Évzáró G7 Podcast: Mi derül ki abból, ha egy újságíró hónapokig rendszeresen beszélget az utca emberével?
Ez egy nagyon szirupos megjegyzés lesz szerintem, de ha csak odamennénk két emberhez minden nap, akik a tereken állnak körülöttünk, és nem egy percet beszélnénk arról, hogy mondjuk ki kire szavazott, hanem beszélnénk még öt vagy tíz percet arról, hogy miért, meg mi az ő sztorija, akkor biztos, hogy egy empatikusabb társadalomban élnénk. Nekem ez a tanulsága ennek a három hónapnak – mondta Fabók Bálint.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Szeptemberben indult a G7 megújult hírlevele, a G7 Reggel, aminek az egyik alrovata a Személyes perspektíva. Ebben az ország különbözö részein élő, demográfiai, társadalmi jellemzők szempontjából eltérő hátterű emberekkel készítünk rövid interjúkat arról, hogy milyen az életük, hogy érzik magukat. A G7 Podcast évzáró adásában a sorozat szerkesztőjével, Fabók Bálinttal beszélgettünk ezekről az interjúkról.
Az eddigi körülbelül 50 beszélgetésből nagyon egyértelműen kijött az, hogy Magyarországon nagyon sok embernek nagyon súlyos problémái vannak. Viszont a gyakran nagyon szomorú történetek ellenére Fabók Bálint szerint bizonyos szempontból felemelő is volt az emberekkel beszélgetni.
Egyre inkább hajlamosak vagyunk szerintem Magyarországon tipizálni és skatulyába zárni embereket, és azt érdekes volt megélni, hogy valójában mennyivel színesebb az élet. És egyes döntések mögött, amikről felületesen ítéletet mondunk, milyen történetek, milyen egyedi esetek vannak, mik vezettek ahhoz, hogy valaki úgy gondolkodik, ahogy. 10-15 perc alatt sokkal közelebb lehet kerülni egymáshoz, mint egy percet beszélgetve, mintha csak egy mondatot kiragadnánk valakinek a szájából. Ez nagyon tanulságos történet volt, és ez szerintem mindenki számára minta lehet
– mondta.
A beszélgetésben ezen kívül szó volt még többek között arról is, hogy
hogyan és miért torzít a média abban, hogy milyen emberek jellennek meg benne,
kik válaszolnak szívesen és kik zárkóznak el a beszélgetésektől,
egy évet az Egyesült Államokban töltve milyennek tűnnek a magyarok az amerikaiakhoz, más külföldiekhez képest,
és mit kezdenek a magyarok a nehéz gazdasági helyzettel?
A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.
A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.
Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.