A Törökországot 2003 óta egyre keményebb módszerekkel uraló Recep Tayyip Erdogan ellen nem nehéz kifogást találnia a jogállamiság vagy a sajtószabadság híveinek. A vele kritikát megfogalmazókat egyszerűen bebörtönöztető Erdogan hatalmának azonban komoly legitimitást ad Törökországban, hogy kimagaslóan jól teljesített a török gazdaság.
Az országok közötti különböző árszintek hatását kiszűrő vásárlóerő paritáson mért, egy főre jutó GDP 160 százalékkal nőtt Erdogan uralma alatt, tehát 2003 óta. A Világbank adatai szerint 13 év alatt 10 ezer dollárról 25 ezerre nőtt az egy főre jutó GDP Törökországban, amellyel például megelőzte Horvátországot, és beérte a lényegesen jobb pozícióból induló Magyarországot. Törökország a legtöbb, hasonló szintről indult országtól elhúzott, Brazília például harmadannyira, 50 százalékkal fejlődött ez idő alatt.
Törökországban vasárnap tartanak elnök- és parlamenti választást, amelyen Erdogan még jobban stabilizálhatja hatalmát. Csakhogy az előrejelzések szerint az első választási győzelme óta nem volt ennyire bizonytalan a sorsa, és ez leginkább egy választásokon szokatlan szereplőre vezethető vissza: a dollárra. 2014-ben két török líra ért egy dollárt, mostanra viszont már közel öt líra ér ugyanennyit, a visszaesés különösen az elmúlt egy évben volt látványos.
Hiába nőtt a GDP tavaly több mint hét százalékkal – és fog nőni idén várhatóan négy százalékkal -, a gazdaság mégis nagyon sérülékeny. Argentína, Venezuela és Irán után Törökországban legmagasabb az alapkamat a nagyobb országok közül, 17,75 százalékos. Az infláció is magas, 11 százalék, a gazdasági növekedés pedig túlzottan a hitelezésre épül és külföldi finanszírozásra van utalva. A líra gyengülése éppen a korábban devizában felvett hitelek törlesztése miatt okoz egyre nagyobb gondot, ami tömeges csődöket is okozhat a török gazdaságban. Erdogan autoriter döntései tovább rombolják a befektetői bizalmat, egy hónapja például nyíltan beszélt arról, hogy a választások után beavatkozna a jegybanki politikába.
A gazdasági nehézségekről Erdogan a külső fenyegetettséggel próbálja elterelni a figyelmet. Másfél hete hadjáratot indított a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) állítólagos katonai bázisai ellen Észak-Irakban. A Foreign Policy szerint viszont csak kopár hegyeket bombáztak a török harci gépek, mert a PKK egységei már több éve elhagyták a területet, és Észak-Szíriába, Irakba vagy Iránba mentek.
Erdogan kezére játszott, hogy pár éve a választókat leginkább valóban a biztonsági kérdések foglalkoztatták, de az elmúlt egy évben ez gyökeresen megváltozott. 60 százalékról 13-ra zuhant azok aránya, akik a biztonságot tartották a legnagyobb problémának, mára viszont 51 százalékuk a gazdaságot gondolja a legfontosabbnak.
További nehézség Erdogan számára, hogy a török ellenzék szokatlan módon összefogott ellene, és ha a főleg kurdok által támogatott Népi Demokratikus Párt (HDP) átlépi a parlamentbe jutáshoz szükséges 10 százalékos küszöböt, akkor komoly esély van arra, hogy Erdogan pártja, az AKP kisebbségbe kerül. Az elnöki posztért nagyobb eséllyel indul, bár a felmérések szerint itt sem biztos a sikere. Az elnökségért hatan indulnak, a győzelemhez abszolút többségre van szükség. Ha ez nincs meg az első körben, akkor az első két helyezett között dől el a győzelem a második fordulóban. Az Erdoganra szavazók arányát 45 és 55 százalék közé becslik.
A nyugati médiumok szerint a kihívók közül a kampány során kiemelkedett a szociáldemokrata CHP jelöltje, Muharrem Ince. A Financial Times harcosnak, szellemesnek és energikusnak jellemezte a kampányát, amelynek köszönhetően támogatottsága 30 százalék fölé nőtt, bár még így is kevés esélyt adnak neki, hogy legyőzze Erdogant az esetleges második fordulóban.
Világ
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Fontos
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
