Miután Oroszország 2022 februárjában lerohanta Ukrajnát, az év hátralévő részében rendre elmondhatták az elemzők, hogy az „invázió kifizeti magát”, a geopolitikai bizonytalanság és szankciók miatt elszállt olaj- és gázárak ugyanis óriási pluszbevételekhez juttatták az orosz költségvetést. Ez pedig nagyjából elegendő is volt a háború költségeinek finanszírozására abban az évben.
A helyzet sok szempontból különbözik, mégis valami hasonlót látunk most Irán és a támogatását élvező külföldi fegyveres csoportok tevékenységével kapcsolatban. Az ősszel egyre inkább nyomás alá kerülő kőolajárnak előbb az Izrael elleni október 7-i terrortámadás, majd a Hamász elleni izraeli válaszcsapással kapcsolatos spekuláció adott lökést. Miután azonban kiderült, hogy egyelőre nem fenyeget egy nagyobb regionális háború veszélye, az olaj ismét egyre olcsóbb lett.
Az elmúlt napokban ez a mintázat még jobban megmutatkozott, hiszen míg a Hamász terrorakciójával kapcsolatban máig nem került elő bizonyíték Irán közvetlen részvételére, most sokkal tisztább a kép. Csütörtökön az iráni haditengerészet elfogott egy tankerhajót az Ománi-öbölben, arra hivatkozva, hogy egy korábbi iráni olajszállítmányát jogtalanul kobozták el az amerikai szankciók megsértésére hivatkozva. A St. Nikolas nevű tanker most iraki olajat vitt volna Törökországba, de az iráni haditengerészet iráni vizekre kényszerítette.
Erre az olaj nagyjából három százalékos drágulással reagált, és hasonló történt pénteken is (bár végül a kereskedést csak egy százalék körüli pluszban zárták a fontosabb olajfajták). Ezúttal az állt a háttérben, hogy a brit és amerikai légierő és haditengerészet légicsapások sorát hajtotta végre a jemeni húszik ellen, akik hetek óta drónokkal és rakétákkal támadták a Vörös-tenger hajóforgalmát.
“Pentagon officials said late Thursday they were still assessing whether the strikes were successful, and emphasized that they had sought to avoid any civilian casualties.”https://t.co/AysJqPKcHW pic.twitter.com/KmdH9Z4SCJ
— Shashank Joshi (@shashj) January 12, 2024
Az olaj árát leginkább most is az eszkalációs félelem hajtja felfelé, például hogy a húszik szaúdi olajlétesítményeket támadhatnak meg (erre volt már példa korábban) vagy közvetlenebb iráni-amerikai konfliktus alakul ki. A húszik ugyanis közismerten Irán támogatását élvezik, rakétaarzenáljuk szinte teljesen iráni eredetű, és nyugati gyanú szerint egy iráni kémhajó is segítette őket az elmúlt hetekben.
Iránnak jól jön a magasabb olajár, hiszen ez az ország legfontosabb bevételi forrása, és költségvetési hiánya azért lett tavaly jóval nagyobb a tervezettnél, mert magasabb olajárakkal számoltak. Ráadásul – mivel az iráni olajexportot amerikai szankció sújtják – egyetlen érdemi vevője Kína, amelynek jelentős kedvezményeket kell adnia, miközben már számolnia kell a szintén korlátozások alá eső orosz olajexport versenyével is.
Természetesen erős túlzás lenne azt állítani, hogy a húszik támadásainak – amelyet Izrael gázai hadjáratával indokolnak – az olaj drágítása lenne a kifejezett célja. Irán motivációi között viszont jó eséllyel szerepet játszik, hogy miközben el akar kerülni egy közvetlen fegyveres konfliktust az Egyesült Államokkal, a feszültség fenntartása érdekében áll, hiszen ez növeli a bevételeit.
Persze ahogy korábban látszott, az ilyen hullámok gyorsan elülhetnek, és alapvetően ismét a kereslettel és kínálattal kapcsolatos várakozások lehetnek meghatározóak. Ez az Erste Befektetési Zrt. csütörtöki elemzése szerint pedig „az idei évben inkább a túlkínálat irányába mutat. Ez azt jelenti, hogy geopolitikai kockázatok nélkül inkább csökkenne a kőolaj ára, de a közel-keleti események egyelőre 70 dollár felett tartják a WTI kurzusát”.
Ez az olajfajta a pénteki kereskedést 73 dollár közelében zárta, míg az Európában fontosabb Brent nem sokkal 78 dollár felett, magasabban, mint a tanker lefoglalása és a jemeni bombázások előtt. A további jelentős emelkedéshez azonban valószínűleg vagy a feszültség fokozódása, vagy a világgazdasági kilátások javulása, vagy kínálatcsökkentő fejlemények kellenének, de a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetében ez legutóbb már csak önkéntes alapon jött össze, így sok szakértő kételkedik a megvalósulásában.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
