Még jól is jöhet a kormánynak, hogy megint túl nagy lett a költségvetési hiány
4,8 százalék körül alakul várhatóan a tavalyi GDP-arányos költségvetési hiány a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint, ami jelentős csökkenés a 2023-as 6,7 százalékos adathoz képest, ám ahhoz képest még mindig magas, hogy az Európai Unió tagállamaiban alapvetően a kormányzati szektor hiánya legfeljebb a GDP 3 százaléka lehet.
Miért fontos ez? Meg is indult tavaly nyáron a túlzottdeficit-eljárás Magyarország (és hat másik tagállam) ellen, a hiányt a kormánynak négy éven belül kell három százalék alá csökkentenie. A kormány ezt már 2026-ra ígéri, azonban érdemes ezzel kapcsolatban felidézni a költségvetési hiánycélok sorozatos elvétését a közelmúltból.
Számokban: a tavalyi GDP-arányos (eredményszemléletű) hiánycél 4,5 százalék volt, ami mellett a kormány folyamatosan kitartott, egészen mostanáig.
- 2023-ra eredetileg 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt fogalmazott meg a kormány, amit első lépésben még 2022 végén módosított 3,9 százalékra, majd 2023 októberben 5,2 százalékra növelte, majd elvétését már 2023 végén beismerte. A 2022-es hiány számítására vonatkozóan pedig két módszert is alkalmazott a Pénzügyminisztérium.
- Alacsonynak ígérkezik a korábbi évekhez képest a tavalyi GDP-arányos hiány, ám a 2010-es évek közepétől tapasztalt szintet jócskán felülmúlja. Ez nem számít rendkívülinek Európában, de a hazai költségvetési hiány rendre felülmúlja az uniós átlagot, vagyis a magyar kormány a szokásosnál bőkezűbben költekezik.
Mi várható? Meglehetősen kritikus az Európai Bizottság a kormányzati várakozásokkal kapcsolatban, aminek hangot is adott decemberben a magyar kormánynak címzett levelében. Az EU lazán kezelte a költségvetési előírásokat a koronavírus-járvány alatt és az orosz-ukrán háború kitörésekor, de most már az egyensúly megteremtéséhez szükséges körülmények elérésre törekszik.
- Az idei költségvetésben 3,7 százalékos GDP-arányos hiányt tűzött ki a kormány, ám ez már most megkérdőjelezhető a Portfolio elemzése szerint a gazdasági kilátások és a forint árfolyama (a tervezet 397,5 forintos euróárfolyamot feltételez) miatt. A Magyar Nemzeti Bank szerint a 3,4-4,2 százalékos sávban lehet 2025-ben a költségvetés hiánya.
- A hiánycélok elvétése közben a kormány rendre azt hangsúlyozza, hogy 2020 után legalább a csökkenő trend nem sérült (kivéve 2023-at). Ebből a szempontból idén még jól is jöhet, hogy magasabbra került a tavalyi viszonyítási érték.
Adat
Elfagyott az almatermés egy része, visszaszorulóban van a hazai termesztés
Az elmúlt 20 évben nagyjából lefeleződött a magyar almaültetvények területe, és 2010 óta a termésmennyiség is csökken.
A 242 ezres átlagnyugdíj a magyar társadalom jövedelmi egyenlőtlenségeit is mutathatja
Az átlagnyugdíj jelentősen meghaladja azt az összeget, amit jellemzően kapnak az ellátottak. A legtöbben havi 180-200 ezer forintot kapnak kézhez.
Márciusban csaknem ötödével drágultak a fővárosi lakások, és ez már az enyhülés
Országosan több mint 10 százalékkal drágultak az ingatlanok az egy évvel korábbi szinthez képest, és a bérleti díjak emelkedése is lassul.
Fontos
Türkmenisztán a világ egyik leggazdagabb országa lehetne, de csapdába került
Rengeteg földgáz van az országban, de geopolitikai okok miatt nem tudják elszállítani a vevőkhöz.
Magyarország után Amerikába is megérkezett a személyelvű gazdaságpolitika
Szűk hatalmi érdekek mentén próbálják alakítani az üzleti viszonyokat, ami gazdaságilag több problémát okoz, mint amennyi politikai hasznot hajt.
„Általános az elkeseredettség” – legalább 800 ember maradhat munka nélkül Dunaújvárosban
Több mint 70 milliárdot költött az állam a megmentésére, mégis kétséges a Dunai Vasmű jövője. A cseh és román testvércégek helyzete sem biztatóbb.
