A Kreml kénytelen a frissen elcsatolt területek lakosságát megkérdezni, hogy hova is rajzolják a határokat
Még meg sem száradt a tinta a tisztességesnek távolról sem nevezhető népszavazás lapjain, az oroszok már bejelentették, hogy négy ukrán megye az Orosz Föderáció tagja lett. Azonban a területek átminősítése már nem ilyen egyszerű, a heves ukrán ellentámadások miatt komoly fejtörést okoz a Kremlnek, hogy kitalálják, igazából mekkora területet tekintenek a sajátjuknak. Egy hétfői sajtóértekezleten a Kreml szóvivője, Dimitri Peskov azt mondta, hogy Herszon és Zaporizzsja megyék tekintetében még kicsit gondolkozniuk kell, hová is rajzolják a határvonalakat.
Így aztán annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt héten pénteken már aláírta a dokumentumot, mely szerint az elcsatolt négy ukrán megye többé elválaszthatatlan Oroszországtól,
a Kreml még mindig nem tudja, hogy ezek a területek igazából hol érnek véget.
Október első napjai egyébként is áttörést hoztak az ellentámadásokkal kapcsolatban: az ukránok visszafoglalták az egyik fontos szállítmányozási központnak tartott Limant, és sikerült az oroszokat Herszon megyében is visszavonulásra kényszeríteni.
#BREAKING Kremlin says Russia will 'consult' with local populations of two Ukraine regions that Moscow annexed last week, to determine exact borders of regions to be integrated into Russia pic.twitter.com/hqA6J915J9
— AFP News Agency (@AFP) October 3, 2022
A két másik, szintén elcsatolt megye, Doneck és Luhanszk esetében az oroszok a 2014-es határokat tekintették irányadónak, noha a szeparatisták sosem tudták a megyék teljes területét ellenőrzésük alá vonni. Mivel Herszon és Zaporizzsja megyék adminisztratív határai nem esnek egybe a valóban oroszok által irányított területek határával, nem tudni, hogy pontosan mit tekintenek a magukénak, és ebben a Kreml szóvívője sem kívánt nyilatkozni, viszont azt megígérte, hogy majd konzultálnak az ott élőkkel a kérdésről, ugyanakkor azt nem tartja elképzelhetőnek, hogy újabb népszavazást tartsanak.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
