Sokan mondtak sokfélét az elmúlt hetekben a Magyarországon jelenleg legnépszerűbb kisvállalati adónem, a kisadózók tételes adójának, a katának a sorsáról, ugyanakkor jelenleg úgy tűnik, megszűntetni nem fogják, csak a feltételeti változtatják meg. Az egyéni vállalkozói státuszok, és ezen belül a kiadozók számának elmúlt években tapasztalt növekedése egyértelműen arra utal, hogy a reform időszerű, a költségvetés és az adónemet bújtatott foglalkoztatásra használó cégek versenytársai szempontjából is szükséges lépés lenne.

Múlt hét pénteken Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a kormány célja, hogy csak azok adózzanak így, akikre ezt az adónemet eredetileg kitalálták. A cél tehát, hogy magas jövedelmű alkalmazottak ne, sok ügyféllel dolgozó kisvállalkozók viszont adózhassanak így. Konkrétumok szintjén annyit árult el, hogy a jelenlegi 12 milliós évi bevételi küszöböt 18 millió forintra emelnék fel, és a változások jövő év január 1-jétől lépnének életbe.

Túl jól sikerült

Ezek alapján úgy tűnik, hogy nem fog megvalósulni Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnökének eredeti felvetése, aki májusban még arról beszélt a Népszavának adott interjúban, hogy akár az adónem teljes megszüntetését is támogatni tudná.

A kamara többször is megfogalmazott javaslatokat az adónem igazságosabbá tételéhez, hogy ne a munkaviszony kiváltására, hanem valós vállalkozói tevékenységhez használják azt. Egy falusi fodrász, aki az egész falunak vágja a haját az a vállalkozó, akire ezt a kedvezményes adózást annak idején kitaláltuk. Az viszont nem helyes, ha például egy ügyvéd, biztosítási ügynök, bróker, IT-szakember, aki lehetne normál foglalkoztatott, így bújik ki az adózás alól

– mondta.

Parragh nyilatkozatával – amin napokkal később finomított, és már csak az adónem átgondolását szorgalmazta  – még a kamarán belül sem értettek egyet. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) közleményben jelezte, hogy a KATA megszüntetése helyett új szabályozásra lenne szükség, amihez online konzultáció keretén belül kérnék ki az általuk képviselt vállalkozók véleményét.

Az egyéni vállalkozók, és ezen belül is a kisadozók összes foglalkoztatotthoz képesti arányának alakulását áttekintve érthető, hogy mire gondolnak a szakértők és döntéshozók akkor amikor úgy fogalmaznak, hogy az eredetileg gazdaságfehérítési céllal bevezetett KATA “túl jól sikerült”. 

Ahogy azt az ábrán is ábrázoltuk, a kisadózók száma 2015 és 2021 között 130 ezerről 450 ezerre nőtt, ezzel pedig

az összes foglalkoztatton belüli arányuk 3-ról csaknem 10 százalékra emelkedett ebben az időszakban.

Ahogy azt szintén ábrázoltuk, ebben az időszakban az egyéni vállalkozók aránya is nőtt a foglalkoztatottak között, ugyanakkor a katás státuszok arányának növekedése ennél jóval nagyobb volt. Mindez pedig arra utal, hogy valóban nem csak olyanok választják ezt az adózást, akik sok partnernek dolgozva ténylegesen kisvállalkozóként tevékenykednek, hanem olyanok is, akik egy cégnek dolgozva alkalmazottként is adózhatnának jóval többet, mint amennyit vállalkozóként adnak a közösbe.

Ilyen jellegű adóoptimalizációs funckióval pedig az elmúlt években egyre inkább megérte katás vállalkozónak lenni, hiszen a normál esetben alkalmazott 50 ezer forintos havi tételes adó, és a nagyobb nyugdíjjárulékot biztosító 75 ezer forintos adóteher sem nőtt. Ahogy az alábbi ábrán látszik, a kisadózók számának növekedése az állam bevételeit is jelentősen növelte ebből a forrásból, még akkor is, ha 2020-ban a költégvetés bevételei csaknem 20 százalékkal elmaradtak a tervezett bevételekből a járvány miatt bevezetett, egyes foglalkozásokra vonatkozó adómentesség miatt.

