Jönnek a vereségek, csak drágán szabadulhat meg Putyin a Wagnertől

Néhány nappal ezelőtt az orosz védelmi minisztérium megtiltotta, hogy a Wagner-csoport egyik gépe leszállhasson a szíriai Latakiában, ahol a hmeimimi légi bázist évek óta az oroszok irányítják. A repülő fedélzetén Líbiából hazafelé tartó zsoldosok utaztak, azonban az érkezés korántsem volt feszültségmentes. A Wagner a tiltás után a szír hadsereggel állapodott meg arról, hogy a gép leszállhat a szír légierő tijaszi bázisán, ám az oroszok ezt is meg akarták akadályozni, és közölték a szírekkel, hogy landolás esetén tüzet fognak nyitni a gépre. A Wagner erre válaszul szintén fenyegetésbe kezdett, hogy az orosz védelmi minisztérium líbiai kirendeltségét tűz alá veszik, ha a gépnek baja esik. Végül a helyzet a szír hadsereg és Junusz-bek Jevkoruv orosz védelmi miniszterhelyettes közbenjárására lecsillapodott, a gép pedig le tudott szállni a katonai bázison.

Ez az eset is jól mutatja, mennyire ellentmondásos lett a Wagner helyzete. A Kreml igen komoly dilemma előtt áll, mert sem lenyelni, sem kiköpni nem tudja a szervezetet. A New York Times nyugati kormányzati forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a Wagner az orosz védelmi minisztériumhoz vagy annak hírszerzéssel foglalkozó ágához, a GRU-hoz kerülhet. Ugyanakkor az átszervezésnek sok buktatója lehet.

Zendülés után bosszú

A Wagner nyári lázadása után csak idő kérdése volt, hogy Putyin mikor torolja meg az ellenszegülést – napra pontosan két hónappal a zendülés kirobbanása után meg is érkezett a válasz, a Jevgenyij Prigozsint és több magas rangú Wagner-vezetőt szállító repülőgép felrobbanásával Putyin világossá tette, hogy rajta kívül mindenki elmozdítható és lecserélhető. Pedig a Wagnernek sokat köszönhetett: a csoport jelentősen növelte Moszkva befolyását Afrikában és a Közel-Keleten, az ukrán fronton is kapóra jött, hogy a veszteségeik nem szerepelnek a hivatalos orosz veszteséglistákon.

Az üzenet átment: augusztus végén például villámgyorsan terjedt az interneten egy videó arról, hogy az egyik orosz temetőben az elesett Wagner-zsoldosok keresztjeit kitépték a földből, és munkagépek sürögnek-forognak a terepen. Bár utólag kiderült, hogy egy szimpla átrendezésről volt szó, és az elesett zsoldosok új fejfákat kaptak, senkinek sem volt kétsége afelől, hogy Putyin lábára nem érdemes rálépni, mert még az emlékét is eltörölheti azoknak, akik ellenszegülnek.

Ugyanakkor a Wagnertől nem olyan könnyű szabadulni. Egyáltalán nem mindegy, hogy a zsoldosok hogyan állnának hozzá egy felszámoláshoz vagy beolvasztáshoz. Vajon a vezérüket vesztett veteránok elfogadják-e új gazdának a védelmi minisztériumot, vagy tömegével távoznak a csoport kötelékéből? Putyin valószínűleg nem engedheti meg magának, hogy a csoport házon belül, saját maga válasszon új vezetőt a szervezet élére. A GRU-ba történő beolvasztás logikus lépés volna, a hírszerzés korábban szorosan együttműködött a Wagnerrel az afrikai missziókban, ahol a hírszerzés gyakran élt a háttérből történő befolyásolás mellett a nyers erővel történő beavatkozással is, ehhez pedig a Wagner biztosította a szükséges izomerőt.

Üzleti kapcsolatok

A Wall Street Journal szerint egy GRU-s tábornok, Andrej Averjanov veszi át a Wagner afrikai műveletei felett az irányítást. Averjanov pár nappal Prigozsin halála előtt már aktív volt Afrikában, a védelmi minisztérium megbízásából a líbiai hadúrral, Halifa Haftárral találkozott. Haftár 2018 óta élvezi a Wagner támogatását, a jelentések szerint a találkozó során jelezték, hogy egy másik csoport fogja ellátni a Wagner feladatait, valamint orosz hírszerzők is érkeznek majd.

