Nagyon szűk az a réteg Magyarországon, amely a járvány időszakában és az orosz-ukrán háború kezdetét követően előrébb lépett az uniós jövedelmi rangsorban: mindössze a társadalom legjobban kereső 15 százaléka büszkélkedhet azzal, hogy európai viszonylatban is javult az anyagi helyzete, már ami a fizetéseket illeti.
Ez mindössze a fele annak az aránynak, amit nagyjából három éve kaptunk, amikor azt vizsgáltuk, hogy a 2010-es évek második felében bekövetkezett konjunktúra hogyan hatott a magyar bérekre, az országban élők mekkora részének javult a relatív jövedelmi szintje a többi uniós állampolgáréhoz képest.
Egytől százig
Ha az Európai Unió összes lakosát a jövedelme alapján évenként sorba rendezzük, akkor megfigyelhetjük, hogy a magyar társadalom döntő része hasonló mértékben lépett vissza 2020 és 2023 között. Ez az egyformaság ráadásul egyaránt jellemző az euróban és a vásárlóerő-paritáson mért – tehát a megélhetés költségével, vagyis az országonként eltérő árszínvonallal kiigazított – adatokat nézve, így például kérdéses az árak befolyásolására tett kormányzati törekvések eredményessége.
Az alábbi ábrákon érdemes a 2020-at és 2021-et jelölő kék, illetve a rákövetkező két évre vonatkozó magenta vonalak egymáshoz képesti viszonyát figyelni. Ezek ugyanis a 85. jövedelmi századnál (ez alatt a percentilis szakkifejezést értjük – az első a legszegényebb egy százalék, a századik a leggazdagabb egy százalék) sorrendet cserélve jelzik, hogy míg az ennél a szintnél rosszabbul kereső magyarok a vizsgált időszak elején álltak valamivel jobban az uniós jövedelemeloszlásban, addig a gazdagabbak előrébb tudtak lépni a kedvezőtlen gazdasági helyzet ellenére is.
A magyar jövedelemeloszlás 50. századnál lévők – ők keresnek a mediánnak megfelelően, náluk épp ugyanannyi szegényebb, mint ahány gazdagabb van az országban – például az euróban számolt jövedelem tekintetében 2020-ban az európai eloszlás nagyjából 13. századánál voltak, tehát az európaiak 13 százalékánál kerestek jobban, ami 2023-ra 11 százalékra csökkent. (Ahogy a grafikonokon jeleztük és később a módszertannál is olvasható, ez valójában inkább a 2022-es helyzetet jelzi az Eurostat adatközlési sajátossága miatt, azaz a tavalyi jelentős reálbércsökkenés hatását még nem is tükrözi.)
A magyar 90. század azonban 2020-ban az európai rangsor 28 százalékát gyűrte maga mögé, majd 2023-ban 29 százalékra nőtt ez az arány. Különösen látványos a leggazdagabb három százalékba tartozók felzárkózása, ők 9-15 százalékpont lemaradást hoztak be három év alatt.
Teljes felzárkózásról akkor beszélhetnénk, ha egy jövedelmi csoportnak megegyezne a magyar és az uniós helyezése, tehát a magyar 90. százalék uniós viszonylatban is 89 százalékot utasítana maga mögé. Ettől, mint látszik, továbbra is messze vagyunk. Sőt, mint a fentiekből kiderült, az alsó 85 százalék esetében messzebb is kerültünk ettől az elképzelt állapottól, vagyis a cikk címében még szépítettük is egy kicsit a valóságot, hiszen tízből 8,5 honfitársunk került kedvezőtlenebb jövedelmi helyzetbe európai uniós összevetésben.
A vásárlóerő-paritáson mért adatok alakulása az árszabályozással kapcsolatos kétségek mellett arra is rámutat, hogy a magyar munkaerő versenyképességét is fenyegető béremelkedéssel olyan szintű infláció és árfolyamromlás állt szemben (érdemes felidézni, hogy 2020 elején egy euró értéke még a 330-340 forintos sávban mozgott), hogy más európaiakkal szemben a magyarok zömének nem javulhatott a jövedelmi helyzete.
Sokkal kevesebb nyertes
Az ábrákon látható kettősségből az is látszik, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek mérséklése továbbra sem fontos politikai cél, átütő siker legalábbis nem történt e tekintetben. Emlékezetes, hogy a 2022-es országgyűlési választás előtt nagyjából 1250 milliárd forintnyi kormányzati pénzosztás nagy része személyi jövedelemadó-visszatérítés formájában történt, ami a rászorultsági elvek figyelembe vétele nélkül leginkább azoknak kedvez, akik magas jövedelem után sok adót fizetnek, miközben az Európa-rekorder infláció épp a szerényebb körülmények között élőket sújtotta inkább, a tehetősebbekhez képest.
A legjobban keresők kiváltságává vált tehát a más európai országokban élőkéhez képest nagyobb mértékű, és ezáltal az uniós ranglétrán előrelépést jelentő jövedelemnövekedés. Ahogy már a cikk elején említettük, ez a privilegizált kör lényegében a felére szűkült az elmúlt években, a 2010 és 2016 közötti időszakhoz képest azonban még drámaibb a változás. Ekkoriban ugyanis a felső ötven százaléknak – tehát közel ötmillió embernek – sikerült előre lépnie uniós összehasonlításban (méghozzá egyre nagyobbat, ahogy haladtunk feljebb a jövedelmi századokon).
De persze a pohár még ekkor is csak félig volt tele, hiszen a magyar társadalom alsó fele megragadt akkoriban az európai jövedelmi rangsorban. Ebben pedig szerepet játszott az egyenlősítő törekvések már említett hiánya, ami egyebek mellett az egykulcsos személyi jövedelemadóban és a rezsicsökkentéshez hasonló differenciálatlan támogatásokban öltött testet.
Módszertan
Az európai jövedelmi rangsorral kapcsolatos számítások az EU-SILC adatfelvételnek az Eurostat által közölt adatain alapulnak. Az uniós statisztikai hivatal adattábláiból kiderül, hogy az európai országok egyes jövedelmi rétegeibe tartozók mennyi pénzből élnek a háztartások egy főre jutó éves bevételei alapján, a juttatások, a hozzájárulások és az adók levonása után. Az Eurostat a statisztikákat az adatgyűjtéshez képest egyéves csúszással közli, tehát az egyes időszakokra vonatkozó értékek alapvetően az egy évvel korábbi állapotot írják le. Az adatfelvétellel kapcsolatos további módszertani részletekről és problémákról korábbi cikkeinkben írtunk, amelyekben a 2010-es években tapasztalt tendenciákat elemeztük.
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Fontos
Egyre gyakrabban zsarolja a fizetéssel alkalmazottjait a magyar állam
A tanárok, egyetemi oktatók és bírósági alkalmazottak után most a kutatók kerültek a kormány célkeresztjébe, ráadásul ők már öt éven belül másodszor.
Van terv az európai gazdaság megmentésére, de hiányzik a pénz és az akarat
Több uniós versenyképességi jelentés is készült idén, a megvalósítást azonban finanszírozási és szuverenitási problémák gátolják.
A parkolás változik, de a behajtási övezet már a startnál elbukott Budapesten
Miközben Európa egyre több városa küzd az autók légszennyezése ellen, nálunk a főváros ignorálja a témát, Erzsébetváros pedig egyenesen visszalép.
