Hírlevél feliratkozás
Trippon Mariann
2023. augusztus 18. 16:08 Közélet

Harmatgyenge teljesítményt és bikaerős menetelést is láttunk a forinttól, mit tartogathat az év vége?

(A szerző a CIB vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Augusztus elején, amikor az EUR/HUF keresztárfolyam újra 395 közelébe került, a két kérdés, amit naponta többször hallottunk a következő volt: miért ilyen gyenge a forint, és meddig gyengül még? A miértre nem volt egyértelmű válasz, több tényező együttesen küldte lejtőre az árfolyamot. A meddig kérdésre pedig az idő megadta a választ; az elmúlt napokban közel 10 forintot korrigált a forint az euróval szemben. A múlt persze mindig kevéssé érdekes, sokkal izgalmasabb, hogy a 385 körüli szintekről merre tovább: a 365-ös, vagy a 400-as szintet veszi célba a kurzus?  

A rövid válasz erre az lehet, hogy jó eséllyel egyiket is, másikat is, az év hátralévő részében átlagban azonban a jelenlegi szint körül maradhat a keresztárfolyam. 

Ahhoz persze, hogy valamilyen elképzeléssel rendelkezzünk a kilátásokról, értenünk kell, hogy milyen tényezők mozgatták az árfolyamot az elmúlt időszakban, és mely faktorok lehetnek meghatározóak a következő periódusban. (Hozzátéve persze, hogy rövid távon árfolyamot előrejelezni a szinte lehetetlen küldetés kategóriába tartozik.)

Tény, hogy az év első felében a forint kifejezetten, sőt meglepően erős teljesítményt produkált.

Míg 2022-ben többször is kiérdemelte a világ egyik legrosszabbul teljesítő devizája címet, az év első hónapjaiban a feltörekvő devizák egyik legfényesebb csillagává vált. 

A tavalyi év második felének átlagos árfolyama 400 felett volt, ehhez képest még mindig erősebb a hazai fizetőeszköz, de az anyag írásakor jellemző 386 körüli keresztárfolyam már alig alacsonyabb, mint a 2022 év átlagos árfolyama. A 2023 júniusában elért 365 körüli szintekhez képest pedig közel 5,5%-ot gyengült az euróval szembeni árfolyam.

Mi állt az erősödés mögött és mi okozta a visszagyengülést?

Az év elején az óriásira tágult kamatkülönbözet egyrészt extrém módon megdrágította a forint elleni spekulációt, másik oldalról viszont vonzóvá tette a forint melletti pozíciók felvételét. A piacokon carry trade néven futó stratégia lényege, hogy egy alacsony kamatú devizában (például euró) hitelt veszünk fel, majd azt egy magas(abb) kamatú devizában kamatoztatjuk. A pozíció nyeresége a kamatkülönbözetből és az árfolyamváltozásból tevődik össze, Vagyis, ha nem gyengül olyan mértékben az árfolyam, ami teljes egészében elviszi a kamatkülönbözetet, nyerőben a stratégia. 

A forint melletti pozíció nyitásokat a vonzó kamatkülönbözet mellett az alapvetően támogatóbb globális hangulat, a mérséklődő volatilitás, az európai gázárak csökkenése, a hazai fundamentumokkal kapcsolatban mérséklődő pesszimizmus (csökkenő infláció, javuló külső pozíció) is támogatta -június közepére hipp-hopp 365 közelébe csúszott az EUR/HUF.

Az ilyen pozíciókban azonban nem „ülnek” az idők végezetéig a befektetők, ha úgy ítélik meg, hogy elegendő már a nyereség, vagy megnőtt annak a kockázata, hogy a jövőbeli árfolyam mozgások lenullázhatják a pozíciót, „kiszállnak”, zárják a pozíciókat, ami gyengüléshez vezet. A gyengülés viszont újra vonzó szintekre tolja az árfolyamot, újraindulhat a hosszú pozíciók nyitása stabilizálólag hatva az árfolyamra.

Gyakorlatilag így megmagyarázható a forintárfolyam hullámzása. 

E mellett a tavalyi évvel ellentétben most a reálgazdaság szereplői is stabilizáló faktorként jelenhetnek meg időről-időre a piacon. 2022-ben a drasztikusan emelkedő árumérleg és folyó fizetési mérleg hiány folyamatos forint eladói nyomás jelentett a piacon, az elmúlt időszakban azonban hónapról-hónapra többlet keletkezik a külkereskedelmi mérlegben; ami erősíti a forint vételi oldalát. Nagyon leegyszerűsítve a többletes külkereskedelmi mérleg azt jelent, hogy több forintra van kereslet, mint euróra. Gyengülő periódusok után pedig az exportőr cégek is gondolkozhatnak úgy, hogy számukra vonzóak ezek a szintek, így megjelennek a forint vételi oldalon. 

Június óta azonban ez a „hullámzás” mindig valamivel gyengébb „erős” árfolyamot és valamivel magasabb lokális EUR/HUF csúcsot jelent -vagyis egyre távolabb kerül a 365-ös szint, a forint erősödése kifulladni látszik. 

Ha végig vesszük az árfolyamot alakító tényezőket, ez nem meglepő.

  • Az MNB májusban megkezdte a monetáris kondíciók normalizálását, és körültekintő, óvatos lépésekkel fokozatosan farag kamatelőnyünkből. A kamatkülönbözet persze még most is vonzó, de szűkül, és a várakozások szerint tovább fog szűkülni az euróhoz, dollárhoz, de a régiós vetélytársakhoz képest is. A várható forint kamatvágások már teljes egészében beárazódtak, az elmúlt időszakban megjelent makrogazdasági adatok alapján viszont a piac arra számít, hogy a Fed és az EKB a vártnál hosszabban tartja magas szinten a kamatot. A folyamatosan erodálódó kamatelőny mellett pedig már nem egyértelmű, hogy a régióban melyik devizát válasszuk, mikor szállunk be és mikor zárjuk a pozíciókat. 

 

 

  • A hazai fundamentumokban több területen érdemi javulás figyelhető meg, de belső gyengeségeink nem tűntek el teljesen. Pozitív, hogy egyre erőteljesebb a dezinfláció, miközben külső egyensúlyi pozíciónk a vártnál gyorsabban és erőteljesebben javul. A jegybank a tavalyi év „cikk-cakkjait” követően jóval kiszámíthatóbb monetáris politikát visz (többek között elismerve, hogy az infláció elleni harc fontos eszköze az árfolyam). Ugyanakkor a költségvetés helyzete távolról sem megnyugtató, az EU-források még mindig nem érkeznek, és az ország nemzetközi megítélése is időről-időre pofonokat kap. 
  • Ha pedig a kedvezőtlen belső hírek egy kevésbé támogató külső piaci környezettel találkoznak, a forint lejtőre kerül: a meglévő gyengeségek sérülékennyé teszik a forintot, ami így érzékenyen, sőt az átlagosnál érzékenyebben reagál a negatív fejleményekre. 

Ez a kettősség az év hátralévő részében is megmaradhat; az év végéig is viszonylag tág maradhat az EUR/HUF ingadozási sávja, a 2023-as év hátralévő részének átlagában azonban 380-385 közötti árfolyammal kalkulálhatunk. 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet forint euró árfolyam infláció jegybanki alapkamat monetáris politika pénzügy zéróosztó Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

G7.hu
2024. november 19. 09:27 Élet

Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7

A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.

Mészáros R. Tamás
2024. november 19. 06:03 Világ

Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve

Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.