Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2022. szeptember 20. 23:00 Világ

Az oroszok napokon belül bekebelezik a megszállt ukrán megyéket, ezután jöhet a mozgósítás

A kedd lényegi fordulatot hozott az orosz-ukrán háborúban, de erre nem a harcmezőn, hanem a Kremlben került sor. A friss fejlemények alapján nagyon úgy tűnik, hogy az orosz vezetés a háborús dinamika eszkalálásával, konkrétan a megszállt ukrán területek formális bekebelezésével és a besorozást, dezertálást, megadást érintő törvényi szigorításokkal válaszolt az utóbbi hetek katonai kudarcaira. Még pár napja is arról volt szó, hogy a Harkivtól keletre lévő frontvonal ukrán áttörése után határozatlan időre elhalasztják a korábban belengetett népszavazásokat a Donbaszban az Oroszországhoz való csatlakozásról. Ehhez képest kedden az orosz hatóságok nemcsak azt közölték, hogy még ezen a héten lezavarják az ad hoc “népszavazásokat” a donyecki és a luhanszki entitásokban, de ugyanez fog történni a megszállt Herszon és Zaporizssja megyék orosz ellenőrzés alatt lévő részein. A szavazólapon lyen kérdések lesznek:

“Támogatja Zaporizzsja megye elszakadását Ukrajnától, Zaporizzsja megye önálló állammá válását és csatlakozását az Orosz Föderációhoz?”

Az eredmény előre kalkulálható, rendes népszavazást nyilvánvalóan nem lehet néhány nap alatt megszervezni egy ellenséges katonai megszállás alatt lévő területen, és ez persze nem is cél. Ilyesmire a megszálló rezsim semmilyen nemzetközi jog alapján nem lenne jogosult, a hamisításokra pedig korlátlan lehetőségeik vannak amúgy is, de ezt az adott körülmények között ellenőrizhetetlen elektronikus szavazás lehetősége ezt már a szürreálisan ellenőrizhetetlen kategóriába emelei. Azt, hogy valójában mennyire nem az emberek akaratának tényleges megkérdezéséről van szó, jelzi a személyes szavazás orosz tévében már bejelentett menete: a helyszínre kiszálló “szavazóbrigádok” rendőrökkel együtt fognak bekopogtatni minden házba, ahol a helyieknek előttük kell nyilatkozniuk a terület kívánt jövőjéről.

Amikor a Kreml a jövő hét közepe táján kiadja majd az Oroszországhoz való csatlakozás elsöprő támogatásáról szóló számokat, érdemes lesz felidézni, hogy Herszon és Zaporizzsja környékén egyértelmű ukrán többség van. Az utolsó, még 2001-ben megtartott népszámláláson a két megyében 75-80 százalék felett volt a magukat ukránnak vallók aránya, az ukrán identitás azóta csak erősödött, az orosz agresszió pedig még többekben ébresztette fel az ukrán érzelmeket az orosz anyanyelvűek és orosz nemzetiségűek között is.

Herszonban már korábban is jelezték a megszálló orosz hatóságok, hogy népszavazást tartanának, de a terület elleni folyamatos ukrán támadások és egy nagyobb, visszafoglalást célzó támadás lehetősége miatt ezt augusztusban a bizonytalan jövőbe halasztották. Donyeck és Luhanszk környékén szintén nem tartották időszerűnek a népszavazást még néhány napja sem. Kupjansz és Izjum szeptember eleji ukrán visszafoglalása után, azt követően, hogy az ukrán egységek néhány nap alatt 60 kilométerrel tolták keletebbre a frontvonalat, és az orosz hadsereg az eddigi leglátványosabb vereséget szenvedte el, ez a legkevésbé sem tűnt aktuálisnak.

Az orosz ellenőrzés alatt lévő területekről származó sajtóbeszámolók szerint a legfelsőbb helyről, a Kremlből jött a fordulatot jelentő döntés arról, hogy mégis a lehető leggyorsabban le kell bonyolítani a népszavazásokat, vagyis formálisan csatlakoztatni kell a megszállt tartományokat Oroszországhoz. A külvilág, mint azt kedden már minden ország jelezte az Egyesült Államoktól Németországig, nem fogja elfogadni a szavazás eredményét, az adott területeket Ukrajna elidegeníthetetlen részeinek tekinti – még Erdogan török elnök is elég határozottan beszélt erről egy interjúban.

A területek minél gyorsabb formális bekebelezése orosz szempontból ugyanakkor többféle célt is szolgálhat úgy is, hogy azt gyakorlatilag sehol máshol nem fogják érvényesnek tekinteni. A megszállt területeken az orosz hatóságokkal együttműködők körében az elmúlt napokban felerősödhetett az aggodalom, hogy ha Ukrajna visszafoglalja a területet, rajtuk fogja megtorolni a kollaborációt, és börtön vár rájuk. Moszkva most a gyors csatlakoztatással részben őket akarhatja megnyugtatni, hogy Oroszország gondoskodik mindenkiről.

A lépés emellett egy időre elcsendesítheti a nyilvánosságra egyre nagyobb befolyással lévő háborús bloggereket és Kreml-kritikus héjákat. A korábban a donyecki szakadárok “hadügyminisztereként” is funkcionáló volt FSZB-tiszt Igor Girkin csak egy azok közül, akik folyamatosan hevesen bírálják az orosz hadvezetést az elkövetett stratégiai hibák miatt, a Kremlt pedig azért ütik, mert nem áll bele eléggé a háborúba és nem elegendő az emberanyag. Ők folyamatosan azonnali mozgósítást követelnek, vagyis azt, hogy Oroszország hivatalosan is nevezze háborúnak a háborút, és ennek megfelelően rendeljen alá mindent Ukrajna legyőzésének.

Putyin ennek idáig ellenállt, a szokásos feltételezés szerint azért, mert nem akarta kockáztatni a társadalmi támogatást egy általános mozgósítással. Az orosz közvélemény többsége az Ukrajna elleni inváziót a hivatalos propagandának megfelelően pusztán “különleges katonai műveletként” kezeli, ami valahol a határokon túl zajlik, és úgyis csak szerződéses katonák és helyi önkéntesek vesznek benne részt. Ezen a helyzeten alapvetően változtatna egy nyílt hadiállapot és mozgósítás, főleg, ha már nem csak a távoli, nemzetiségi területekről, hanem a nagyvárosokból is nagyobb számban vinnének katonákat Ukrajnába, és a koporsók Moszkvába, Szentpétervárra is érkeznének a frontról.

Most a fő kérdés, hogy a bejelentett népszavazások és egyéb intézkedések valóban a mozgósításnak és hadiállapotnak ágyaznak-e meg – de minden jel arra utal, hogy errefelé haladunk. Ha Oroszország formálisan a saját részének fogja tekinteni a megszállt ukrajnai területeket, akkor innentől fogva az lesz az állítás, hogy “az ukrán fasiszták” orosz területeket támadnak. Bár idáig is előfordultak célzott ukrán támadások orosz hátországi katonai célpoltok ellen – például a határhoz közeli Belgorod környéki fegyverraktárakban történtek többször is robbanások – ez alapvetően új helyzet lenne. Erre hivatkozva Oroszország az eddiginél is magasabb szintre emelheti agresszióját, és mozgósítást rendelhet el.

Az orosz sajtó hangvételéből is érezni, hogy a népszavazások kiírása fordulópontot jelenthet: ezután a “speciális katonai műveletből” még a propaganda valóságában is gyorsan háború lehet, és ezt már az átlag orosz is sokkal közelebbről fogja érezni. A háborúpárti sajtó persze lelkesen üdvözli ezt a fejleményt. A népszerű orosz tabloid, a többi megmaradt oroszországi sjatótermékhez hasonlóan a Kreml világképét közvetítő Komszomolszkaja Pravda például a “Nemcsak a Donbaszt szabadítjuk fel, hanem egész Oroszországot” című cikkében arról ír, hogy az orosz hadsereg mostantól az ukrán csapatok által megszállt oroszországi területeket fogják megtisztítani, és ezzel Moszkva “új eszközöket kap a katonai műveleteihez”.

“Katonai doktrínánk szerint még nukleáris fegyverek használatához is jogunk van, ha Oroszország szuverenitása van veszélyben. A harkivi kudarc után fontos, hogy egyértelművé tegyük: senkit nem hagyunk magára” – írják.

“Nincs több egyrészt-másrészt. A felszabadítás érdekében Moszkva a különleges műveletet valami mássá alakítja át. Nem véletlen, hogy a Duma bevezette a “hadiállapot” és a “hadijog” fogalmát a büntető törvénykönyvbe, sőt, még a “mozgósítást” is.

Az újság haditudósítója itt arra a módosítócsomagra utal, ami szintén kedden ment át ellenszavazat nélkül a moszkvai törvényhozáson. Ez alapján mostantól öt és tíz év közötti börtönbüntetésre ítélik azt a katonát, aki nem jelenik meg a szolgálati helyén vagy dezertál, és a hadifogságba esetteknek sem feltétlenül érdemes annyira várniuk a szabadulást: ha az orosz katonai törvényszék szándékos fogságba eséssel vádolja meg őket, újabb súlyos évek várhatnak rájuk.

A törvénymódosítás súlyosabb büntetési tételekről rendelkezik háború és hadiállapot idején, és mozgósítás esetén is hosszú börtönévekkel fenyegeti azokat, akik nem vonulnak be. A teljes mozgósításnál egyelőre valószínűbbnek tűnik a részleges, de hogy ez hány tartalékost érintene, most még nem lehet megmondani. Évente nagyjából 300 ezer sorkatona kerül ki a rendszerből, ha az elmúlt 2-5 évben leszerelteket veszik csak figyelembe, az is legalább félmillió, de akár másfélmillió embert is jelenthet.

