Nemcsak a Fidesz-KDNP sikere, hanem a kormánypárttal szemben állított ellenzéki listák eredményei is figyelemre méltó területi különbségeket mutatnak az immár teljesen végleges választási eredmények alapján. A hatpárti összefogás listájára adott szavazatok településenkénti arányai például jellemzően a kisebb-nagyobb városokban és azok vonzáskörzetében alakultak magasabban.
Jól látszik a fenti térképen, hogy a fővárost övező agglomeráció településein, a megyeszékhelyeken és jelentősebb városokban többnyire az országos átlagot – 34,44 százalék – meghaladó arányban szavaztak a választópolgárok az ellenzék közös listájára, ami az ábrázolásból kihagyott budapesti kerületeket nézve is igaz. Persze azt nem mondhatjuk, hogy ne lettek volna olyan kisebb települések, ahol az együtt induló pártok ne teljesítettek volna átlagon felül: ilyen például Hernyék, Sima, Szárász és Tornabarakony, ahol a helyben élő alig pár tucat választó körében ötven százalékos vagy afeletti eredményt ért el a közös lista. A rangsor másik végén viszont sokkal több hasonló méretű községet találunk, és akad kilenc olyan falu is (Baglad, Bezedek, Bódvalenke, Bödeháza, Fáj, Gadna, Kozmadombja, Piskó, Rinyaújnép), ahol egyáltalán nem kapott voksot az összefogás listája.
A parlamentbe új szereplőként bejutó Mi Hazánk Mozgalom listás eredményei is jellegzetes mintázatot mutatnak. Meglepetésre aligha adhat okot, hogy az Ásotthalom polgármestere, Toroczkai László által vezetett párt e településen és környékén rendre felülteljesítette az országos 5,88 százalékos arányt. Emellett azonban a kisebb, néhány tíz, illetve százfős településeken az ország változatos részein ért el átlagon felüli eredményt – legjobban például a nógrádi Cserháthalápon szerepelt. (A település polgármestere a Mi Hazánk alelnöke.) A párt ugyanakkor néhány kisebb városban is tíz százalékot meghaladó arányban szerezte meg a listás szavazatokat, Törökszentmiklóst, Mórt és Edelényt érdemes e tekintetben kiemelni.
A térkép arról is árulkodik, hogy a főváros környékén élők viszonylag egyöntetűen elutasítók voltak a szélsőjobboldali párttal szemben, ami pedig kevésbé látványos, hogy 68, zömmel kisebb, nem ritkán elmaradottabb, romák által nagyobb arányban lakott településen egyáltalán nem szavaztak erre a listára.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) listás szavazatainak települési arányai a nagyobb városokban, illetve egyes, jellemzően dunántúli (gyakran Balaton-felvidéki) községben alakultak a 3,27 százalékos országos átlag felett, ugyanakkor közel háromszáz községben egyáltalán nem érkezett voks az MKKP-listára. Fontos mindehhez hozzátenni, hogy a kutyapárt eleve alacsony arányban pszerzett listás szavazatokat, így a legkisebb falvakban néhány vokssal is kiemelkedő eredményt érhetett el, illetve ezek elmaradása könnyen vezetett nulla százalékos arányhoz.
Ez a jelenség még fokozottabban érinti az országos átlagban 1,04 százalékot elérő Megoldás Mozgalom települési eredményeit, amit mi sem példáz jobban, mint hogy a párt az ország legkisebb falvában, a göcseji Iborfián szerepelt a legjobban. A Gattyán György vezette listára továbbá közel hétszáz településen vonakodtak szavazatot leadni, amelyek között néhány ezer fősnél is nagyobb községet is találhatunk, mint például Prügy és Kunágota.
Végül érdemes egy pillantást vetni a listás szavazatok mindössze 0,7 százalékát megszerző Normális Párt települési eredményeit bemutató térképre is, noha az itt látottak alapján messzemenő következtetéseket nem lehet levonni: Gödény György pártja még a legnagyobb vidéki városban, Debrecenben is mindössze 918 szavazatot szerzett a 111 880 darab érvényes voks közül, így az ábra már valóban csak olyan kis településeken mutat ingadozást, ahol egy-két választó döntése is érdemi arányeltolódáshoz vezet.
A Fidesz-KDNP települési eredményeit az alábbi cikkben lévő térképen lehet megnézni (a fővárosi kerületekben elérteket is), nemcsak a mostani, hanem 2002 óta az összes parlamenti választáson.
