Ukrajna és Oroszország együtt a világ búzaexportjának 30 százalékát adja, nem csoda, hogy már a háború kitörése előtt sokan aggódtak az esetleges orosz támadás következményei miatt. Ezek az aggodalmak be is igazolódtak, az élelmiszerárak világszerte rekord szinteken állnak.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által hónapról-hónapra összeállított élelmiszerár-index a legutóbbi, április elején közzétett adat szerint 12,6 százalékkal nőtt február óta, amikor is az elmúlt 22 év legnagyobb értékét regisztrálták a nemzetközi élelmiszerkosár árváltozását nyomon követő mutatónál.
Ahogy az akkori jelentés megállapította, a gabonafélék ára kilőtt: a 17,1 százalékos havi emelkedés a búza és a szemestermények ukrajnai háború miatti drágulását tükrözi. Ami kifejezetten a búzát illeti, sokan abban bíztak, hogy a szintén jelentős termelőnek számító India képes lesz pótolni a háború miatt kieső mennyiség egy részét a nagy importőrök számára. A helyenként akár 45 Celsius-fokot is meghaladó hőség miatt azonban most ez veszélybe került.
Az NBC News megszólaltatott egy gazdálkodót a fontos búzatermelő övezetben lévő Uttar Prades államból, aki arról számolt be, hogy márciusban ideális esetben a hőmérsékletnek fokozatosan kellene emelkedni, idén azonban 32-ről hirtelen 40 fokra ugrott. Emiatt egy normálisnak számító évhez képest 40 százalékkal kevesebb búzát takaríthatott csak be.
Ilyen mértékű veszteség ott következett be, ahol a hirtelen hőség pont akkor jött, amikor a búzaszemek formálódtak a növényben. Egy Delhiben működő kutatóintézet vezetője úgy számol, hogy 15-20 százalékos terméskieséssel kell szembenézni. Szerinte emiatt kétséges, hogy India képes lesz-e kielégíteni más országok igényeit, hiszen a hazai piac ellátása és az árak túlzott emelkedésének megállítása elsőbbséget élvez.
Nála optimistábban nyilatkozott a FAO közgazdásza, aki szerint nem feltétlenül érinti majd jelentősen a világpiacot az indiai hőhullám, és a számottevő tartalékokat is figyelembe véve az ország képes lehet a háború miatt kieső termés egy részének pótlására.
Búzahiánytól Magyarországon nem kell tartani, az árak ugyanakkor idehaza is a nemzetközi árutőzsdei mozgásokat követik. (A kormány ugyan gabonakiviteli bejelentési kötelezettséget vezetett be, de eddig ténylegesen nem akadályozta az exportot, ami eltéríthetné a hazai árakat a nemzetköziektől.) Az Európában meghatározónak számító párizsi árutőzsdén az utóbbi kilenc év legmagasabb ára alakult ki múlt héten, igaz, azóta csökkent némileg a búza ára.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
