Duplázódott a kínaiak száma Magyarországon, az indiaiak száma ennél is nagyobb arányban nőtt
A napokban közzétett 2022-es népszámlálási adatok azt mutatják, hogy 11 év alatt az ukrán, a kínai, a szlovák, a német és a vietnámi állampolgárok száma nőtt a leginkább Magyarországon. A szerb és román (azaz vélhetően többnyire határon túli magyar) állampolgárok száma azonban nagyot csökkent.
Számokban: 2011-ben összesen 143 ezer külföldi állampolgár tartózkodott az országban, számuk 2022-re 52 százalékkal, 218 ezerre nőtt. A KSH által nevesített nemzetek közül az ukránok vannak most a legtöbben, valamivel több mint 36 ezren.
- A német (22 ezer fő), román és kínai (18-18 ezer fő), illetve a szlovák (17 ezer fő) adat szorosan követi egymást a 2-5. helyen. Az utánuk következő vietnámiak 6 ezren vannak.
Mi változott? Az elmúlt 11 évben alaposan átrendeződött az itt tartózkodó külföldiek összetétele. Az ukránok, a kínaiak és a szlovákok száma nőtt a legjobban, a szerbek száma kis mértékben, a románoké viszont jelentősen, 20 ezer fővel visszaesett.
- Legnagyobb arányban az indiaiak létszáma nőtt, őket követik az ukránok, a vietnámiak és az oroszok.
Tágabb kontextus: a KSH egy másik adatbázisa szerint (bár ennek az adatai nem pontosan egyeznek meg a népszámlálási adatokkal) a román és szerb állampolgárok száma 2011-12-ben zuhant be, ebben szerepe a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után juthattak egyszerűsítve magyar állampolgársághoz a határon túl élő magyarok.
- A kínaiak számának növekedése 2014-16 között ugrott meg jelentősebben, ennek hátterében a letelepedési kötvényprogram áll (a jelenségről érdemes meghallgatni a Portfolio podcast-sorozatát).
- Az ukránok száma a háború kitörése előtt, 2018 és 2020 között ugrott meg. A háború óta a számuk alig nőtt. A csoport növekedése így inkább a munkavállalók megjelenésével magyarázható.
- Folyamatosan emelkedik a szlovák állampolgárok száma, ebben talán az játsza a döntő szerepet, hogy a Rajka környéke Pozsony agglomerációjaként gyarapszik, az északkeleti határmenti településekre pedig egyre többen költöznek Kassáról.
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Fontos
Mindent megtesz a kormány, hogy feléljék a jövő egy darabkáját az emberek
A kormány szócsőnek használja a nyugdíjpénztárakat, hogy azok az érdekeikkel ellentétes lépésre buzdítsák a tagjaikat.
Egyre gyakrabban zsarolja a fizetéssel alkalmazottjait a magyar állam
A tanárok, egyetemi oktatók és bírósági alkalmazottak után most a kutatók kerültek a kormány célkeresztjébe, ráadásul ők már öt éven belül másodszor.
Van terv az európai gazdaság megmentésére, de hiányzik a pénz és az akarat
Több uniós versenyképességi jelentés is készült idén, a megvalósítást azonban finanszírozási és szuverenitási problémák gátolják.
