Egyre több ország vezetése dönt időnként az internet lekapcsolása mellett
Tavaly 35 országban, legalább 187 alkalommal rendelték el hatóságilag az internetelérés korlátozását, eddig sose tapasztalt gyakorisággal éltek tehát a kormányok e lehetőséggel. Az intézkedést legtöbbször Indiában alkalmazták, ahova a regisztrált esetek fele köthető, de a dél-ázsiai országon kívül is egyre gyakrabban zárják el a lakosságot a világhálótól, derül ki a Washington Post cikkéből.
Az okok között tiltakozások, konfliktushelyzetek, választások, illetve vizsgálatok szerepeltek, a következményeik pedig a kommunikáció és a hírközlés nehezítése – mindez végső soron az autoriter rendszerekkel kapcsolatos aggályok fokozódása mellett jelentős költségekkel is járt, amelyek tavaly az ENSZ-t is a gyakorlatot ellenző állásfoglalásra késztették:
Ez egy fontos figyelmeztetés lehet az emberi jogok helyzetének romlásával kapcsolatban, és a leállások gyakran a bizonytalanság fokozódásával, valamint egyéb korlátozásokkal járnak együtt.
– fogalmazott Liz Throssel, az ENSZ emberi jogi hivatalának szóvivője az amerikai lapnak.
A tiltásokban élen járó Indiában ugyanakkor még a legfelsőbb bíróság sem zárkózik el az internet leállításától, 2020-ban például egy több, mint száz napig tartó üzemszünet tárgyalását követően született ítélet szerint a felfüggesztéseknek arányosnak és határozott időtartamúnak kell lenniük. Az országban ráadásul nem csak központi, hanem helyi hatóságok is élnek a tiltással, amit elsősorban a kasmíri konfliktus féken tartására használtak az országban.
Tavaly az orosz-ukrán háború és az iráni tüntetések következtében is többször előfordultak korlátozások az internetelérésben. Ukrajnában az oroszok kiber- és légitámadásai, Oroszországban pedig a többek között a Twitter, a Facebook és az Instagram blokkolására vonatkozó kormányzati döntés miatt akadozott az online tartalmak hozzáférhetősége. A teokratikus iráni kormány szintén döntően a közösségi médiafelületek elérhetőségét akadályozza.
A lap beszámol drasztikusabb esetekről is: Etiópiában és Myanmarban hónapokig vagy akár évekig tartó korlátozások mellett döntöttek katonai célokból. A leghosszabb ideig egy etióp tartomány, a szövetségi kormánnyal polgárháborút vívó Tigré lakossága kényszerült nélkülözni az online szolgáltatásokat – itt először 2020-ban akadályozták az internetes forgalmat a hatóságok, és még idén is csak lassú vagy gyenge minőségű kapcsolat áll a helyiek rendelkezésére.
Világ
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
