Pár évvel ezelőttig úgy nézett ki, hogy a hadviselésben évtizedeken át fontos szerepet betöltő légvédelmi gépágyúk felett eljárt az idő, a világ élvonalbeli hadseregei egymás után vonták ki, selejtezték le ezeket a fegyvereket. Ez érthető is volt, hiszen a légi célpontokat sokkal hatékonyabban lehetett irányított rakétákkal semlegesíteni.
Az újabb fordulatnak már korábban is voltak jelei, de az ukrajnai háború nyomán mostanra mindenkinek leesett a tantusz: újra szükség van ezekre a fegyverekre. Ezt talán legjobban az alábbi mém foglalja össze:
Embrace low cost anti-aircraft guns
byu/Key_Dealer_1762 inNonCredibleDefense
A változás lényege tényleg ez: az előző nagyjából három évtizedben a levegőben csak ember vezette repülőgépekkel és helikopterekkel kellett számolni, ezekből pedig sosem volt olyan sok, hogy ne lehetett volna ellenük elegendő légvédelmi rakétát alkalmazni. Ez teljesen megváltozott a drónokkal, különösen azzal, ahogyan a civil felhasználásra gyártott repülőeszközök tömegét használja mindkét fél az ukrajnai háborúban.
A Royal United Services Institute brit védelmi agytröszt egy tavaly májusi elemzése szerint ezekből az ukrán hadsereg havonta akár tízezer darabot is elveszíthet, vagyis olyan nagyságrendről van szó, ami ellen a világ összes légvédelmi rakétája sem lenne elég. Arról nem is beszélve, hogy ha a kezelők nem is sajnálják a rakétát, az nem mindig találja el a radarokon aprócska célt mutató civil drónokat.
A fenti mém ugyanakkor annyiban félrevezető, hogy Ukrajnában – amennyire a harctéri felvételek alapján meg lehet ítélni – a légvédelmi gépágyúkat sem a civil drónok ellen használják elsősorban. Ennek valószínűleg az az oka, hogy bár a lőszer mennyisége és költsége elvileg lehetővé tenné, nem akarják ezeket a fegyvereket olyan közel vinni a fronthoz, ahol a hobbidrónok többsége tevékenykedik – túl nyilvánvaló célpontot nyújtanának az ellenség számára.
Ukrán oldalon a légvédelmi gépágyúkat leginkább az iráni fejlesztésű Sáhid kamikaze drónok ellen használják (ezeket már az oroszok is gyártják Gerán néven). Ezek a civil drónoknál jóval nagyobb, 135-200 kilós harceszközök, és elsősorban hátországbeli létesítmények, városok ellen használják az oroszok. Mivel ezekből már rengeteget indítottak – nagyjából 3800-at az ukránok szerint -, nem győznék rakétákkal a harcot ellenük. Az ukránok szerint nagyjából 3000-et lőttek le, nem csekély részüket a Németországtól kapott Gepard önjáró légvédelmi páncélosokkal – a cikk elején említett folyamat miatt ezeket az iker gépágyúval felszerelt páncélosokat raktárakból kellett összeszedni, és nem kis kihívás volt a 35 milliméteres lőszer gyártásának ismételt megszervezése sem.
A Gepardok elsősorban városok és más fontos célpontok közelében tevékenykednek, de az utóbbi hónapokban az ukrán hadsereg olyan mobil légvédelmi csoportokat szervezett, amelyeket gyorsan a Sáhidok aktuális útvonalán lehet bevetni. Ezek közül jó párat a szovjet eredetű ZU-23-2 ikercsövű, 23 milliméteres gépágyúval szereltek fel (a fenti mémen pontosan ilyen látható), és állítólag jó teljesítményt nyújtanak az iráni/orosz drónok lelövésében. Sőt, az alábbi felvételen elvileg egy orosz – a Sáhidoknál sokkal nehezebb célpontnak számító – cirkálórakéta lelövése látható.
Good performance by a Ukrainian crew of a ZU-23-2, shooting down a Russian cruise missile.
Source: https://t.co/qDVPvaJm86#Ukraine pic.twitter.com/1bRPlBJqEU
— (((Tendar))) (@Tendar) January 2, 2024
Az ukrán hadsereg épp a napokban jelentette be, hogy a határőrség egységei – amelyek szintén részt vesznek a légvédelemben – új ZU-23-2-eseket kapnak, az ukrán sajtó szerint valószínűleg lengyelországi gyártásból.
A folyamatot természetesen figyelemmel követik a nyugati hadseregek is, és nagyon meglepő lenne, ha a következő években nem térnének vissza a NATO hadseregeibe is a drónok ellen költséghatékony védelmet nyújtó gépágyúk, akár önjáró, akár vontatott formában.
Tech
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Hidrogén-rásegítéses elektromos autóbuszokkal hatékonyabban zöldíthető a hazai buszállomány
Még keresik az ideális alternatív megoldást a buszüzemeltetők, de a Mercedes-Benz hidrogénes megoldása költséghatékony működésével áttörést hozhat a fenntartható közösségi közlekedésben.
Már most is nyomasztó a totális megfigyelőrendszer Kínában, de lesz ez még rosszabb
Az új technológiák lehetővé teszik egy digitális szörnyállam létrejöttét, Kína egyre inkább annak intő példája, hogyan ne akarjunk társadalmat építeni.
Fontos
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
