Pénzügyi szakadék felé tart az ellenzék régebbi része

Az országgyűlési választások eredménye nemcsak arról szól, hogy melyik párt mennyi képviselőt juttathat a parlamentbe, hanem meghatározza a következő négy évre a pártok gazdasági mozgásterét is. Ezek Magyarországon kiadásaik messze túlnyomó részét állami támogatásból fedezik, a tagdíjak és a támogatások a legtöbb párt esetében alig néhány százalékát teszik ki a bevételeknek.

A rendszerváltás óta eltelt 32 évből 16-ot kormányon töltő Fidesz esetében is alig 13 százalékot tettek ki a tagdíjak és támogatások a párt 2021-es pénzügyi beszámolója szerint. A másik kormánypárt, a KDNP esetében már alig 5 százalék a nem állami forrás. A kormánypártok az újabb kétharmados győzelemmel még növelték is forrásaikat.

Az ellenzék a közös indulással és a rossz szerepléssel anyagilag is rosszul járt, négy év alatt 2,8 milliárd forinttal csökkennek a bevételeik.

A Fidesz és a KDNP azáltal, hogy két külön képviselőcsoportot alkot, több forráshoz jut, számításaink szerint összesen 1,3 milliárd forinttal. Így az ellenzéki hat párt összesen 18 százalékkal kevesebb, a kormánypártok 7 százalékkal több forráshoz jutnak majd a mostani ciklusban.

Szerteágazó állami pártfinanszírozás

Pártok állami támogatáshoz alapvetően négy forrásból jutnak:

Választási eredményeik alapján, a leadott szavazatok arányában kapnak állami támogatást – ez a közismert egyszázalékos szabály, aki ennél több szavazatot ér el, az kaphatja.
A legalább 71 egyéni körzetben jelöltet állító pártok a kampányuk támogatására kapnak támogatást. Ha nem érik el az egy százalékot, vissza kell fizetni – ezt használták ki korábban a kamupártok, amelyek eltűntek a visszafizetési kötelezettség elől.
A parlamentben képviselőcsoportot alakító pártok az Országgyűlés Hivatalától kapnak állami támogatást.
A pártok alapítványait is jelentős összegekkel támogatja az állam.

Mindezeket a következő ciklusra megbecsülve adódik, hogy az egyszeri kampánytámogatásokat nem számolva évente immár közel 60 százalékkal költhet többet a Fidesz-KDNP, mint a hat ellenzéki párt. (Pontosabban ez volt a helyzet azt megelőzően, hogy Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője előállt a parlamenti frakciókat megillető támogatások megvágásának javaslatával. Ha ezt a jelenlegi formájában elfogadják, az ellenzéki frakciók 3, a kormánypártiak 2 milliárd forintot veszítenek a négyéves ciklusra vetítve.)

Részletesen is érdemes megvizsgálni az egyes támogatásokat, mert sok érdekességre lelni. A pártok állami kampányköltségeit és támogatását szabályozó törvény szerint a választási kampányra minden induló párt egyéni jelöltenként 5 millió forintot költhet, aminek összege 2014-től az inflációval nőtt. 2022-ben így minden párt vagy pártszövetség 1,2 milliárd forintot költhetett. Ennek 60 százalékát a Magyar Államkincstár előzetesen meg is finanszírozta mindazon pártoknak, amelyeknek minden egyes egyéni választási körzetben volt jelöltjük. Az ismert és mérhető támogatású pártokon kívül egy ilyen akadt, a Megoldás Mozgalom (Memo).

A választási kampány költségeire az államtól Gattyán György pártja az adófizetőktől 706 millió forintra jogosult.

Ezt nem is kell visszafizetnie, mert elérte az egy százalékot a választásokon. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) ugyanakkor nem kapta meg ezt a támogatást, mivel a vélhetően fideszes kamu aláírásokat nem fogadták el, visszaléptették jelöltjeik egy részét, és így nem volt meg a minimálisan 71 jelölt.
(Frissítés: 2022.06.22 – Az MKKP jelezte, hogy tévedtünk, a párt kapott támogatást, hiszen elegendő jelöltjük volt, olyannyira, hogy eredetileg eggyel magasabb támogatási kategóriába is kerültek, ám a visszaléptetés után a 80 helyett 79 jelöltjük maradt csak, ezért 117 millió forintot vissza kellett fizetniük. A tévedésért elnézést kérünk!)

A pártok évente is kapnak állami támogatást, összesen 2022-re a költségvetési törvény 2,6 milliárd forintot irányzott elő. Ennek elosztását a választási eredmények alapján négy évre számítják ki, igencsak összetett módon. (Leegyszerűsítve az egyszázalékos országos listás eredményt elérő pártoknak jár.) A támogatás 25 százalékát arányosan osztják el a pártok és pártszövetségek között. A fennmaradó 75 százalék elosztására az Országos Választási Bizottság készít kalkulációt. Ennek melléklete alapján lehet kiszámítani, hogyan oszlik meg a pártok támogatása. Ezt össze lehet hasonlítani azzal, hogy a 2022-es költségvetési törvény alapján mekkora támogatást kaptak a pártok a választásokig.

