Bár az EU-s intézmények és a svéd elnökség a klímaharc fontos győzelmeként és ambiciózus vállalásként kommunikálja a csütörtök reggelre elért kompromisszumot a megújuló energia arányának növeléséről, a zöld szervezetek kritikusak: leginkább az erdőket és a biodiverzitást féltik, de az energiaátállásban is ennél sokkal gyorsabb ütemre lenne szükség szerintük.

Az egész éjszaka tartó meccs vége szokásos uniós kompromisszum, a végeredménnyel leginkább a franciák vezette atompártiak jártak jól, a fák pedig rosszul. Az előzetes megállapodás még így is történelmi mérföldkő lehet a megújulókra való átállásban.

Miről van szó? Délután négytől hajnalig tartó tárgyalások után megszületett a politikai megállapodás a fő európai intézmények között az egyik legfontosabb klímapolitikai kérdésről, a megújuló energiaforrások arányának kötelező növeléséről. A kompromisszumra a tagállamok is áldásukat adták, elfogadása már csak formalitás.

Mi a végeredmény? 2030-ra az energia 42,5 százalékának megújulókból (például nap, szél, víz) kell származnia. Ez azt jelenti, hogy hét év alatt a tagállamoknak átlagosan meg kell duplázniuk a zöld energia arányát, az ugyanis jelenleg 22 százalék a teljes EU-ban.

Miért fontos? Elsősorban klímavédelmi és energiafüggetlenségi okokból, de a kérdésnek az európai zöld gazdasági átállás szempontjából is nagy jelentősége van.

• Az uniós klímavédelmi cél szerint 2030-ig 55 százalékkal kell csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, ennek elérésében legfontosabb az energiatermelés kizöldítése.
• Az orosz-ukrán háború és az energiaválság top prioritássá tette az orosz gáztól való függőség mérséklését, tovább hajtva a megújuló energiaforrásokra való minél gyorsabb átállást.

Miért kellett eddig tárgyalni? A Bizottság eredetileg 45 százalékot akart, a tagállamok többsége viszont csak 40-et volt hajlandó elfogadni. Ebből lett a 42,5-es kompromisszum, ami mellé odatették azért nem kötelező jelleggel a 45-ös célt is.

Sok ez vagy kevés? Az uniós vezetők szerint nagy siker a megállapodás tető alá hozása, a zöld szervezetek viszont sokkal kritikusabbak: szerintük nagyobb kötelező számokra lett volna szükség, és még erősebben bírálják a részletszabályokat, amiken igazán ment a kötélhúzás.

Mit bírálnak a zöldek? Legerősebben azt, hogy a biomasszát, vagyis a fatüzelésű energiatermelést továbbra is 100 százalékban beszámítják majd a megújulók közé. Attól tartanak, hogy ezzel további erdőpusztításokra és főleg a biodiverzitás csökkentésére fogják ösztönözni az országokat.

Hol volt nagy vita? Leginkább abban, hogy hogyan számolják el az atomenergiát. Konkrétan az volt a fő kérdés, hogy a jövő megújulói között nagy politikai reményekkel övezett szintetikus hidrogént pontosan hogyan lehessen beszámolni majd a megújulók közé. A hidrogén előállítása energiaigényes, ezért nagyon nem mindegy, hogy mennyire tiszta energiát használnak a gyártásához. Végül a kompromisszum, hogy bizonyos feltételek esetén a nukleáris energia felhasználásával előállított hidrogén is beszámítható lesz a megújulók közé.

Politikai koalíciók: a franciák vezette atompárti tagállamok tömbje, köztük Magyarország állt szemben a Németország vezette atomellenesekkel, és a végeredmény az előbbieknek kedvez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA környezetet akarták védeni, erdélyi őserdők irtása lett belőleAz EU annyira támogatta a fűrészpor hasznosítását, hogy egész erdőrészeket kezdtek kivágni. Eközben a fa lett a legjelentősebb megújuló erőforrás az EU-ban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVisszaesett a megújulók aránya az uniós energiafogyasztásban, de a számokat a tűzifaégetés is nagyon torzítja2021-ben először fordult elő, hogy csökkent a megújulók aránya az uniós energiafogyasztáson belül. A számokat viszont jelentősen torzítja a biomassza felhasználása, amivel más bajok is vannak klímaszempontból.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA nyugati világ újra az atomhoz fordulna, csak elfelejtette, hogy kell erőművet építeniAz orosz gáz elapadása miatt ismét népszerűvé vált az atomenergia Európában és Amerikában, ám az elmúlt két évtized beruházásai alapján az atomipar nincs felkészülve a feladatra.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ atomenergia biomassza energia Európai Unió hidrogénipar megújuló energia pellet Olvasson tovább a kategóriában