A magyar városok közül a Kisvárda közelében fekvő Ajakon vallották magukat arányaiban legtöbben vallásosnak a tavalyi népszámláláson (a lakosság 74 százaléka). A vállaltan vallásosok aránya a borsodi és szabolcsi városokban a legnagyobb, az országos lista első tíz helyezettje ebben a két vármegyében van. Felekezeti alapon ezek a leginkább vallásos városok:
Arányaiban a legtöbb ortodox keresztény (7%) a békési Battonyán lakik (ahol a legnagyobb a románok aránya a magyar városok közül), a legtöbb izraelita (0,7%) pedig Budapest II. kerületében.
A legtöbben Túrkevén és Balmazújvárosban nem vallásosok, ezekben a városokban a lakosság közel fele állította magáról, hogy nem tartozik vallási felekezethez.
Látszólag húsz év alatt közel felére csökkent a katolikusok száma (5,6 millióról 2,9-re) Magyarországon, ugyanakkor az eredmény félrevezető: nem a nem vallásosok száma nőtt érdemben, hanem a nem válaszolóké.
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.
A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.
A nagy ázsiai gazdaságok óvatosan próbálják stabilizálni helyzetüket, miközben a belső egyensúlyhiány és a geopolitikai kockázatok továbbra is fennállnak.
Határozott idejű szerződéssel dolgoztak, és ki kell nekik fizetni a hátralévő időre vonatkozó munkabért akkor is, ha nem talál új munkát a kölcsönbe adó cég.