A legnagyobb nyertes abszolút értékben a Mi Hazánk Mozgalom, amely eddig állami forrás nélkül tevékenykedett, de már évi 191 milliója lesz. Legnagyobb mértékben a Momentum támogatása nő, több mint háromszorosával. Az MKKP forrásai is 122 százalékkal nőttek.

A Jobbik költségvetése zuhant a legtöbbet, 265 millió forinttal, és arányaiban is ők a legnagyobb vesztesek, 52 százalékos csökkenéssel. Az LMP-nek 47 százalékos, az MSZP-nek 37 százalékos visszaeséssel kell együtt élnie. Jól látható tehát, hogy

az ellenzék régebb óta létező szereplőinek jóval kisebb összegből kell kijönniük, mint korábban.

A fenyegető pénzügyi szakadék miatt nem csoda, hogy létszámleépítésről jelentek meg hírek az MSZP-vel, illetve a Jobbikhoz közel álló médiumokkal kapcsolatban.

Összességében a kormánypártok évi 44 milliót, plusz négy százalékot nyertek, a hat ellenzéki párt pedig 278 millió forintot, korábbi párttámogatásuk negyedét veszítették el.

A pártok azonban nemcsak a kampányra és éves működésükre kapnak támogatást, hanem az országgyűlési képviselőcsoportok, köznapi nevükön frakciók is jogosultak támogatásra. Ezt ismét egy másik törvény szabályozza. Ez alapján minden frakció megkapja a képviselői tiszteletdíj – aktuálisan havi 1,3 millió forint – tízszeresét. Emellett a kormánypártok minden képviselő után a tiszteletdíj havi összegének 30, az ellenzéki pártok 40 százalékát. Továbbá minden egyes képviselő után a frakció felszerelési és irodai működési költségekre kap még havonta a tiszteletdíj felének megfelelő összeget. Ezek jóval magasabb értékek, mint a párttámogatások.

A pártalapítványok is jelentős forráshoz jutnak, hiszen 2,2 milliárd forintot osztottak el a 2022-es költségvetés szerint. A támogatást a pártok között a választási eredmények alapján osztják el, de csak az egy százalék feletti pártok esetében. Azt még nem tudni, hogy a Memo is tervez-e ilyet létrehozni. Ezzel is számolva azonban az alapítványi pénzek eloszlása is jelentősen átalakulna.

Költség-haszon szavazatszerzésben

Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, hogy milyen jelentős kormányzati médiatúlsúly jellemezte a választási kampányt. A költések többsége már nem pártokhoz, hanem kormányhű szervezetekhez kapcsolódott. Csak a Civil Összefogás Fóruma többet költött, mint a Fidesz.

Ha csak a pártok kampányköltéseit vesszük figyelembe, akkor össze lehet hasonlítani a várható bevételekkel. A következő években szinte minden párttámogatás növekedni fog az inflációval, de ha idén hasonlítjuk össze a jelenlegi szinttel, akkor meg lehet vizsgálni, hogy ha semmi másra nem költenének a pártok a következő négy évben, akkor az államtól kapott bevételeik milyen arányban állnának kiadásaikkal.

A fenti grafikonon jól látható, hogy messze a Fidesz és a Memo költötte a legtöbbet kampányra. A kormánypártok összesen 6,5 milliárd forintból gazdálkodhatnak a következő négy évben, ha a kampány kiadásait levonjuk. A közös listás ellenzéki hat párt 5,8 milliárd forinthoz juthat, a Mi Hazánk 1,5 milliárd szabad forrással rendelkezik. (A Kocsis Máté-féle módosítás ezt valószínűleg megváltoztatja, de ezzel még nem számoltunk.)

Az MKKP nem érte el az országos listáján a megfelelő jelöltszámot, így kampánytámogatásra nem tarthatott igényt, ezért ők csak 208 milliós szabad forrással rendelkeznek (Frissítés: 2022.06.23. Az MKKP visszajelzése alapján kiderült, hogy összesen 470 millió forint kampánytámogatást kapott a párt, amiből 431 milliót használtak fel, ehhez jött hozzá a többi bevétel. A tévedésért elnézést kérünk!) Gattyán Györgynek viszont a jelek szerint veszteséget hozott a választási kaland.

A Választási Bizottság a párttámogatásokhoz a listás és egyéni mandátumokat is kiszámolta a pártszövetségben induló kormány- és ellenzéki pártokra is. Így pártszinten össze lehet vetni a költéseket és a szerzett szavazatokat:

Az ellenzék 153 forintot költött közvetlenül egy szavazatra pártkasszából, míg a Fidesz-KDNP ennek dupláját, így fele olyan hatékony volt.

Ha az egyes pártokat nézzük, akkor a Memo elképesztően rossz hatékonyságot mutatott: 8670 forintjába került a Gattyán-pártnak minden egyes szavazat, ami a második legdrágább Fidesz esetében is csak 319 forint volt, a legolcsóbb MKKP esetében ennek 244-ed része, 35 forint.