Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2024. február 21. 15:22 Vállalat, Világ

Újabb országban mondták ki, nem munkavállalók az ételfutárok, de bekerülhetnek az ágazati kollektív szerződésbe

Nem alkalmazottak, hanem vállalkozók a Wolt ételfutárai, így döntött egy finn bíróság, többek között a magyar Kúria korábbi ítéletével megegyező módon – adta hírül a Helsingin Sanomat.

Miért fontos ez? Bár Magyarországon ez kevésbé számít, az észak-európai országokban vagy például Ausztriában is alapvetően fontos kérdés a dolgozók jogállása. A munkavállalók erős szociális védőháló alá tartoznak, általában ágazati kollektív szerződés szerint dolgoznak, és szinte mindenki tagja a munkafeltételeket befolyásolni képes szakszervezeteknek. A vállalkozók tevékenysége viszont nincs korlátok közé szorítva, inkább öngondoskodáson alapszik.

Felülnézet: a kérdéses üzleti modell, amelyet platformgazdaságnak is neveznek, egy köztes állapot, amelyet a technológiai fejlődés teremtett meg. Leegyszerűsítve a Wolt is csak egy applikációt üzemeltet, amely összehozza az ételt rendelőket az éttermekkel és az ételeket kiszállító futárokkal. A munkavégzés bizonyos aspektusai azonban mégsem annyira szabadok, mint egy klasszikus értelemben vett vállalkozónál és ebből jogértelmezési problémák adódnak. 

Háttér: az Európai Uniónak egyelőre nem sikerült egységes irányelvben meghatározni, hogy a platform alapú munkavégzésnél milyen szempontok szerint kellene eldönteni, ki számít munkavállalónak és ki vállalkozónak. A spanyol elnökség tavaly év végére majdnem tető alá hozott egy öt iránymutatásból álló egységes direktívát, de a tagállamok leszavazták a javaslatát az Európai Tanácsban. Mivel ilyenkor újra nulláról kell nekifutni a jogalkotásnak, és közelegnek az uniós parlamenti választások, esélyes, hogy a kérdés jó időre elsikkad.

Alulnézet: amíg nincs uniós irányelv, addig a tagországok saját hatáskörben, a saját törvényeikből kiindulva értelmezik a kérdést, már amennyiben bíróság elé kerül egy beadvány.

A magyar Kúria tavaly decemberben kimondta, hogy az ételfutárok nem munkavállalók. Ahogy azt például a Deloitte tanácsadócég is ismertette, a döntéshez kilenc szempontot vettek figyelembe. A főbb megállapítások szerint

  • a futárok havi jövedelme nem rögzített és nem is maximalizált,
  • a munkakörük, a munkaidejük és még a munkavégzési helyük sincs pontosan meghatározva (két fuvar között szabadon mozognak),
  • a munkájukat a saját eszközeikkel maguk szervezik és a platform szolgáltató csak korlátozottan ellenőrzi a feladataik teljesítését.

A finn bíróság hasonló alapokra helyezte a döntését, amelyet egyébként azért kellett meghoznia, mert nem volt egyértelmű, hogy a munkaidőt szabályozó törvény hatálya alá tartoznak-e a felek.

  • A nem uniós tag Egyesült Királyságban korábban szintén hasonló az eredményre jutottak.

Fontos körülmény azonban, hogy Finnországban a döntés ellenére is tárgyal a Wolt egy iparági érdekképviselettel, mert utóbbi azt szeretné elérni, hogy a futárok mégis az érvényben lévő ágazati kollektív szerződés alá kerüljenek. Erre egy uniós bizottsági állásfoglalás adna lehetőséget, amely kimondja, hogy bizonyos esetekben egyének is tárgyalhatnak kollektív szerződésekről.

A Wolt egyébként egy Finnországból indult nemzetközi vállalkozás, otthon tízezer alkalmazottja és/vagy partnere van, a munkavégzés idejéből számolva pedig a futárok egyharmada végzi a tevékenységet főállásként. Kétharmaduk kevesebb mint heti 20 órát futárkodik, és a cég mindig hangsúlyozza, hogy álláspontja szerint a futárok többsége a vállalkozói státuszt részesíti előnyben, annak nagyobb szabadsága miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért nem alkalmazott az ételfutár, ha több jel szerint is annak tűnik?Egyre inkább érdemes feltenni a kérdést nálunk is, hiszen a Netpincér és a Wolt most már az ország nagy munkaadója lehetne, de persze nem az.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Világ alkalmazott ételfutár finnország futár Kúria platformgazdaság vállalkozó Wolt Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Stubnya Bence
2024. május 8. 10:13 Közélet, Vállalat

Folytatódnak az áremelések, amik miatt megorrolt a bankokra és a telekomcégekre a jegybank

Átlagosan 28 százalékkal kerülnek többe idén a nagyobb bankoknál nyitható egyszerűbb számlák tavalyhoz képest.

Mészáros R. Tamás
2024. május 8. 05:43 Pénz, Vállalat

Az OTP-t is érintheti, hogy fogy a türelem az Oroszországban üzletelő európai bankokkal szemben

A Raiffeisen, az Unicredit és az OTP is hatalmas profitot csinál az orosz piacon – amit az európai szabályozók igyekeznek keményebb eszközökkel megvágni.

Torontáli Zoltán
2024. május 7. 14:03 Tech, Vállalat

Elmegy a piac a magyar e-kereskedők mellett

Vége annak az egyszerű korszaknak, amikor a Kínából nagyban megvett árut kettes szorzóval itthon simán el lehet adni.

Fontos

Stubnya Bence
2024. május 9. 10:06 Adat

Uniós élmezőnyben van az összes magyar régió az autók számának növekedése alapján

Csak román régiók hagyták le a magyarokat a lakosságarányos autók számának bővülésében. A legszegényebb magyar régiókban volt a legnagyobb növekedés.

Stubnya Bence
2024. május 9. 05:33 Közélet

A kormány és a multik sem járnak rosszul az ország gazdasági függőségével

A magyar és a lengyel nemzeti kormány is jobban támogatta a multik beruházásait az elődeinél. Egy új tanulmány szerint ez nem ellentmondás, az EU szabályaiból következik.

Hajdu Miklós
2024. május 8. 15:13 Pénz

A magas magyar áfa olyan drog, amiről nehéz lejönni

A kormány igyekszik minimalizálni a vállalati nyereségek adóztatását, emiatt nincs tér adócsökkentésekre sem a jövedelmeknél, sem a fogyasztásnál.