Donald Trump nem igazán szereti azokat az egyezségeket, amiket elődje, Barack Obama kötött. Így volt ez a párizsi klímamegállapodással, amiből simán kilépett tavaly nyáron, és így van ez az iráni atommegállapodással is, amiről most szombatig kell döntést hoznia.
Ha az USA felrúgja a nagy nehezen megkötött nemzetközi egyezséget, és újra szankciókat vezet be Teheránnal szemben, az nem csak az olajpiacon hozna nagy változásokat, hanem a Közel-Keleten is politikai feszültségeket okozhat.
A 2015-ben megkötött atommegállapodás lényege, hogy az atomprogramjának leépítéséért cserébe a nemzetközi közösség feloldotta az Iránnal szembeni szankciókat. A még Obama idején megkötött egyezséget azonban Trump a mindenkori legrosszabb megállapodásnak nevezte, és október óta annak felrúgásával fenyegetőzik.
Trump most januárban még meghosszabbította a megállapodás hatályát, ám akkor azt mondta, legközelebb csak akkor tartja fenn az egyezséget, ha az európai szövetségesei kijavítják az alku szörnyű hibáit, és érdemben szigorítanak egyezség feltételein. A hosszabbítás május 12-én lejár, így ha eddig nem sikerül megegyezni az európai partnerekkel, az USA újra bevezetheti a szankciókat Irán ellen – írja a CNBC.
Az olajárak alapján a befektetők a legrosszabb forgatókönyvvel számolnak, az amerikai WTI olaj hordónkénti ára 2014 novembere óta ma először kapaszkodott 70 dollár fölé. Az Iránnal szembeni gazdasági szankciók ismételt bevezetése esetén napi 800 ezer hordó olajtól eshet el a világpiac, ami tartósan felnyomhatja az olajárakat.
Azonban nem csak az olajpiacra lenne hatással, ha Trump felrúgná az egyezséget, hanem a geopolitikára is. Irán ugyanis, ami egyre nagyobb befolyással bír a közel-keleti régióban, és aminek a szíriai és a jemeni polgárháborúban is fontos szerepe van, nem tudni hogyan reagálna az USA lépésére. Az mindenesetre nem kecsegtet sok jóval, hogy Hassan Rouhani iráni elnök figyelmeztette az USA-t, nagyon megbánja, ha felrúgja az atommegállapodást.
Irán és az általa pénzelt fegyveres csoportok Irakban és Szíriában is aktívan harcolnak. Az egyik ilyen iráni kötődésű félkatonai szervezet a Hezbollah, ami éppen most vasárnap többséget szerzett a libanoni parlamenti választáson, ezzel is növelve Teherán befolyását a régióban.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
