Pár évvel ezelőttig úgy nézett ki, hogy a hadviselésben évtizedeken át fontos szerepet betöltő légvédelmi gépágyúk felett eljárt az idő, a világ élvonalbeli hadseregei egymás után vonták ki, selejtezték le ezeket a fegyvereket. Ez érthető is volt, hiszen a légi célpontokat sokkal hatékonyabban lehetett irányított rakétákkal semlegesíteni.
Az újabb fordulatnak már korábban is voltak jelei, de az ukrajnai háború nyomán mostanra mindenkinek leesett a tantusz: újra szükség van ezekre a fegyverekre. Ezt talán legjobban az alábbi mém foglalja össze:
Embrace low cost anti-aircraft guns
byu/Key_Dealer_1762 inNonCredibleDefense
A változás lényege tényleg ez: az előző nagyjából három évtizedben a levegőben csak ember vezette repülőgépekkel és helikopterekkel kellett számolni, ezekből pedig sosem volt olyan sok, hogy ne lehetett volna ellenük elegendő légvédelmi rakétát alkalmazni. Ez teljesen megváltozott a drónokkal, különösen azzal, ahogyan a civil felhasználásra gyártott repülőeszközök tömegét használja mindkét fél az ukrajnai háborúban.
A Royal United Services Institute brit védelmi agytröszt egy tavaly májusi elemzése szerint ezekből az ukrán hadsereg havonta akár tízezer darabot is elveszíthet, vagyis olyan nagyságrendről van szó, ami ellen a világ összes légvédelmi rakétája sem lenne elég. Arról nem is beszélve, hogy ha a kezelők nem is sajnálják a rakétát, az nem mindig találja el a radarokon aprócska célt mutató civil drónokat.
A fenti mém ugyanakkor annyiban félrevezető, hogy Ukrajnában – amennyire a harctéri felvételek alapján meg lehet ítélni – a légvédelmi gépágyúkat sem a civil drónok ellen használják elsősorban. Ennek valószínűleg az az oka, hogy bár a lőszer mennyisége és költsége elvileg lehetővé tenné, nem akarják ezeket a fegyvereket olyan közel vinni a fronthoz, ahol a hobbidrónok többsége tevékenykedik – túl nyilvánvaló célpontot nyújtanának az ellenség számára.
Ukrán oldalon a légvédelmi gépágyúkat leginkább az iráni fejlesztésű Sáhid kamikaze drónok ellen használják (ezeket már az oroszok is gyártják Gerán néven). Ezek a civil drónoknál jóval nagyobb, 135-200 kilós harceszközök, és elsősorban hátországbeli létesítmények, városok ellen használják az oroszok. Mivel ezekből már rengeteget indítottak – nagyjából 3800-at az ukránok szerint -, nem győznék rakétákkal a harcot ellenük. Az ukránok szerint nagyjából 3000-et lőttek le, nem csekély részüket a Németországtól kapott Gepard önjáró légvédelmi páncélosokkal – a cikk elején említett folyamat miatt ezeket az iker gépágyúval felszerelt páncélosokat raktárakból kellett összeszedni, és nem kis kihívás volt a 35 milliméteres lőszer gyártásának ismételt megszervezése sem.
A Gepardok elsősorban városok és más fontos célpontok közelében tevékenykednek, de az utóbbi hónapokban az ukrán hadsereg olyan mobil légvédelmi csoportokat szervezett, amelyeket gyorsan a Sáhidok aktuális útvonalán lehet bevetni. Ezek közül jó párat a szovjet eredetű ZU-23-2 ikercsövű, 23 milliméteres gépágyúval szereltek fel (a fenti mémen pontosan ilyen látható), és állítólag jó teljesítményt nyújtanak az iráni/orosz drónok lelövésében. Sőt, az alábbi felvételen elvileg egy orosz – a Sáhidoknál sokkal nehezebb célpontnak számító – cirkálórakéta lelövése látható.
Good performance by a Ukrainian crew of a ZU-23-2, shooting down a Russian cruise missile.
Source: https://t.co/qDVPvaJm86#Ukraine pic.twitter.com/1bRPlBJqEU
— (((Tendar))) (@Tendar) January 2, 2024
Az ukrán hadsereg épp a napokban jelentette be, hogy a határőrség egységei – amelyek szintén részt vesznek a légvédelemben – új ZU-23-2-eseket kapnak, az ukrán sajtó szerint valószínűleg lengyelországi gyártásból.
A folyamatot természetesen figyelemmel követik a nyugati hadseregek is, és nagyon meglepő lenne, ha a következő években nem térnének vissza a NATO hadseregeibe is a drónok ellen költséghatékony védelmet nyújtó gépágyúk, akár önjáró, akár vontatott formában.
Tech
Egyre többen látják pesszimistán a mesterséges intelligencia jövőjét
Energiaigényes infrastruktúra, kis haszon nagy költségek mellett, a dotkomhoz hasonló piaci buborék: egyre több a borúlátó elemzés az elmúlt másfél év slágertechnológiájáról.
Jobban megéri elektromos autóval a napelemes program, amelyre 32 ezren jelentkeztek?
Ha már úgyis lesz kedvezményes árú napelem a tetőn, érdemes e-autót tölteni vele? Éjszakai műszakban dolgozóknak és benzint kiváltóknak biztos, egyébként nem annyira.
Magyar cég dobta piacra a világ első teljes körű kvantumtitkosítási megoldását
A kvantumszámítógépek elavulttá teszik a mai titkosításokat, de van már olyan megoldás, amely szövegek és fájlok mellett a hang- és konferenciahívásokat is védi.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