A hivatalos adatok szerint egyelőre 137 ezres orosz állomány van jelen az ukrán hadszíntéren, vagyis ez óriási potenciális növekményt jelentene még akkor is, ha ekkora létszámot nem lehet rövid idő alatt behívni és a frontra küldeni, és a tartalékosok harcértéke sem  mérhető a hivatásos katonákéhoz. Még kevésbé a sorkatonáké, de attól még hamarosan rájuk is sor kerülhet. Ha Oroszország a jövő héttől saját részének tekinti a megszállt ukrán területeket, akkor elvileg a négy hónapos alapkiképzésen túl esett sorkatonák is bevethetőek lesznek – a törvények szerint ők külföldi bevetésre nem vihetők, odahaza azonban már nincs ilyen probléma. Ezt a lehetőséget erősíti, hogy a katona-édesanyák szervezete szerint orosz sorkatonák már legalább egy hónapja nagy létszámban az ukrán határ mellett lehetnek.

Oroszország ezen kívül külföldi önkénteseket toboroz, amit az orosz sajtó azzal tálal, hogy ha Ukrajna hónapok óta ezt teszi, nekik miért ne lehetne. Őket mostantól szervezetten a moszkvai Szaharovo menekülttáborban regisztrálják, egy friss törvénymódosítás szerint pedig az orosz csapatoknál harcoló önkéntesek már egy év után megkaphatják az orosz állampolgárságot.

A határok gyors átrajzolása persze azt a célt is szolgálhatja, hogy Putyin nem sokkal később bedobjon egy elfogadhatatlan békeajánlatot az “új határok” alapján, majd odahaza és a nemzetközi információs háborújában azt kommunikálja, hogy csak Ukrajna a béke akadálya. A keddi fejleményekre adott ukrán reakció nem véletlenül éppen arról szólt, hogy Moszkva a mostani lépésével vágta el végleg bármiféle tárgyalás minimális esélyét is.

A háborús mozgósításnak a lehetősége nem azt mutatja, hogy az orosz vezetés megnyugtatónak találná saját szempontjából a helyzetet. Az emberhiányt tartalékosokkal és sorkatonákkal csak számszakilag lehet kezelni, a harcértékük már jóval alacsonyabb. Figyelemre méltó azonban, hogy eközben Putyin az orosz hadiiparnak is új feladatokat adott. Az orosz elnök kedden azt sürgette, hogy a lehető leggyorsabban lássák el újabb fegyverekkel az Ukrajnában harcoló egységeket, növeljék a termelési kapacitásukat, az importot váltsák ki hazaival, és ha szükséges, modernizáljanak. Akár az Ukrajnában bevetett nyugati fegyverzeteket másolva.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ mozgósítás népszavazás orosz-ukrán háború Oroszország Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2024. február 21. 15:22 Vállalat, Világ

Újabb országban mondták ki, nem munkavállalók az ételfutárok, de bekerülhetnek az ágazati kollektív szerződésbe

Hiányzik az unióban az egységes szabályozás, a finn bíróság a magyarral megegyező állásfoglalást hozott.

Mészáros R. Tamás
2024. február 21. 04:34 Világ

Külföldi tudással, hajóflottával és jüanelszámolással terjeszkedne a kínai autóipar

A kínai állam tervei között szerepel a külföldi kutatás-fejlesztés, az értékesítési- és szervízhálózatok, valamint a jüanalapú pénzügyi infrastuktúra kiépítése az autóexport ösztönzése érdekében.

Mészáros R. Tamás
2024. február 17. 04:38 Világ

Trump NATO-fenyegetése régi stratégia, de eddig nem hallgatott rá Európa

Az amerikai elnökök az 1950-es évek óta próbálják rávenni a NATO-tagokat, hogy költsenek többet a védelemre, de a nyilvános fenyegetések eddig nem működtek.

Fontos

Pálos Máté
2024. február 21. 17:08 Közélet

Egyre több ember dönt a haláláról, Hollandiában már a halálozások 5 százaléka eutanázia

Európában és a világon egyre több embernek terjed ki az önrendelkezési joga a halálára – és egyre többen élnek is vele.

Stubnya Bence
2024. február 21. 10:01 Közélet

Európai rekorder lenne Magyarország, ha sikerülne a kormány terve

85 százalékra emelkedhet a kormány tervei szerint a foglalkoztatottsági ráta. Tartalék azonban csak a 25 év alattiakban és az 55 év felettiekben van.

Bőgel György
2024. február 20. 15:27 Vállalat

Mit tanulhatnak magyar vállalkozók a Kifli-anyacég sikeréből?

Adva volt egy gyorsan táguló piaci rés, a lehetőség felismerése azonban még kevés a nemzetközi piaci sikerhez, amit a Rohlik tíz év alatt elért.