Az egy másik kérdés, hogy az oroszok mennyire mernek nyíltan megjelenni abban a szerepben, amit eddig a Wagner ellátott. Katonai magánvállalatként hivatalosan nem minősültek az orosz hadsereg részének (egy korábbi cikkben foglalkoztunk azzal, hogy ez egyébként miért vitatható, ha például a bucsai mészárlást nézzük), emiatt tudtak szabadon elvállalni külföldi megbízásokat is: az arany-és gyémántbányák, olaj-és gázkitermelő létesítmények őrzése ilyen feladat volt, ezt az orosz hadsereg nem tehette volna meg. Ettől függetlenül bizonyos részei – például a dezinformációs láb – illenének a GRU profiljába.

A Közép-Afrikai Köztársaságban a Wagner nemcsak biztosít, hanem üzemeltet is saját létesítményeket, fakitermelés és aranyfeldolgozás is a profiljába tartozik. Az orosz hírszerzés biztosan sok dologban kompetens, de a Wagner-birodalom profitábilis működtetése nem biztos, hogy menne nekik. Ez pedig elvezet a finanszírozási kérdéshez: a Wagner nemcsak el tudta tartani saját magát (Ukrajnán kívül), de az orosz hadigépezetnek is jól jöttek az innen származó bevételek. Ha a Wagner feloszlik, ezek a bevételek elapadnak, amit nyilván el akar kerülni a moszkvai vezetés az elhúzódó háború elszálló költségei közepette.

Az oroszok szerencséje, hogy a Wagnert tulajdonképpen soha egyetlen ügyfél sem tekintette független szereplőnek. Vanda Felbab-Brown, a Brookings Institution munkatársa a PBS hírműsorában nyilatkozta, hogy a zendülés után az afrikai országok retorikájából egyértelművé vált, hogy a szolgáltatást, amit a Wagner nyújtott, nem a Wagnerhez kapcsolják, szerződésükre mindig is úgy tekintettek, mint amit Moszkvával kötöttek.

Vereségek Afrikában, elvesztett területek Ukrajnában

A Wagner afrikai helyzete ugyanakkor már inogni látszik: a Közép-Afrikai Köztársaságban – ahol évek óta jelentős szerepet töltött be – Prigozsin halála óta csapatai egyre több helyen vonulnak vissza, beszámolók szerint a helyüket kormányerők, illetve Ruandából érkező katonák veszik át. Sőt, az is felmerült, hogy francia katonák térnének vissza az ország egykori gyarmatára.

Ráadásul a Wagner nemcsak visszaszorult, hanem közben érzékeny veszteségeket is szenvedett a közép-afrikai lázadókkal való csatározásban. Az alábbi képeken szereplő páncélostípusról könnyű azonosítani a Wagnert, mert ezeket szinte kizárólag a csoport katonái használták nemcsak Afrikában, hanem korábban Ukrajnában is.

Rather rare Wagner Shchukas (Chekan) MRAPs based on the Ural-432007-0111-31 with BRDM-2 ASC turrets were found destroyed in the Central African Republic, Africa.
A abandoned Ural-4320 (according to the Source) can too be seen in the background.@oryxspioenkop @casusbellii pic.twitter.com/IzRULWiDYp

— WarVehicleTracker (@WarVehicle) September 17, 2023

A csoport szénája nem áll jobban Maliban sem. Bár nem világos, hogy az alábbi harceszközök közül melyeket használtak wagneresek, és melyekhez nyújtottak csak képzési-üzemeltetési támogatást, az például ismert, hogy az ország légiereje most már mindkét Oroszországtól vásárolt Szu-25-ös csatarepülőjét elvesztette:

I won't compile a list of losses on Oryx, but in the previous week, Mali and Wagner have lost the following military assets: one Su-25 aircraft, one Mi-8 helicopter, one T-54 MBT and one 9P133 (BRDM-2) fire-support vehicle equipped with a ZU-23 AA gun.https://t.co/CqJJvrywQ1 pic.twitter.com/j3FRHK8SIG

— Oryx (@oryxspioenkop) September 17, 2023

Ami pedig Ukrajnát illeti, az ukrán hadsereg éppen olyan területeket foglal vissza a Doneck megyei Bahmuttól délre, amelyeket a Wagnert foglalt el 2022-2023 fordulóján. Andrijivka felszabadításáról nemrég mi is beszámoltunk, azóta pedig a Bahmuthoz közelebb fekvő Kliscsijivkát is visszafoglalták az ukránok.