A héten eldől, újrakezdődik-e a harc Magyarország és az EU között
Míg az utóbbi hetek inkább a kompromisszumkeresés jegyében teltek Magyarország és az Európai Unió kapcsolatában, az Európai Parlament (EP) fellépése nyomán újra kiélesedhet a konfliktus.
Mi történik? Több EP-frakció sokallja az Európai Bizottság (EB) által Magyarországnak tett engedményeket, főként azt, hogy a magyar igazságügyi reform elfogadásával mintegy 10 milliárd euró, korábban felfüggesztett kohéziós forráshoz férhet hozzá hazánk.
Erről szerdán EP-képviselők fognak egyeztetni az EB-t vezető Ursula von der Leyennel és az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel.
Felülnézet: múlt hét pénteken a 705-ből 120 EP-képviselő kérte petícióban, hogy függesszék fel Magyarország szavazati jogát az uniós döntéshozatali folyamatokban.
Csütörtökön szavaz az EP egy Magyarországgal kapcsolatos határozatról, amelynek még formálódik a szövege, de elképzelhető, hogy felszólítják a tagállamokat az említett lépésre.
A szavazati jog megvonása példa nélküli lenne az EU történetében, és a Politico forrásai nem is tartják ezt valószínűnek a közeljövőben.
Tágabb kontextus: a magyar vétókkal kapcsolatos türelem azt követően kezdett el igazán fogyni, hogy hazánk kitartóan blokkolja Ukrajna négyéves 50 milliárd eurós pénzügyi és 20 milliárd eurós fegyverzeti uniós támogatását. (Bár az ország felvételi folyamatának megkezdését végül nem akadályozta meg Orbán Viktor.)
Az utóbbi hetekben egymással párhuzamosan zajlott a magyar vétó megkerülésére (segítség Magyarország kihagyásával) és semlegesítésére (hogy hazánk adja fel álláspontját) szolgáló uniós ötletbörze.
Egyelőre nem látszik, melyik megközelítés lesz sikeres. Magyar részről felmerült a négyéves segítség részleteinek évenkénti jóváhagyása, valamint a helyreállítási pénzek hosszabb felhasználhatóságának kérése az alku keretében.
Mit mondanak ők? Míg EP-képviselők magyar zsarolásról beszélnek, Varga Judit, a Fidesz EP-választási listavezetője szerint épp az EU zsarolja hazánkat a pénzek visszatartásával, miközben a 7-es cikkely szerinti eljárást (amelynek keretében veszélybe kerülhet a szavazati jogunk) már mindenki unja.
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.