Karikó Katalin az első nő, aki kelet-európai állampolgárként tudományos Nobel-díjat kapott
Az élettani-orvosi kategóriában díjazott Karikó Katalin nemcsak az első magyar származású nő, aki megkapta a Nobel-díjat, hanem az első olyan nő, aki tudományos Nobelt kap kelet-európai állampolgárként (amerikai és magyar állampolgársága is van).
- A kisújszállási származású Karikó Katalin a mai Szegedi Tudományegyetem diplomázott, majd a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozott, ahol 30. születésnapján bocsátották el. Ezt követően költözött el családjával kutatni az USA-ba (életrajzát ide kattintva lehet elolvasni).
Számokban: eddig 25 nőt díjaztak tudományos (tehát kémiai, fizikai, élettani-orvosi vagy közgazdasági) Nobel-díjjal. Közülük hárman születtek Kelet-Európában: az egyetlen kétszeresen díjazott nő, Marie Curie 24 évesen költözött Párizsba, és francia állampolgárként nyert. Gerty Cori egy prágai zsidó családban született az Osztrák-Magyar Monarchia idején, 26 évesen emigrált az USA-ba, és 25 évvel később, 1947-ben kapott orvosi Nobelt.
- Marie Curie mellett öt olyan nő van, aki alapvetően Európában kutatva nyert tudományos Nobel-díjat: lánya, a francia Irène Joliot-Curie 1935-ben, a brit Dorothy Crowfoot Hodgkin 1946-ban, az olasz Rita Levi-Montalcini 1986-ban, a német Christiane Nüsslein-Volhard 1995-ben és a norvég Christiane Nüsslein-Volhard 2014-ben.
- Összességében Karikó a 61. női díjazott, a nyertesek többsége irodalmi vagy békedíjat kapott. Kelet-európai írók közül a lengyel Maria Szymborska és Olga Tokarczuk, valamint a német-román Herta Müller Wagner nyert korábban.
Adat
Ötszázszor több tao-pénz jutott a felcsúti focinak, mint az országos átlag
Az egy lakosra jutó tao-támogatás Felcsúton meghaladta a 20 millió forintot.
Durván az olcsó élelmiszerek felé lökte az infláció a bevásárlásokat
A vásárlások értéke jóval nagyobb mértékben csökkent tavaly is, mint a volumen, vagyis nagyon nagy arányú volt a lefelé vásárlás.
Uniós élmezőnyben van az összes magyar régió az autók számának növekedése alapján
Csak román régiók hagyták le a magyarokat a lakosságarányos autók számának bővülésében. A legszegényebb magyar régiókban volt a legnagyobb növekedés.
Fontos
Furcsa szimbóluma lesz a magyar-kínai közeledésnek a cseresznye és a marhasperma
Infrastrukturális beruházások előkészítése mellett a cseresznye és a szarvasmarhafélék örökítőanyagának kiviteléről is megállapodott a magyar kormányfő a kínai elnökkel.
Magyarország üdvözli, az Európai Bizottság egyre inkább üldözi a kínai cégeket
Az európai politikai hangulat már egyértelműen a kínai kapcsolatok újragondolásának irányába mutat, miközben a magyar kormány a 2010-es években ragadt.
A mostani miniválság mutatja, miért veszélyes az akkugyáraknak való kiszolgáltatottság
A hazai ipar és gazdaság erősen megérzi az akkumulátorok iránti kereslet mostani, enyhe gyengélkedését is, ami figyelmeztető jel a jövőre nézve.
