalmazói általában azt állítják, hogy céljuk egy olyan világ, amelyet a felelős alkoholfogyasztás jellemez, és az alkoholizmus, illetve a nagyfogyasztók visszaszorulnak. Felelős fogyasztás alatt általában a mérsékelt és kevésbé rendszeres italozást értik.
Kommunikációs szempontból ez jó taktika, hiszen így az iparág az alkoholprobléma megoldásának része, és nem okozója. Egy 27 ezer fős angol minta alapján azonban kutatók megnézték, hogy milyen realitása van ennek a törekvésnek.
Az adatok szerint az Egyesült Királyságban értékesített alkoholos italok 77 százalékát a népességnek az a 25 százaléka itta meg, amely többet fogyaszt a felelősnek nevezhető mértéknél. A helyi szakmai álláspont szerint a határ heti hat pintnél (átszámolva összesen 3,4 liternél) sör vagy 1,5 üveg bornál van.
Ennél is fontosabb azonban, hogy
az iparág bevételének 68 százaléka származik az említett 25 százalékos csoporttól.
A helyzet pedig sokkal rosszabb, ha a nagyivókat nézzük, vagyis azokat a férfiakat, akik 3,5-szer isznak többet a felelős határértéknél, és azokat a nőket, akik 2,5-szer haladják meg a határt. Ebbe a körbe ugyan csak a népesség 4 százaléka tartozik, ők azonban az összes bevétel 23 százalékát adják.
Ezek után kiszámolták, hogy ha mindenki a felelős határértékre csökkentené a fogyasztását, akkor milyen áron kellene adni az italokat ahhoz, hogy a piac bevétele a jelenlegi szinten maradjon. Durva közelítéssel az lett az eredmény, hogy a sörözőben 75 százalékkal kellene emelni az árakat, a boltokban pedig majdnem a duplájába kerülne egy üveg bor.
Mivel ekkora áremelés a gyakorlatban nem képzelhető el, a felelős fogyasztás széleskörű elterjedése azt jelentené, hogy az iparág jelentős részének tönkre kellene mennie.
Élet
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Fontos
Trump fúj ébresztőt a klímapolitikának?
A háborús gondolkodás, a kockázatok kiszámítása nagyobbat lendíthet a klímaváltozás elleni erőfeszítéseken, mint az összes eddigi próbálkozás együttvéve.
Milyen világgazdasági hatásai lesznek Trump vámjainak?
Az amerikai vámok komoly fenyegetést jelentenek a globális növekedésre, de sok múlik majd az országok válaszreakcióin is.
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
