Nem biztos, hogy közelebb vagyunk a békéhez, mint az év elején
Donald Trumppal is kész megvitatni a békejavaslatokat – mondta Volodimir Zelenszkij pénteken. Az ukrán elnök a Müncheni Biztonsági Konferencia első napján az amerikai alelnökkel, J. D. Vance-szel találkozott, később pedig a külügyminiszterrel, Marco Rubioval is tárgyal.
- Trump valószínűtlennek nevezte, hogy Ukrajna 1991-2014 közötti határait visszaállítsák, és úgy látja, Ukrajna számára nem lenne praktikus a NATO-csatlakozás. Azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok nem fog tudni akkora katonai segítséget nyújtani, mint az elmúlt közel három év során.
Előzmények: a strana.today által megszerzett információk szerint Donald Trump azt szeretné, ha Oroszország és Ukrajna legkésőbb április 20-áig tűszünetben állapodna meg. Az amerikai vezetés elképzelése, hogy a frontvonalakat befagyasztaná, az ukrán hadsereget pedig kivonná Kurszkból.
- A kiszivárgott terv szerint Ukrajnának el kellene ismernie orosz területként az Oroszország által elfoglalt ukrán területeket, de Zelenszkij ezt kizártnak tartja. A strana.today azt írja, Putyin és Zelenszkij március 1-je körül tárgyalhatna egymással.
Igen, de: az utóbbi hetekben sokféle „béketerv” kiszivárgott, nehéz megítélni ezek hitelességét. Az orosz hódítás nemzetközi elismerése aláásná az 1945 utáni nemzetközi rendet, igaz, ez elmondható Trump más ötleteiről is.
- Az ukránok jelenleg nincsenek annyira szorult helyzetben, hogy kénytelenek legyenek szinte bármit aláírni: az utóbbi hetekben kifulladt az orosz offenzíva, támadásik jóval kisebb előretörést hoznak, mint tavaly.
- Az amerikai segítség sem apadt el egyelőre, az európait pedig nem is fenyegeti komolyabb veszély. A stratégiai helyzeten az változtatna lényegesen, ha teljesen leállnának az amerikai fegyverszállítmányok, az Oroszország elleni szankciókat pedig feloldaná Trump.
Tágabb kontextus: azt az ukrán elnök is látja, hogy a Trump-kormány nem szívesen támogatja Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz, hiszen éppen a csatlakozási szándékban látja az orosz-ukrán háború okát. (Bár Putyin korábbi esszéje és a vele készített Tucker Carlson-interjú alapján is elég világos, hogy inkább az önálló ukrán nemzeti tudattal van baja.)
- Így viszont Ukrajnának 1,5 milliós hadseregre lenne szüksége a biztonsága fenntartásához, egy esetleges tűzszünet esetén pedig 110 ezer külföldi békefenntartó kellene ahhoz, hogy az ország területi integritása ne legyen veszélyben. Oroszország jelenleg Ukrajna közel egyötöd része felett gyakorol ellenőrzést, déli és keleti területeken.
- Ezeket a számokat Zelenszkij mondta be, de nyilván ő is tisztában van ennek irrealitásával. Ekkora hadsereget Ukrajna képtelen lenne fenntartani, és ennyi békefenntartó összeszedése is esélytelen.
Reakciók: az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is részt vesz a Müncheni Biztonsági Konferencián. Elmondta: az Európai Unió is a tárgyalóasztalnál lesz a tűzszünet előtt.
- A NATO-főtitkár, Mark Rutte szerint a szövetség 3 százalék fölé emelheti a GDP-arányosan a hadseregre költött összeg ajánlott mértékét a jelenlegi 2 százalékról. A jelenlegi uniós költség megfelel a 2 százalékos elvárásnak, de Rutte szerint ez nem garantálja a biztonságot.
- Von der Leyen szerint ez több száz milliárd eurós többletköltséggel járna, de egyetért az ötlettel, ahogy a német védelmi miniszter, Boris Pistorius is.
- Donald Trump korábban arról beszélt, ő azt tartaná jónak, ha a NATO-tagállamok a GDP 5 százalékát költenék a hadseregre. Ennyit egyébként az USA sem költ rá.
Mi várható? Az amerikai vezetés álláspontja nem egységes Ukrajna-ügyben. J. D. Vance pénteken azt mondta, ha Vlagyimir Putyin nem egyezik bele abba, hogy Ukrajna hosszútávú függetlenségét a jövőben is biztosítsa, akkor további szankciókat fognak kivetni, és akár katonákat is küldhetnek Ukrajnába.
- A védelmi miniszter, Pete Hegseth szerint viszont nem küldenek amerikai katonákat Ukrajnába.
- Az egyértelmű, hogy Trump mielőbb lezárná a háborút, az oroszok pedig az összes követelésüket megpróbálják lenyomni a torkán. A maximalista orosz követelések azonban elfogadhatatlanok Ukrajna és az EU vezetői számára is, így a békével kapcsolatos remények túlzottan korainak tűnnek.
Világ
Az egész világ megérzi, ha meginog a bizalom a dollár és az amerikai államadósság iránt
Válsághelyzetekben eddig dolláreszközökbe, amerikai kincstárjegyekbe menekültek a befektetők, most azonban egészen mást látunk, ami megkérdőjelezi az eddigi viszonyítási pontokat.
Ezek az országok nyerik a legtöbbet azzal, hogy Trump visszavonulót fújt
Szegény, fejlődő országok lettek volna a „kölcsönös" vámok legnagyobb vesztesei, számukra nagyon nem mindegy, mi lesz a 90 napos felfüggesztés után.
Nagy a fellélegzés, de így is marad bőven az amerikai vámokból
A szerdán életbe lépett vám megfeleződik az EU-val szemben, az ágazati tarifák azonban maradnak, Kína pedig még durvább sarcot kapott.
Fontos
Ismét hajtanak a betétesek pénzére a bankok
Több pénzintézet is versenyképes, az állampapír-hozamoknál magasabb lekötött betéti kamatokkal küzd a lakossági ügyfelek megtakarításaiért.
Hat lépés, amely válságállóvá tenné a magyar gazdaságot
Gyengülő forint, gyors infláció és stagnáló gazdaság jelezték a problémákat az utóbbi években, de van kiút ebből a helyzetből, csak el kellene indulni rajta.
Mészáros Lőrinc könyvvizsgálója tűnt fel a Matolcsy-kör MBH bankos érdekeltségeinél
Az ország egyik legnagyobb bankjában az MNB-botrány kulcsszereplőihez köthető alapoknak is jelentős részesedése van, a tét több százmilliárd forint lehet.