Az állam tehát adóteher változatlansága és a bújtatott foglalkoztatás miatt is jelentős bevételektől esik el, ami a jelenlegi nehéz költségvetési helyzetben lépéskényszerbe hozta a kormányt.

Mi lett a nagy reformból?

Ahogy arról korábban részletesebben is írtunk, a kormány 2021-től részben pont azért vezette be a kisadozók egy adott vállalkozástól származó bevételeinek 3 millió forint feletti részére vonatkozó 40 százalékos többletadót, hogy az ilyesmit visszaszorítsa.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHuszárvágással kedvetlenítenék el a katáztatókat, de ennek sokan nem örülnekAz adónem létrehozása óta benne volt a pakliban, hogy visszaélnek majd vele. A kormány most lépne, de könnyen lehet, hogy a változtatással valódi vállalkozók is rosszul járnának.

Az elmúlt hetek bejelentései arra utalnak, hogy ez sikertelen lehetett, másrészt viszont – ahogy arra H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója felhívta a figyelmünket – valójában még a 40 százalékos adó megfizetése mellett is jóval kedvezőbb a kisadózók adóterhelése, mint az alkalmazottaké, így még abban az esetben is komoly pénzekről esik el az állam, ha bújtatott foglalkoztatás mellett ezt az adót is megfizetik a megrendelő cégek.

„Havi 500 ezer ezer forintos bevétel mellett éves szinten 6 millió forint bevétele van egy kiadózónak. A 3 millió forint feletti részért 1,2 millió forint adót fizet a fő megrendelője, ő maga pedig 600 ezer forintot, összegezve a havi 50 ezres tételeket. Ez összesen még így is csak 25 százalékos adóék, miközben egy ugyanakkora bruttó fizetés esetén az összes közteher és a teljes bérköltség hányadosa 41 százalék körül alakul” – mondta. Ezt az opciót választotta egyébként a Foodpanda és a Wolt, ahol az egyéni vállalkozó futároknak a cégek kifizetik a 3 millió forint felett keletkező bevételből származó többletadó.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért nem alkalmazott az ételfutár, ha több jel szerint is annak tűnik?Egyre inkább érdemes feltenni a kérdést nálunk is, hiszen a Netpincér és a Wolt most már az ország nagy munkaadója lehetne, de persze nem az.

Emellett persze számos módja volt a többletadó elkerülésének is. Lehetett hallani olyan megoldásról, hogy katás családtagok egymás helyett számláztak a 3 millió forintos összeghatárt elérő cégnek, de például a Mufis nevű szlovákiai cég 5 százalékos jutalékért cserébe segít elkerülni a többletadót egy szlovákai cég közbeiktatásával. 

A kormány egyébként nem is igazán titkolta a többletadó sikertelenségét, az idén februárban megjelent konvergenciaprogramban megjegyzik, hogy “az adónem egyszerű jellege és az alacsony adóterhek miatt azonban ezen átalakítások ellenére továbbra is növekszik a KATA népszerűsége, az adóalanyok száma 2022 februárjában meghaladta a 455 ezer főt”.

100-150 ezer adóelkerülő

Ebből a 450 ezer főből a BKIK közleménye szerint nagyjából 100-150 ezer vállalkozó (és munkáltatója) használhatja ezt az adónemet az alkalmazottként fizetendő magasabb közterhek kikerülésére. A BKIK velük kapcsolatban több javaslatot is tesz. Egyrészt felvetik a Nemzeti Adó- és Vámhatóságnál külön részleg jöjjön létre annak érdekében, hogy az adócsaló katásokat hatékonyabban tudják szűrni. A kamara szerint NAV  kockázatelemzési képességei ugrásszerűen megnőttek a NAV-hoz bekötött számlázóprogramok és a kézi számlák adatainak kötelező beküldése miatt, így az adóhatóságnak elviekben képesnek kéne lenni a csalók kiszűrésére.

