Októberben az idén másodszor fordult elő, hogy nem csökkent a hazai építőipar termelése. Ez első ránézésre akár bizakodásra is okot adhatna, de ha jobban a folyamatok mögé nézünk, egyértelművé válik, hogy a szektor kilátásai kifejezetten rosszak. A szerződésállomány kétéves mélyponton van, és emberemlékezet óta nem csökkent olyan mértékben, ahogy most.
Mi történt? A statisztikai hivatal pénteken közzétett adatai szerint, volumenben, ha minimális mértékben is (0,1 százalékkal), de növekedett az építőipar termelése októberben az egy évvel korábbi szinthez képest.
- A közelmúltban túl sokszor erre nem volt példa: az idén ez mindössze a második bővülést hozó hónap, de másfél éves időtávon is csak a negyedik. Az év első 10 hónapjában összesen 4,2 százalékkal esett a termelés.
Számokban: októberben a teljes építőipari termelés 659,7 milliárd forint volt. Ebből bő 400 milliárd kötődött épületek felhúzásához, míg a maradék 256 milliárd egyéb építmények kivitelezéséhez. Előbbi szegmens kismértékben bővült, utóbbiban azonban ezúttal visszaesést mutattak a KSH adatai.
- Nem is elsősorban az aktuális adatok lehetnek aggasztóak az iparági szereplők számára, hanem azok, amelyekből a jövőbeli kilátásokra lehet következtetni. A szektor rendelésállománya mennyiségben több mint 30 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
- Értékben ez ugyan még mindig 2200 milliárd forint feletti összeg, ám a korábbi hónapokhoz képest ez egyáltalán nem számít soknak. Sőt, úgy is a legalacsonyabb érték az elmúlt közel két évben, hogy közben az árak durván 40 százalékkal emelkedtek.
Reakciók: a G7-nek már 2022 végén a kereslet lassulásáról beszéltek ágazati szereplők. Az idén azonban már nem egyszerű lassulásról van szó: egyes szegmensek lényegében földbe álltak.
- A G7-nek nyilatkozó szakértők szerint az újlakások építése lényegében leállt, míg a lakossági felújítások ugyan valamennyire kitartottak, de a dráguló hitelek, a kevesebb támogatás és a vásárlóerő csökkenése azért itt is éreztette a hatását.
- Ehhez jött hozzá az uniós pénzek elapadása miatti visszafogottabb állami költés. Végső soron az építőipart így szinte kizárólag az ipari beruházások tartották víz felett. Ebben a szegmensben az idén is volt néhány nagyobb projekt.
Következmények: az építőipar gyengélkedése mostanra továbbgyűrűzött az ellátási láncban az alapanyaggyártók felé, és ez az árakban is egyre erősebben érezteti a hatását. Az ágazati infláció nagyon látványosan zuhant be a történelmi csúcsról, és az épületeknél például az egy évvel ezelőtti 27 százalékkal szemben már csak 7,5 százalékos.
- Egyes termékeknél pedig a kereslet rohamos esése miatt már csökkennek is az árak. A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség adatai szerint az égetett kerámia tégla- és cseréptermékeknél jellemzően 12-20 százalékos, az EPS alapú hőszigetelő anyagoknál pedig ennél is nagyobb mértékű áresés volt.
- A kereslet visszaesése egyes termékeknél a 30 százalékot is meghaladta, sőt a tégla- és cseréptermékeknél az 50 százalékot közelítette. Ez, illetve a költségek emelkedése és a kormányzat által bevezetett többletteher is szerepet játszott abban, hogy az ősszel az összes téglagyár leállt az országban.
Mi várható? A kilátások nem csak a rendkívül alacsony szerződésállomány miatt rosszak: az újlakásokra vonatkozó építési engedélyek száma is zuhan. Változást a kamatszint jelentős csökkenése, illetve az állami támogatási programok hozhatnak. A szektor szereplői a CSOK Pluszban és a lakóépület korszerűsítési programban bíznak.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
