A nemzeti statisztikának az lenne a feladata, hogy a lehető legjobban mutassa be a tényleges gazdasági és társadalmi történéseket.
Máltán és Olaszországon kívül Magyarország volt az egyetlen ország az EU-ban, ahol a városiak politikai értelemben elhanyagoltabbnak érezték magukat tavaly, mint a falusiak.
Magyarország elégítheti ki az európai akkumulátorigény 20-30 százalékát, de gazdasági értelemben ez még inkább „összeszerelőüzem”, mint az autógyártás.
Akad pár ország, ahol pórul járhatnának a magyar kormány partnerei, ha a magyarországihoz hasonló szuverenitásvédelmi törvény lépne hatályba.
Bár októberben kismértékben nőtt az építőipari termelés, a szektor kilátásai elég rosszak. A szerződésállomány emberemlékezet óta nem csökkent olyan mértékben, ahogy most.
Egyszerre váltak kétségessé Ukrajna amerikai és európai támogatásai, ami súlyos gazdasági következményekkel járhat.
Vége a viszonylag hosszú, egyéves recessziós trendnek, a harmadik negyedéves GDP-adat már bővülést mutat az előző negyedévhez képest. Jövőre az eddigieknél alacsonyabb, 3 százalék alatti, de szerkezetében fenntarthatóbb növekedési pályára juthatunk.
Hatalmasat zuhant az elmúlt években a postai úton kézbesített hírlapok száma. A Magyar Posta 2021 óta napilapokat már nem is visz ki.
Jelentősen csökkent az uniós finanszírozású közbeszerzések korrupciós kockázata, a magyar adófizetők pénzéből megvalósulóké viszont az egekbe szökött.
Az is nagy előrelépés, hogy egyetértésre jutottak a klímacsúcs résztvevői a fosszilis tüzelőanyagok korlátozásának szükségességéről.