Ezzel kapcsolatban elég szkeptikus volt H. Nagy Dániel, aki kérdésünkre azt mondta, egy ilyen ellenőrzés során a NAV a KATA sajátos szabályrendszere miatt viszonylag nehezen, sok munkaidő- és munkaerőráfordítás árán tudja csak bizonyítani, hogy munkaviszony van a kisadózó vállalkozó és az adott vállalkozás között. „Vegyünk például egy programozót, aki a saját számítógépéről, home office-ból dolgozik egy cégnek, ő a megadott hét feltételből kettőt^*A jelenleg érvényes szabályok alapján egy ellenőrzésnél a kisadózónak azt kell bizonyítania, hogy az alábbi hét feltétel közül kettő igaz rá:
nem egyedül dolgozik,
saját tulajdonú helyen dolgozik,
saját eszközökkel dolgozik,
saját maga dönti el, hogy mikor dolgozik,
a megrendelője nem adhatott utasításokat arra vonatkozóan, hogy hogyan dolgozzon,
éves bevételének legalább fele nem olyan partnertől származik, akitől 1 millió forintnál nagyobb bevétele van
a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak, azaz van máshol főállása. máris teljesít, így bizonyítani tudja, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó” – mondta.

Érdekes, bár nem feltételenül jelentős kapcsolódó tény, hogy Állami Számvevőszék idén februárban adott ki a NAV kisadózókra és kisvállalati adózókra vonatkozó ellenőrzéseiről egy jelentést, amiben egy szó sem szerepel arról, hogy probléma lenne kisadózók ellenőrzésének hatékonyságával.

A BKIK által szorgalmazott másik változtatás az lenne, hogy ez a “koncentrált ügyfelűnek” nevezett csoport a mostanihoz képest egy jelentősen emelt havi díjat fizessen. Ez már H. Nagy Dániel szerint is járható út lenne, ugyanis szerinte mindenképpen érdemes lenne szűkíteni a KATA jelentette adóelőny és az alternatív adózási formák között tágra nyílt ollót.

A kormány által kedden benyújtott, a 2023-as költségvetést megalapozó törvényjavaslatok alapján egyébként már az is sejthető, hogy

a kormány alapvetőbb változtatásokban is gondolkodik, mint pusztán az adó emelése.

A módosításként előterjesztett verzióban a katára vonatkozó rész megegyezik a jelenleg hatályos szöveggel, amiből valószínűleg az következik, hogy ezeket a részeket később még a törvényjavaslat elfogadása előtt módosítani tervezik. Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi szakértője a cég közleménye szerint több területet is említett, amit a módosítók feltehetőleg érinteni fognak. 

Egyrészt a már említett megoldások közül vannak arra utaló jelek, hogy emelhetik majd a havi tételes adó nagyságát, de azok a már említett feltételek is megváltozhatnak, ami alapján a munkaviszonyt megállapíthatja az adóhatóság egy esetleges ellenőrzésnél. Emellett felmerült még a KATA választására jogosultak körének szűkítése, például egyes cégformák vagy szektorok kizárása is. A változtatások végleges iránya várhatóak a következő hetekben ismertté válik, ahogy a módosító javaslatok nyilvánossá válnának. Alapjáraton azonban mindeképpen szigorításra, és az adóterhek növekedésére érdemes számítani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagasabb inflációt és alacsonyabb növekedést okozhat a nagy költségvetési kiigazításA rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legnagyobb költségvetési kiigazítását jelentette be a kormány. Ennek a lehetséges hatásait jártuk körbe az e heti G7 Podcastban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet adó bújtatott foglalkoztatás foglalkoztatás KATA kisadózó Olvasson tovább a kategóriában