Nem lenne akkora szakemberhiány, ha itthon is annyi nő menne informatikusnak, mint Romániában vagy Bulgáriában
Az infokommunikációs területen dolgozók száma 181 ezer főre nőtt 2021-re Magyarországon az Eurostat jelentése szerint, így tavaly az összes foglalkoztatott 3,9 százaléka tevékenykedett ezen a szakterületen. Európai összehasonlításban Magyarország tehát az elmaradottabb országok közé tartozik az informatika foglalkoztatásbeli súlyát tekintve, az uniós átlag ugyanis 4,5 százalék.
Az elemzés kiemeli továbbá, hogy 2012 és 2021 között az unióban másfélszeresére nőtt a szakmában dolgozók száma, ami hasonlóképp alakult Magyarországon és többnyire a térségbeli országban is. A visegrádi négyek közül azonban Szlovákia kitűnik: itt majdnem megkétszereződött az infokommunikációval foglalkozók száma az elmúlt tíz évben (igaz, ennek ellenére sem volt kiemelkedő az arányuk 2021-ben).
A visegrádi régiót egyöntetűen jellemző probléma azonban, hogy a szakma erősen férfiközpontú, nincs olyan uniós ország, ahol alulmúlná a női infokommunikációs dolgozók aránya a cseh, a magyar, a szlovák és a lengyel adatokat – mindez ráadásul nem tekinthető új jelenségnek. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a rangsor másik végén Bulgária és Románia szerepel, ezekben az országokban legmagasabb a nők aránya a szakmában.
Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) tavaly foglalkozott részletesebben a problémával, megállapításaik szerint a nemek közötti különbségek már az informatikaoktatásban is megmutatkoznak, nagyjából az elmúlt évtized közepén emelkedett meg a nők aránya tízről húsz százalékra a számítástechnikai képesítést szerzők között. Az IVSZ kiemelte továbbá a nők és a férfiak közötti bérszakadékot is, ami a pálya nemek között eltérő vonzerejének oka és következménye is lehet.
Az infokommunikációs ágazatban tapasztalható bérkülönbségek ugyanis a kelet-európai országokban különösen élesek, Magyarországon az uniós statisztikai hivatal két évvel ezelőtti adatai szerint átlagosan 25,4 százalékra tehető – ennél csak a többi visegrádi országban és a balti államokban regisztrált magasabb különbségeket az Eurostat. Továbbá az országon belül az informatikai szakma az egyik leginkább érintett az egyenlőtlen fizetések tekintetében – csak a tudomány területén tapasztalhatók nagyobb eltérések – az IVSZ megállapítása szerint.
Az uniós statisztikákból kiderül az is, hogy míg bizonyos országokban kifejezetten a felsőfokú végzettséget szerzők pályája az infokommunikációs szakma, addig más országokban jellemzőbb, hogy az iskolarendszer alsóbb szintjeiről lépnek erre a területre a dolgozók. Franciaországban, Dániában és Bulgáriában az IT-s szakemberek 95 százalékot megközelítő arányban kerülnek ki a felsőoktatásból, ugyanakkor Olaszországban és Portugáliában a 40 százalékot sem éri el a képzettebb informatikusok részesedése.
Magyarországon a felsőfokú képzettségű informatikusok aránya 64,4 százalék volt tavaly az Eurostat adatai szerint. Ezzel kapcsolatban szintén érdemes megemlíteni az IVSZ év elején megjelent közleményét, miszerint az úgynevezett bootcamp iskolák – a néhány hónapos, esetleg egy-két éves gyakorlati IT-képzést nyújtó cégek – programjai továbbra is népszerűek a munkavállalók és a munkaadók köreiben is, ezek jóvoltából a vendéglátástól kezdve a gyártásig mindenféle területről érkeznek újabb dolgozók, főleg a junior programozói munkakörökbe. Az ágazatban évek óta tapasztalt toborzási nehézségek azonban mindezek ellenére továbbra is fennállnak a szervezet tapasztalatai szerint.
Adat
Sikerülhet ellenszélben külpiacra lépniük a magyar vállalkozásoknak?
Örök téma a magyar cégek exportjának fellendítése, egy budapesti üzleti rendezvényen egyebek mellett arról lesz szó, hogyan kerülhetők el a folyamat buktatói.
Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
