Hírlevél feliratkozás
Nagy Zsolt
2023. június 28. 10:02 Világ

Felpörögtek Putyin stratégái, akik szerint itt az idő atombombát dobni Európára

Az ukrajnai háború 16 hónapja megmutatta az orosz hadsereg korábban csak kevesek által feltételezett sebezhetőségét, a hétvégi zendülés pedig arra világított rá, hogy maga Oroszország sem olyan stabil, mint amilyennek látszani szeretne.

Ezek nyomán az utóbbi hetekben szokatlan intenzitású diskurzus indult meg az orosz sajtóban arról, hogy vajon jogos lenne-e megelőző nukleáris csapást mérni Európára. Az atombombával való fenyegetőzés egyáltalán nem újkeletű jelenség az oroszok részéről, néhány havonta meglebegtetik, hogy ha rákényszerítik őket, akkor használni is fogják. 

Most azonban egymást érik a cikkek, amelyek az atomfegyver bevetésével kapcsolatos etikai és jogi kérdéseket járják körül. Az egyik leghangosabban Szergej Karaganov, Putyin egyik régi harcostársa és propagandistája veri a harci dobokat. Karaganov két nagy cikkben (Nincs más választás, Oroszországnak nukleáris csapást kell mérnie Európára, illetve Egy nehéz, de szükséges döntés címmel) értekezik arról, hogy miért nem kell félni atombombával támadni:

  • A kölcsönös nukleáris elrettentés okozta félelem hozta el a békét két világháború után.
  • De a félelem már megkopott, feledésbe merült, az atombomba bevetésének lehetőségét senki sem veszi komolyan.
  • Oroszország addig gyenge marad, amíg le nem rázza a nyugati gondolkodást.
  • Ehhez újra kell gondolnia az atomfegyver bevethetőségének minimumfeltételeit.
  • Csak egy atomcsapás árán kerülhetjük el az újabb világháborút.

Karaganov szerint az atombomba egy isteni ajándék volt, de elfelejtettünk félni tőle, pedig ez a félelem garantálta a békét.

A politológus szerint a Nyugat a végtelenségig húzná az ukrajnai háborút, ami előbb vagy utóbb harmadik világháborúvá fajulna (a világháborúval való fenyegetőzés retorikáját egyébként előszeretettel használja a magyar kormánypropaganda is), így az atomcsapás, mintegy varázsütésre, észhez térítené a Nyugatot, véget vetne a háborúskodásnak, és Moszkva az őt megillető helyre kerülne a globális pódiumon.

A vasárnap publikált esszéjében az elrettentés lehetséges formái között (az atombomba bevetésén kívül) a következőket sorolja:

  • rakétarendszerek újbóli telepítése,
  • stratégiai rakétarendszerek tesztelése kis hatótávokon,
  • diplomáciai kapcsolatok felbontása azokkal az országokkal, melyek erősen oroszellenesek;
  • a külföldön élő orosz állampolgárok figyelmeztetése, hogy költözzenek el olyan területekről, melyek célponttá válhatnak egy atomcsapás esetén.

Dmitrij Trenyin, a korábban mérsékeltebbnek számító Carnegie Moscow Center egykori vezetője Karaganovhoz hasonló álláspontot foglamazott meg, szerinte

  • Egy NATO-tagország elleni atomcsapás nem váltana ki Washington részéről ellencsapást, mert Amerika nem veszélyeztetné a saját területi épségét egy másik ország miatt.
  • Ez viszont a NATO 5-ös cikkelyébe (a kölcsönös védelem elvébe) vetett bizalom teljes megsemmisülését hozná.
  • Ez hozzájárulna akár a NATO teljes széteséséhez.
  • Az így hoppon maradt országok, látva, hogy már nem védi őket az Egyesült Államok, inkább Oroszország felé fordulnak.
  • Ugyanakkor előfordulhat, hogy az Egyesült Államok nem atomcsapással válaszol, de átfogó támadást indít Oroszország ellen.
  • Ebben az esetben az orosz vezetésnek nem marad más választása, mint direkt atomcsapást mérni az Egyesült Államokra.

Karaganov esszéi ugyanakkor inkább a propaganda eszközei, mintsem valódi politikai elemzések. „Az orosz csapatok az ukrán határnál nem fognak behatolni az országba. Értelmetlen volna. Olyan területet elfoglalni, melyet a nemzetietlen és korrupt vezetés irányít, az elképzelhető legrosszabb szcenárió. A csapatok csupán azért vannak ott, hogy megakadályozzák a Donbász megszállását. Ebben az esetben Kijev seregeit epusztítanák, és az egyébként is bukott ország összeomlana” – írjta például alig 15 nappal azelőtt, hogy megindult Ukrajna inváziója.

Az ilyen mélységekbe menő, nyilvános érvelések ugyanakkor eddig nem voltak jellemzőek az orosz sajtóban. Szakértők szerint ezek megjelenése egyfajta tesztként szolgál, hogy a Kreml fel tudja mérni, hogyan reagálna a Nyugat egy orosz atomtámadásra. Az írások alkalmasak lehetnek arra, hogy feszültséget szítsanak a NATO szövetségesei között, de az is előfordulhat, hogy a Kremlben komolyan foglalkoznak az esetlegesen szóba jöhető atomcsapásról a háborúban – bár ennek esélyét alacsonynak tartják. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem túl megnyugtató, ha több ezer Wagner-zsoldos jelenik meg az uniós határok közelébenLukasenka óriási PR-győzelmet aratott a szombati oroszországi zendülést lezáró közvetítésével, és már épül is a tábor nyolcezer Wagner-katona elszállásolására.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ atomháború orosz-ukrán konfliktus Oroszország propaganda Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Mészáros R. Tamás
2024. november 19. 06:03 Világ

Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve

Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.

Jandó Zoltán
2024. november 18. 14:35 Világ

Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond

Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.

Gajda Mihály
2024. november 16. 07:05 Világ

A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb

Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.