Visszatértek az oroszok a jól bevált, brutális taktikájukhoz Ukrajnában

Bár az orosz propagandát lelkesen közvetítő magyar hírforrások alapján nem ez látszik, továbbra is statikus hadviselés jellemzi az ukrajnai háborút. Területek csak lassan cserélnek gazdát, és bár kétségtelen, hogy most ez orosz előrenyomulást jelent, nincs olyan áttörés, amely után felgyorsulva haladhatnának előre a támadók.

Ami viszont figyelemre méltó, hogy az oroszok jól láthatóan visszatértek ahhoz a taktikához, amely támadásban korábban egy-egy időszak során már jellemezte őket. Ez leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a tüzérségük addig lövi az ukrán védelmi létesítményeket – amelyek településeken belül általában házak vagy üzemek -, amíg azok használhatatlanná válnak, így az ukránok kénytelenek visszavonulni, ha nem akarnak aránytalanul magas veszteségeket szenvedni.

Így jutottak lassan előre az oroszok 2022 nyarán a Doneck megyei Szjeverodoneck és Liszacsanszk térségében, és szintén erre a taktikára alapozva foglalta el Bahmutot tavaly tavasz végére a Wagner-csoport és csatolt részei. Mi akkor ebben az újdonság?

Az, hogy közben időről-időre megpróbálkoztak a mozgó hadviseléssel, aminek siker esetén a lényege, hogy az ellenség védelmének áttörését követően a páncélos és gépesített alakulatok gyorsan betörnek a mögöttes területekre, és kiterjedt térséget elfoglalnak, mielőtt az ellenség újjá tudná szervezni a védelmét, az eredeti vonalnál jóval hátrébb. Ez azonban nem jött össze például az előző télen Vuhledár térségében, majd tavaly októberben Avgyijivkánál sem. (Ahogy az ukránoknak sem nyáron az ország déli részén.)

Amikor azt írtuk, hogy jól láthatóan, akkor ezt szó szerint kell érteni – az orosz tüzérség tevékenységének hatása könnyen kivehető a műholdképeken:

New Sentinel images (23.1.) show significant shelling in the southern part of Avdiivka and in Bakhmut.

Russians managed to breach the defences and infiltrate southern Avdiivka, but according to Ukrainians, the attack was repelled and the situation is now under control. 1/4 pic.twitter.com/OrF55qkNBW

— Emil Kastehelmi (@emilkastehelmi) January 24, 2024

Egy ukrán tartalékos tiszt elemzése is megerősítette, hogy az oroszok most ismét főként tüzérségi és létszámbeli fölényüket kihasználva igyekeznek előrejutni Avgyijivkánál, és hasonló a helyzet Bahmut délnyugati előterében is.

Erre most azért van jobb esélyük, mint az utóbbi hónapokban, mert míg náluk stabil vagy javuló az említett két erőforrás helyzete, az ukránoknál romló. Nyugati és ukrán hírszerzési források szerint Észak-Korea már egy-másfél millió tüzérségi lőszert szállított le Oroszországnak, ami nagyon jelentős mennyiség, hiszen jelenleg az orosz gyártókapacitást kétmillió darabra becsülik éves szinten. Ennek köszönhetőn az oroszok jelenleg napi mintegy 10 ezer nagy kaliberű (minimum 122 milliméteres) tüzérségi lőszert lőhetnek el, míg az ukránok legfeljebb kétezret. (A nyári ukrán offenzíva idején ez hozzávetőlegesen 8000:5000 volt az ukránok javára.)

És még az is erősen kérdéses, hogy a kétezret fenn tudják-e tartani. Az amerikai szállítások leálltak tavaly év végén, mert elfogyott az ezt fedező költségvetési forrás, az új segélykeret jóváhagyását pedig továbbra is blokkolják a törvényhozásban a republikánusok. Az európai országok képtelenek elegendő mennyiségben gyártani/szállítani, Ukrajnán belüli gyártókapacitás pedig ebben a lőszerkategóriában valószínűleg továbbra sincs.

