Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2023. február 7. 04:34 Tech, Vállalat

Értelmezhetetlen, hogy a magyarságunkat fenyegeti, ha valaki tücsköt eszik

Magyarországon senki nem foglalkozik egyelőre rovaralapú élelmiszerek előállításával tudomásunk szerint, takarmányt is csak egy-két kisebb cég készít lárvákból. Ők minden szükséges engedéllyel rendelkeznek, de az utóbbi hetekben így is megindultak feléjük a gyűlölködő kommentek és fenyegető üzenetek.

A rovarevéssel szembeni hisztéria azután ívelt fel, hogy az Európai Unióban január végétől felvették az engedélyezett új élelmiszerek közé a házitücsökből készült zsírtalanított port, illetve különféle alombogárlárvából készülő alapanyagokat. Az engedélyeket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság adta ki (ez csak a kérelmező vállalatokra vonatkozik, így egyelőre ők kizárólagos forgalmazók lesznek), és mint a Nébih a G7-nek megerősítette, ezzel a magyarországi forgalmazás is lehetséges:

Ha a Bizottság engedélyez egy új élelmiszert, akkor az az engedélyben megadott feltételek mellett az EU tagállamaiban, így Magyarországon is forgalomba hozható anélkül, hogy nemzeti szinten is engedélyeztetni kellene

– írták megkeresésünkre.

Az uniós engedély alapján elvileg széles palettán használható a rovarpor: krékerektől, snackektől és pizzáktól a szószokon át a csokiig és a sörig a legkülönbözőbb élelmiszerekbe tehető. Valójában ez nem új, négy másik rovaralapú élelmiszer már 2021 óta forgalmazható volt Európában. Nem igaz ugyanakkor, hogy mostantól a gyártók észrevétlenül rovaralapanyagokat tehetnének bármilyen ételbe. Erről a Nébih is kiadott egy közleményt, hogy megnyugtassa az aggódókat: “Az elmúlt napokban számos megkeresés érkezett a Nébih-hez: igaz-e, hogy hamarosan bármiféle jelölés nélkül tehetnek „tücsköt, bogarat” az élelmiszerekbe az előállítók. A hír ebben a formában semmiképp sem igaz!” – írták.

A rovarevéssel kapcsolatban ugyanakkor elég ellentmondásos a hatósági és politikai kommunikáció. 2017-ben még a Nébih szakembere is arról írt, hogy a rovarokból készült ételek előbb-utóbb a mindennapi táplálkozásunk részévé fognak válni, de egy évre rá Fazekas Sándor meglátta a politikai muníciót a témában. Az akkori agrárminiszter a választási kampányban Németh Szilárd mellett beszélt arról, hogy a rovarokkal a keresztény Európa értékrendjét akarja Soros aláásni. Egy-két nap múlva rendezték az első nagy rovaripari konferenciát Magyarországon, és bár a szervezők nem voltak teljesen nyugodtak, hogy nem jön-e a politikai után rendőrségi akció, végül szabadon lehetett lótetűt és hím szarvasbogársnacket kóstolgatni – nekem akkor a tempurába forgatott vándorsáska ízlett még a legjobban.

A propaganda bogara

Fazekas utódja, a méhészből lett miniszter Nagy István meglepő módon szintén nem rovarpárti. A minisztérium a napokban kiadott egy közleményt arról, hogy Magyarország egyedüli tagállamként nem támogatta az EU-s döntést, és bár kénytelenek vagyunk azt alkalmazni, de emiatt inkább módosítják az élelmiszerek jelölési rendeletét, hogy a rovarfehérjét tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők legyenek, sőt, ezeket a termékeket elkülönítve, külön polcon kell majd elhelyezni az üzletekben.

Nem szorulunk rá a kukacevésre. Fontos, hogy gasztronómiai hagyományainkat megőrizzük, és ne hagyjuk, hogy megváltoztassák étkezési szokásainkat

– hangsúlyozta Nagy.

Ez a rovarevésbe való kultúrharcos beleállás nem magyar találmány. Az amerikai jobboldalon legutóbb épp az Orbán EU-s kilépési/nemkilépési mondatairól többféleképpen is tudósító American Conservative rémisztgetett azzal, hogy a davosi elit bogarakat akar tenni a tányérunkra, miközben ők kaviárt esznek. De hasonló vonalat visz a Brexit után új témákat kereső Nigel Farage is Nagy-Britanniában, akárcsak Aiwanger bajor miniszterelnök-helyettes, vagy Georgia Meloni miniszterelnök sógora, Francesco Lollobrigida olasz mezőgazdasági miniszter.

