Ukrajna és Oroszország együtt a világ búzaexportjának 30 százalékát adja, nem csoda, hogy már a háború kitörése előtt sokan aggódtak az esetleges orosz támadás következményei miatt. Ezek az aggodalmak be is igazolódtak, az élelmiszerárak világszerte rekord szinteken állnak.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által hónapról-hónapra összeállított élelmiszerár-index a legutóbbi, április elején közzétett adat szerint 12,6 százalékkal nőtt február óta, amikor is az elmúlt 22 év legnagyobb értékét regisztrálták a nemzetközi élelmiszerkosár árváltozását nyomon követő mutatónál.

Ahogy az akkori jelentés megállapította, a gabonafélék ára kilőtt: a 17,1 százalékos havi emelkedés a búza és a szemestermények ukrajnai háború miatti drágulását tükrözi. Ami kifejezetten a búzát illeti, sokan abban bíztak, hogy a szintén jelentős termelőnek számító India képes lesz pótolni a háború miatt kieső mennyiség egy részét a nagy importőrök számára. A helyenként akár 45 Celsius-fokot is meghaladó hőség miatt azonban most ez veszélybe került.

Az NBC News megszólaltatott egy gazdálkodót a fontos búzatermelő övezetben lévő Uttar Prades államból, aki arról számolt be, hogy márciusban ideális esetben a hőmérsékletnek fokozatosan kellene emelkedni, idén azonban 32-ről hirtelen 40 fokra ugrott. Emiatt egy normálisnak számító évhez képest 40 százalékkal kevesebb búzát takaríthatott csak be.

Ilyen mértékű veszteség ott következett be, ahol a hirtelen hőség pont akkor jött, amikor a búzaszemek formálódtak a növényben. Egy Delhiben működő kutatóintézet vezetője úgy számol, hogy 15-20 százalékos terméskieséssel kell szembenézni. Szerinte emiatt kétséges, hogy India képes lesz-e kielégíteni más országok igényeit, hiszen a hazai piac ellátása és az árak túlzott emelkedésének megállítása elsőbbséget élvez.

Nála optimistábban nyilatkozott a FAO közgazdásza, aki szerint nem feltétlenül érinti majd jelentősen a világpiacot az indiai hőhullám, és a számottevő tartalékokat is figyelembe véve az ország képes lehet a háború miatt kieső termés egy részének pótlására.

Búzahiánytól Magyarországon nem kell tartani, az árak ugyanakkor idehaza is a nemzetközi árutőzsdei mozgásokat követik. (A kormány ugyan gabonakiviteli bejelentési kötelezettséget vezetett be, de eddig ténylegesen nem akadályozta az exportot, ami eltéríthetné a hazai árakat a nemzetköziektől.) Az Európában meghatározónak számító párizsi árutőzsdén az utóbbi kilenc év legmagasabb ára alakult ki múlt héten, igaz, azóta csökkent némileg a búza ára.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyar boltok 2022 tavaszán: áruhiány, mennyiségi korlátozás és 20 százalék feletti drágulásNem hivatalos, de két éve állandó módszertanunk szerint nagyon durvul az élelmiszer-infláció, az árstop mennyiségi korlátozást és átmeneti áruhiányt okoz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHogyan jelenhet meg a háború a magyar élelmiszerárakban?Ha Ukrajnában ragad, vagy orosz ellenőrzés alá kerül a gabona, az közvetve be fog gyűrűzni a magyar élelmiszer inflációba is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem sok jót jelez, hogy legutóbb az arab tavasz előtt volt ilyen drága az élelmiszerA háború miatt egyre magasabb élelmiszerárak nemcsak a nyugati inflációra, hanem a fejlődő országok társadalmi és politikai viszonyaira is súlyos hatással lehetnek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ búza élelmiszer élelmiszerárak india Oroszország Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában