Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2023. október 20. 15:16 Világ

Harcba küldte Irán a milíciáit, Izraelnek súlyos kockázatokat kell mérlegelnie

Izrael tovább folytatja a Gázai övezet elleni szárazföldi támadás előkészítését, de az október 7-i, mintegy 1400 áldozatot követelő Hamász-terrortámadás utáni nyilatkozatok fényében meglepő, hogy ez még nem indult el. Kiszivárgott információk, elemzések szerint ennek több oka is lehet, ezek közül néhány:

  • Az időjárás eleinte nem volt megfelelő a levegőből történő megfigyelés számára.
  • Az Egyesült Államok viszonylagos önmérsékletet kért Izraeltől.
  • Időbe telik a művelethez szükséges csapatok összevonása.
  • Számolni kell a Gázán kívüli potenciális harcokkal, főként a megszállt Ciszjordániában és a libanoni határvidéken.

Különösen az utóbbi igényel egyre nagyobb figyelmet az izraeli kormány és hadvezetés részéről, hiszen a Libanonban Irán támogatásával működő Hezbollahnak a Hamászéval összemérhető, talán azét meg is haladó ereje van.

Az október 7-ét követő napokban a csoport önmagához képest visszafogottan reagált, csak aknavetőkkel támadott egy vitatott hovatartozású területet, pedig rakétaarzenálja minőségben és valószínűleg mennyiségben is felülmúlja a Hamászét. Ezen a héten azonban már komolyabb ütésváltások voltak a Hezbollah és az izraeli hadsereg között. Az előbbi rakétákkal támadta az észak-izraeli településeket és csapatokat, ennek már több polgári és katonai áldozata is volt. Ennek hatására először csak kisebb határmenti települések evakuálását rendelték el Izraelben, de ma már egy 22 ezres városban is erre került sor.

Az izraeli hadsereg sem maradt adós a válasszal, tüzérséggel és harci helikopterekkel lőtte a Hezbollah állásait, vadászbombázók pedig a damaszkuszi repülőtérre mértek többször is csapást, amely a szervezet iráni utánpótlásának lebonyolításában játszik szerepet.

A Hezbollah és Irán fenyegetései szerint azonban a fentinél sokkal durvább támadások jönnek, ha Izrael valóban elindítja a gázai szárazföldi offenzíváját. Ha ezeket a fenyegetéseket beváltják, az egy második frontot nyitna az izraeli hadsereg számára, amely ennek megfelelően jelentős erőket vonultatott fel a libanoni határra.

Afelől keveseknek van kétsége, hogy a Hezbollah tényleg fokozná támadásait, ha Izrael bevonulna Gázába, Irán közvetlen részvétele azonban sokkal bizonytalanabb. Az ország külpolitikájának elemzői arra hívták fel a figyelmet, hogy a rezsim hagyományosan nem közvetlen beavatkozással próbálja érvényesíteni akaratát külföldön, hanem a helyi síita csoportok felfegyverzésével, kiképzésének támogatásával, illetve adott esetben személyzeti megerősítésével. Ez figyelhető meg Jementől Irakon és Szírián keresztül Libanonig.

Most Irán ezeket a csoportokat hozta mozgásba Izrael és legfőbb nagyhatalmi támogatója, az Egyesült Államok ellen. Mai hír, hogy egy amerikai hadihajó két, Jemenből a húszi lázadók által Izrael irányába kilőtt rakétát lőtt le a Vörös-tenger felett. Frissítés: nem két, hanem négy rakétát lőtt le az amerikai hajó, továbbá 15 pilóta nélküli repülőeszközt is.

A Szíriában és Irakban lévő amerikai bázisokat pedig drónokkal és rakétákkal támadták Irán támogatását élvező milíciák ezen a héten.

Ez jól mutatja, hogy az egyelőre csak a Gázai övezetre korlátozódó harcok (izraeli tüzérségi és légi csapások) könnyen regionális háborúba torkollhatnak. Ha Irán közvetlenül nem is lép be a konfliktusba, az évek, évtizedek alatt felfegyverzett külföldi milíciái óriási kihívás elé állíthatják Izraelt és az amerikai csapatokra, hadihajókra is veszélyt jelenthetnek.

Ez egyébként azt is mutatja, a közel-keleti hatalmi egyensúly szempontjából mekkora baklövés volt az Egyesült Államok részéről Irak 2003-as megszállása és Szaddám Huszein szunnita rendszerének szétverése. Míg korábban Irak Irán legnagyobb térségbeli riválisa volt, manapság szinte akadálytalanul áramlik keresztül a területén az iráni erősítés Szíriába és Libanonba – enélkül szárazföldi úton nem is lehetne ellátni az itt működő a csoportokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJó pár országot válságba taszíthat, ha még jobban eldurvul a gázai háborúHa Irán és Izrael közvetlen konfliktusba kerülne, akár 150 dollárig is felmehet a hordónkénti kőolajár.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért pont most támadta meg a Hamasz Izraelt?Alapvetőn három faktor magyarázhatja: az izraeli belpolitika, “belső” palesztin okok és tágabb külpolitikai tényezők.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA terror logikája: csapdába csalhatja Izraelt a Hamász a borzalmas mészárlássalSosem halt még meg annyi civil egy napon Izrael történetében, mint szombaton. Ha azonban válogatás nélkül szabadít erőszakot több millió palesztinra, azzal rosszul járhat a zsidó állam.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Hamász hezbollah Irán Izrael palesztin-izraeli konfliktus terrorizmus terrortámadás Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 16:34 Élet, Világ

Nem sietik el a boltokban használt vékony műanyag zacskók betiltását

Az Európai Unió tesz egy nagy lépést a műanyag hulladék csökkentése érdekében, de nagyon lassan és sok szempontból kritizált módon.

Könnyebb helyzetbe hozza a magyar kormányt az európai választás

Fennakadásokat igen, gazdasági kisiklást nem hoz az EP-választás várható kimenetele, Magyarországnak pedig jól jön a szigorúbb költségvetési felügyelet elodázódása.

Torontáli Zoltán Stubnya Bence
2024. május 16. 05:35 Élet, Világ

Így lehet magyar átlagnyugdíjból élni a spanyol tengerparton

Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 13:03 Közélet, Pénz

Megint romolhat az életszínvonal, ha háttérbe szorul az infláció féken tartása

Egy friss elemzés szerint átmeneti javulásban lehetünk, a választások után középtávon könnyen visszatérhet a mostaninál magasabb infláció.

Stubnya Bence
2024. május 21. 05:03 Vállalat

„Korábban volt A- és B-terv, most a munkaadók széttárják a kezüket” – így fulladt le a magyar autóipar

Márciusban földbe állt a magyar jármű- és akkugyártás, de a szenvedés már hónapok óta tart. Érdemes újragondolni az elektromobilitás ösztönzésének formáit.

Avatar
2024. május 20. 05:13 Közélet

Mi a baja Európának a magyar alapítványi egyetemekkel, ami elvágja a diákok és kutatók külföldi útját?

Az egyetemek alapítványi fenntartása nem lenne probléma, ha a kuratóriumi tagok kiválasztása és működése nem lenne önkényes, a közpénzek útja pedig követhetetlen.