A rovaralapú élelmiszerek lehúzása a mi/ők politikai mocsarába egyrészt kissé abszurd, hiszen egy egyelőre prémiumkategóriás, töredékszázalékok által fogyasztott kiegészítő termékcsaládtól féltik az európai civilizációt és projektálják bele a témába a nemzethalált. A kevés kapható rovarélelmiszerben idáig is jelölve voltak a hozzávalók – miközben máshol gond nélkül fogyasztunk, használunk rovaralapú dolgokat a méztől a selymen át az epresjoghurtig, utóbbiban színező adalékanyagként alaptartozék a bíbortetű nőstényéből kinyert kárminsav.

A zsigeri elutasítás emellett hamis érveken alapul, társadalmi-környezeti szempontból pedig kifejezetten káros.

A hivatalos magyar álláspont szerint nálunk nincs komoly fehérjehiány, ezért nem is tartjuk indokoltnak a rovarok élelmiszerként történő fogyasztását az EU-ban. Valójában azonban Európa akut fehérjehiánnyal küzd, ezt jól mutatja a legfőbb takarmányfehérje, a szója helyzete. Szójából mintegy 44 millió tonnát használ fel évente az EU, aminek csak a negyedét termeli meg, a többi nagyrészt az amerikai kontinensről jön, GMO-s termesztésből. Magyarország önellátása is csak 20 százalék körül van.

A rovarok sokkal fehérjedúsabbak, mint a gabona, ezért hívei szerint elég paradox, hogy miközben az átlagosan 14 százaléknyi fehérjét tartalmazó gabonák megtermeléséhez sok energiát, földterületet és vizet használunk el, a 36-60 százalék fehérjét tartalmazó rovarokat inkább pusztítja a nagyipari mezőgazdaság. Pedig, míg egy kiló csirke “előállításához” 2,5 kg, egy kiló sertéshúshoz 5 kg, egy kiló marhahúshoz tíz kiló takarmányra van szükség, egy kiló házitücsökhöz csak 1,7 kg növényi takarmány kell.

Magyarok is kutatják a rovartenyésztés társadalmi hatásait

Egy, a Science-ben januárban megjelent tanulmány amellett érvel, hogy a rovarokat egy sor szempontból sokkal nagyobb mértékben kellene takarmányként hasznosítani: kisebb a környezetterhelésük, nem kell nagy földterületet a növénytermesztéstől elvonni, és az állatoknak is egészségesebb tápanyagforrást biztosít. A rovarok az alacsony értékű szerves hulladékot, akár még a trágyát is magas értékű állati táplálékká képesek átalakítani.

Ennek vezető szerzője az az Arnold van Huis, akii tíz évvel ezelőtt meghatározó szerepet vitt a táplálkozástudományi rovarforradalom beindításában. 2013-ban az ő közreműködésével jelentette meg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete az ehető rovarokról szóló nagy jelentését, egyértelművé téve, hogy a világ kultúráinak táplálkozásában nagyobb részében mindig is szerves helye volt a rovaroknak, amiknek a jövőben is döntő szerepe lehet az élelmezési válság kezelésében.

A rovaros körökben csak “FAO-bibliaként” emlegetett munkát követően gyorsult fel Európában a kutatási szféra fejlődése, jelentős tőke érkezett az innovációkba, és megindult az automatizált termelési rendszerek kiépítése.

A fő központ Hollandia, az egyik vezető egyetemi műhely pedig a Wageningen Egyetem entomológiai tanszéke, ahol MSc-hallgatóként Diófási Dóra is részt vesz már a kutatásokban. Ő úgy látja, hogy Ázsiával szemben, ahol az olajban egészben megpirított rovaroknak van nagy hagyománya, Európában a kulturális különbségek miatt inkább a feldolgozott termékeknek lehet esélye.

Számomra értelmezhetetlen ha azt állítják, hogy a magyarságunkat fenyegeti, ha valaki rovarokat fogyaszt

– mondja, amikor telefonon beszélgetünk a rovaripar helyzetéről.

Dórát azért is bosszantja, ha rátelepszik a területre politika, mert nagyon sok előremutató dologra lehetne használni a mostani fejlesztéseket: szerinte nem is feltétlenül elsősorban Európában, hanem a szegényebb déli területeken. A legtöbb rovarnak úgyis 28-30 fokos meleg és magas páratartalom az ideális, a helyi közösségek pedig fejlődni tudnak az egyszerű, minimális tőkével is elkezdhető rovartenyésztés révén – ő kenyai példák alapján most Kolumbiában segít jó gyakorlatokat beindítani.

