A halottak száma és a vakcina beadása volt az, amivel a bizalom összefüggést mutat: minél kisebb volt egy országban a bizalom szintje, annál nagyobb volt a Covid-halálozások nagysága, illetve a vakcinafelvétel aránya – mondta Ságvári Bence az e heti G7 Podcastban.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A 2020 tavaszán beinduló Covid-járvány első két évében nagyon sok nagyívű elemzés jelent meg a médiában a járvány lefolyása, a járványkezelés jellege és az egyes országok sajátosságai közti összefüggésekről. Ezek azonban sokszor vontak le elhamarkodott következtetéseket a járvány aktuális állása alapján. Az azóta eltelt időszakban felgyűlt adatok alapján viszont már születtek alaposabb kutatások is: a G7 Podcast e heti adásában egy ilyenről beszélgettünk.
Nemrég jelent meg ugyanis a London School of Economics és a Budapesti Corvinus Egyetem együttműködésében egy tanulmánykötet, ami azzal foglalkozott, hogy a társadalmi bizalom szintje hogyan befolyásolta a különféle európai országokban és különösen a mi régiónkban a járvány hatásait. A vendégünk a kötet egyik szerzője, Ságvári Bence, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézete és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója volt.
A tanulmánya a társadalmi bizalom és a megbetegedések, a halálozások és az oltások beadatásának aránya közül az utóbbi kettővel kapcsolatban mutatott ki egyértelmű összefüggést. A vakcinák esetében könnyű belátni, hogy miért van komoly szerepe a társadalmi bizalomnak. Ugyanakkor Ságvári szerint a halálozások esetében ez sokkal komplexebb probléma, ugyanis itt jelentős hatása volt annak is, hogy mennyire voltak egészségesek egy országban az emberek és hogy milyen volt az egészségügyi rendszerek állapota.
Bár azt is lehet tudni, hogy a bizalomnak és a jól funkcionáló társadalomnak van egy egészségmegőrző és közösségteremtő ereje. Ott, ahol alacsony a bizalom, az esélyek a túlélésre is alacsonyabbak. Ha metaforát kéne mondani, valamilyen csavarlazító sprayre érdemes gondolni: ha ezzel jól be van spiccelve a társadalom, ha jól tudnak a fogaskerekek, csapágygolyók egymáson elmozdulni, akkor ez egy jól működő társadalom. De ha ezek blokkolva vannak, és akadoznak, ott ennek egy csomó negatív következménye van
– mondta.
A lezárások szigorúsága és a társadalmi bizalom között a járvány kezdeti szakaszában volt erős összefüggés az elemzés alapján. Minél inkább alacsony bizalomszintű országról volt szó, annál gyorsabb és annál drasztikusabb intézkedéseket hoztak a kormányaik. Sok egyéb faktor volt még persze erre hatással, de csak a két tényezőt összevetve volt egy jól kimutatható korreláció, ami aztán kezdett eltűnni a járvány később szakaszaiban. Részben azért, mert az országok ebben az időszakban már eltanulták egymástól, hogy hogyan lehet kezelni a járványt, vagy például mert már rendelkezésre állt az oltás.
A járvány hullámai alatt az is nyitott kérdés volt, hogy hosszabb távon csökkentik-e vagy növelik majd a járvány tapasztalatai a társadalmi bizalom szintjét. A tanulmány erre azt a választ adja, hogy habár kisebb negatív vagy pozitív elmozdulások voltak országonként, összességében nem volt meghatározó hatással a bizalom szintjére a járvány. Hosszú távon a társadalmi bizalomra az jellemző, hogy csak fokozatosan, hosszú évek során tud kiépülni, viszont nagy társadalmi kataklizmák rövidebb idő alatt is nagyon tudják rombolni. Ságvári szerint ezért is fontos tapasztalat, hogy a Covid nem számított ilyennek.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a megújult hírlevelünkre!
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