Ez nemcsak azért előnyös az oroszoknak, mert sokkal jobban tudják támogatni tüzérséggel a támadásaikat, hanem azért is, mert a nyári állapotokhoz képest sokkal kevésbé kell tartaniuk az ellenütegtűztől, vagyis attól, hogy az ukrán tüzérség kilövi az orosz lövegeket.

A gyalogság létszámában szintén a korábbinál is nagyobb fölénybe kerültek az oroszok. Bár a hivatalosan közölt számokat sok nyugati elemző kétségbe vonja, az biztos, hogy mézesmadzaggal és furkósbottal egyelőre sikerül elegendő embert a seregbe csalni. Az előbbi az orosz átlagfizetés többszörösére rúgó zsoldot jelenti, ami főleg az ország szegényebb régióiban nagyon vonzó. Az utóbbi pedig a börtönökben és a bevándorlók körében végzett, erőszakos elemeket nem nélkülöző toborzást jelenti. Így egyelőre semmi jele annak a frontokon, hogy az oroszok létszámproblémákkal küzdenének.

Ukrán oldalon viszont erősen érezhető a háborús fáradtság, önként már nagyon kevesen jelentkeznek a hadseregbe, sokan pedig igyekeznek kibújni a kötelező szolgálat alól. A hadsereg több százezerre rúgó létszámigényének kielégítésére nem kínálkozik olyan módszer, amely nem vált ki társadalmi ellenállást és reálisan megvalósítható. Elsőre nem is sikerült elfogadni az új hadkiegészítési szabályokat, a törvénytervezetet (amelyről itt írtunk részletesen) visszaküldte a parlament a kormánynak átdolgozásra. Addig is azonban azoknak kell tartaniuk a frontot, akik már eddig is ott voltak, és ők egyre fáradtabbak, számuk pedig fogyatkozik.

Ráadásul a fentiek nem jelentik azt, hogy az oroszok ne fejlődtek volna semmit 2022 nyara vagy a bahmuti csata óta.

Azóta drónképességeik rengeteget javultak, részben annak köszönhetően, hogy a pilóta nélküli repülőeszközeik száma meredeken nőtt. Az ukrán védelmi létesítmények pusztítását már nem kizárólag a tüzérségük végzi, hanem a drónjaik is, amelyek ugyan kevesebb robbanóanyagot hordoznak, cserébe sokkal pontosabban célra tudják őket vezetni.

A másik változás, hogy az orosz légierő egy ideje már pusztító eredményességgel használja siklóbombaként a 250, 500 és 1500 kilós bombáit. Korábban ezt azért tudta csak ritkán megtenni, mert ezek eredetileg szabadon eső bombák, azaz a cél fölé repülve kellett kioldani, ami veszélyes művelet az ukrán légvédelem miatt. Amióta azonban ellátták ezeket siklást lehetővé tevő szárnyakkal és vezérlőfelületekkel, már nagyjából 50 kilométeres távolságból is útnak indíthatók, ami kívül esik a legtöbb ukrán légvédelmi fegyver hatótávolságán. Pontosságuk ugyan nem a legkiválóbb, de a nagy rombolóerejük miatt így is borzalmasan pusztító fegyverek.

Hacsak nem fogynak ki ténylegesen az ukránok a tüzérségi és légvédelmi lőszerekből (ami hadseregük összeomlásával járhatna akár már heteken belül), az a legvalószínűbb, hogy a következő hónapokban tovább folytatódik az orosz hadsereg előre araszolása. Az pedig már kiderült egyebek mellett Mariupolban, Bahmutban vagy Marjinkában, hogy nem zavarja őket, ha közben egész városokat tesznek a földdel egyenlővé.

Töltsd ki olvasói felmérésünket, 5 percig tart és teljesen anonim!