Fehérjepor, rovarliszt, szöcsketapas

Európában ehhez képest az ipari szintű termelés dominál, sokkal magasabb árszinten. Az áttörés először a snackek, ízesített egész szárított rovarok, majd a rovarfehérje felhasználásával készült energiaszeletek, müzliszeletek és aztán a fehérjeporok, testépítőszerek piacán következett be. Franciaországban még sör is készül tücsökből, de a tömeges felhasználás a rovarliszt innovatívabb felhasználásával jöhet majd el. Ez azonban szerkezeti okokból sem egyszerű. A rovarfehérje rövid rostokból áll, nem formázható jól, önmagában nem lehet kisütni, ezért a rovarlisztet 40 százalék körül más összetevőkhöz keverik. Vannak izgalmas irányok, mint a C-Fu Foodsnál a szójához hasonló szeletelhetővé tétel, de a fejlesztők még keresik az ideális technológiákat.

Az európai kutatás mindenesetre nagyon pörög, és az ebben élenjáró országok lesznek a nyertesei a folyamatnak, aki pedig most kimarad, annak kevesebb esélye lesz – mondja Antonovits Bence, aki a benelux rovariparban, illetve a Pannon Protein takarmányrovarokkal foglalkozó cégnél dolgozott korábban. Szerinte a fejlődéshez leginkább hatékonyabb technológiák, méretgazdaságos termelés és alacsonyabb árak kellenének, ehhez pedig nem ártana a nagyobb verseny és a támogató jogi környezet. Tapasztalatai szerint Magyarországon a hatóságok nem mindig tájékozottak és segítőkészek: volt, hogy egy termelőüzem beindításánál nem értették, hogy nem egy új fajt akarnak betelepíteni, hanem csak a termelést és feldolgozást szeretnék engedélyeztetni, és a jogi környezettel sem igazán voltak tisztában az illetékes kormányhivatalnál.

Vannak, akik kapásból undorodnak a rovarok gondolatától is, és ha a minisztérium nem támogató, úgy nagyon nehéz sikerre vinni egy eljárást.

Magyarországon egyelőre senki nem foglalkozik rovarélelmiszerek előállításával. Importrovarokat néhány üzletben, illetve az online kereskedelemben lehet kapni; keresettek például a Jimini’s felső kategóriás bogarai – 10 gramm feketeborsos sáska 2700 forint körül van -, de a kifli.hu révén a rovarak megjelentek a lakossági tömegkereskedelemben is.

Légylárvák a garázsból

Előrébb tartanak a rovaralapú takarmányok. Előbb a haltápban, de 2021 óta már a baromfi- és sertéstakarmányban is használhatók rovarok. Egy-két magyar termelő foglalkozik is ezzel. A Csongrád megyei Forráskúton a Grinsect tenyészt takarmányban hasznosított fekete katonalégylárvákat. Az alapító Aszalai Sándor kockázatitőke-befektetőként látta meg a lehetőséget a szektorban, öt éve a szülei garázsában kezdett autodidaktaként legyeket tenyészteni. 700 millió forintos befektetéssel most éppen a húszszorosára növelik a kapacitásukat, tavasszal a reményeik szerint már három tonna élőlárvát tudnak már naponta előállítani – ez az a kritikus mennyiség, ami után szerinte már rentábilis lehet az üzlet.

Mint a rovaripar általában, ők is egyébként nem hasznosuló melléktermékeket használnak, mint például a gyümölcslékészítés vagy a betakarítás melléktermékeit. Mint hangsúlyozza, új ágazatként a hatóságok még talán szigorúbban is odafigyelnek, hogy minden előírást betartassanak, komoly higiéniai feltételeknek kell megfelelniük.

Láttam, mennyi élelmiszert dobnak ki nap mint nap, és mennyi felhasználatlan melléktermék keletkezik. Ezzel a tevékenységgel egyszerre tudjuk csökkenteni a fehérjekitettségünket, és közben még jót is tesz a környezetünkkel, mert visszaforgatjuk az élelmiszerláncba azt, ami egyébként menne a szemétbe.

Egyelőre haltakarményként értékesítik a lárvákból készült rovarlisztet és zsírt, de fejlesztettek egy hipoallergén prémium kutyatápot és terveznek rovaralapú macskakaját is. Árban a minőségibb halliszttel már nagyjából tudnak versenyezni, de a tízéves cél, hogy az egyelőre még jóval olcsóbb szójával is versenyképesek legyenek. 

