A verseny hiányában látja az infláció csökkenésnek gátját a telekommunikációs szektorban a jegybank friss elemzése. Ebben az is szerepet játszhat, hogy elmúlt bő évben az eddig is viszonylag kevés szereplőből álló piac tovább koncentrálódott az állam és a kormányközeli 4iG tulajdonszerzéseivel.
Mi történt? Csütörtökön megjelent a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentése, ami szerint jövőre a korábbi jegybanki előrejelzésnél (3,5-5,5 százalék) magasabb, 4 és 6 százalék körüli infláció várható.
Mi változott? A magyar telekommunikációs piac szereplői (Telekom, Vodafone, Yettel, Digi) a bankszektorban már régóta elterjedt árazással a korábban megszokott szintnél nagyobb mértékben drágítják lakossági szolgáltatásaikat.
Alulnézet: a lap egy NMHH-nak is panaszt tevő ügyfél esetéről is beszámolt, akinek a Diginél 2022 júliusa és 2023 májusa között 57,5 százalékkal nőtt az internet- és kábeltelevízió-előfizetésének havi díja.
Számokban: idén augusztusban a telekommunikációs szolgáltatások díja átlagosan csaknem 9 százalékkal nőtt egy év alatt, ami magasabb a régiós átlagnál (5,6 százalék), és csaknem hétszerese az EU-átlagnak (1,3 százalék).
Miért fontos ez? A jegybank inflációs jelentése szerint az általános inflációhoz kötött áremelések nem feltétlenül tükrözik a cégek költségeinek emelkedését, ami miatt ezek az áremelések valójában inkább a cégek nyereségét növelhetik majd.
Tágabb kontextus: a közvetlen és közvetett állami szerepvállalás miatt egyre koncentráltabb a távközlési piac Magyarországon. A Digit bő egy éve vásárolta meg a kormányközeli 4iG, a Vodafone idén került a 4iG és az állam tulajdonába, a Yettelben szintén idén szerzett 25 százalékos tulajdonrészt az állam.
Miközben például a vezetékes internet itthon drágább volt az uniós, és a V4-átlagnál is, ahogy arra például az MNB Portfolio.hu-n közölt 2019-es elemzése rámutatott.
Pénz
Fontos