Antonovits Bence szerint a rovarfogyasztás szélesebb terjedéséhez még jelentős innovációk és alacsonyabb ár kell: miközben nagyon olcsó nyersanyagról van szó, a feldolgozott termékek egyelőre inkább prémiumkategóriásak, és az ízük, állaguk is hagy kívánnivalót maguk után. Szerinte a kulturális ellenállás leküzdhető lenne: “a 18. században a magyarság átállt a juhfaggyúról a sertészsírra, a 20.-ban a zsírról a napraforgóolajra, most pedig egyre inkább az olívára – ezt megoldják a marketingesek” – mondja. Ő úgy tapasztalta, hogy minél többet tud valaki a témáról, annál elfogadóbb, a rovarélelmiszerek pedig valóban egészségesek, élettani szempontból előnyösek, és az ökológiai lábnyomuk sokkal kisebb, mint a hústermelésé.

A Hollandiában kutató Diófási Dóra nem hiszi, hogy az emberek nagyrészt rovart esznek majd húsz év múlva, inkább takarmány lesz még jó ideig szerinte a fő irány: “Úgy gondolom senkinek nem célja, hogy az emberek reggel-este kizárólag rovartartalmú élelmiszereket fogyasszanak, de annak nagyon örülnénk, ha néhány év múlva az állatifehérje-fogyasztás kimutatható százalékát váltaná ki a rovar alapú élelmiszer.”

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech Vállalat élelmiszer mezőgazdaság rovar rovarétel Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Torontáli Zoltán
2025. április 1. 14:51 Tech, Vállalat

Jöhetnek a pénztárgépek, amelyek már csak kérésre adnak papíros nyugtát

Az online pénztárgépet 2028 közepéig minden kereskedőnek e-pénztárgépre kell majd cserélnie, ezek már csak külön kérésre fogják kinyomtatni a nyugtát és az áfás számlát.

Torontáli Zoltán
2025. március 3. 06:01 Tech, Vállalat

Világító kutyanyakörvektől jutott milliárdos regionális webshopig három magyar testvér

A pendrive, a longboard és a rovartelep nem jött be, a kutyatáp viszont nagyon, ez a Vargyas testvérek tanulságos útja a nullától az egymilliárdig.

Vámosi Ágoston
2025. február 15. 17:41 Tech

Magyarországon alig ismert márkák hajtják a világ okostelefon-piacát

Az Apple és a Samsung egyaránt visszaesett, a hasító kínai márkáknak köszönhetően azonban tavaly újra nőttek az eladások.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2025. április 4. 06:03 Világ

Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget

Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.

Stubnya Bence Torontáli Zoltán
2025. április 3. 17:00 Élet, Közélet

A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram

Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.

Vámosi Ágoston
2025. április 3. 15:42 Közélet

Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal

A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.

Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben – derül ki a statisztikai hivatal múlt héten közzétett adataiból. A bűncselekmények száma 2021 óta több mint másfélszeresére nőtt, miközben a megelőző évtizedben látványos csökkenés volt jellemző.

Tovább olvasom

Jandó Zoltán Váczi István
2025. április 3. 06:01 Közélet, Világ

Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal

Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.

Tovább olvasom

Gajda Mihály
2025. április 2. 17:00 Világ

Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél

Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.

Tovább olvasom

458 millió euró (közel 184 milliárd forint) bírságot szabott ki az Európai Bizottság 15 autógyártóra, amiért kartelleztek a ronccsá váló kocsikkal összefüggő kérdésekben.

Tovább olvasom

Rontania kellett a kormánynak egy sor fontos idei gazdasági előrejelzést az év első hónapjainak adatai és folyamatai miatt.

Tovább olvasom

Vámosi Ágoston
2025. április 2. 05:59 Vállalat

Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao

A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?

Tovább olvasom

Gajda Mihály
2025. április 1. 17:00 Világ

Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből

A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.

Tovább olvasom

Komoly esély van rá, hogy a kormány banki árstopot vezet be - mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hétfői sajtótájékoztatón. A bankoknak a tavaly év végi bankszámladíjakat kellene visszaállítaniuk.

Tovább olvasom

Torontáli Zoltán
2025. április 1. 05:58 Vállalat

Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt

Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.

Tovább olvasom

Miközben a vámfenyegetések uralják a híreket, egyes logisztikai szakemberek szerint még ennél is súlyosabb felfordulást okozhat a kínai gyártmányú hajókra kivetendő amerikai extraadó terve.

Tovább olvasom